Know-how, előadás, biztosítási szervezet pénzügyei
6.3. A biztosítási szervezet biztosítási tartalékainak lényege és célja
Az Oroszországi Föderáció törvénye szerint "Az Oroszországi Föderációban működő biztosítási tevékenység megszervezéséről" a biztosító pénzügyi stabilitásának alapja az engedélyezett tőke és biztosítási tartalékok minimális kifizetése, valamint viszontbiztosítási rendszer.
Az elfogadott biztosítási kötele- zettségek teljesítésének biztosítása érdekében a biztosítók a személyes vagyonbiztosítás és a felelősségbiztosítás biztosítási díjairól (az eljárás és az Orosz Föderáció jogszabályai által meghatározott feltételek szerint) biztosítéktartalékot képeznek.
A biztosítók által létrehozott biztosítási tartalékok nem vonhatók vissza a szövetségi és egyéb költségvetésekhez.
A biztosítási tartalékok tükrözik a jelenleg nem teljesített kötelezettségek összegét. Cél és eljárás kialakulásának biztosítási tartalékok különböző, de közös az a tény, hogy azok ügynökei biztosítók, és a biztosítók és nem szánják biztosítási díjak összhangban kötelezettségeit befejezetlen a mérleg fordulónapján a biztosítási szerződéseket.
Az orosz biztosítók széles körben használják a világ tapasztalatait a biztosítási tartalékok kialakításában. A biztosítási tevékenységek sokféleségével csoportokba sorolhatók: az életbiztosítás Németországban - Leben, az angol nyelvű országokban - az élet; más típusú biztosítással - Nicht-Leben, Non Life.
A biztosítási tartalékok a biztosító kötelezettségeinek meghatározott összege minden olyan szerződés alapján, amelyet nem hajtanak végre bármely jelentési napon.
6.3.1. Biztosítási tartalék az életbiztosítással kapcsolatos biztosítási típusok szerint
Az életbiztosításra vonatkozó biztosítási tartalékokat a biztosítási tartalékok megalakításáról szóló rendeletek alapján alakítják ki, függetlenül az Oroszországi Föderáció Pénzügyminisztériumával közösen kidolgozva és koordinálva. A biztosítót a biztosítónak a biztosítási kifizetésekre vonatkozó kötelezettségeinek (beleértve a nyugdíjakat, járadékokat, járadékokat is) teljesítésének biztosítására alakítják ki. Az életbiztosítási tartalék összegét a beszámolási időszakban a szerződés szerinti szerződések alapján kapott biztosítási nettó díj alapján számítják ki, figyelembe véve a megtérülési rátát. A hosszú lejáratú biztosítási tevékenységeket végző biztosítók tartalékai általában nagyon nagy méreteket érnek el. Mivel az életbiztosításban a járulékok és kifizetések átvételének feltételei előre ismertek, a biztosítóknak lehetősége nyílik arra, hogy szabadon felhasználhassák erőforrásaikat, kivéve azokat a részeket, amelyeket a kötvénytulajdonos visszaváltási összegekként és hitelekként felhasználhat.
A visszaváltási összeg akkor keletkezik, ha a kötvénytulajdonos a hosszú lejáratú biztosítási szerződés időtartama alatt felmondja a havi részletfizetést. A szerzõdés lejár, de a szerzõdéses szerzõdõnek joga van a biztosítási szerzõdés alapján a lejárt idõszakra szóló járulékok felhalmozott tartalékának egy részét megilletni.
A kötvénytulajdonosok nagy számával és a műveletek folyamatos bővülésével a biztosítók a folyó bevételektől kifizessék kifizetéseiket, anélkül, hogy visszavonnák a forrásokat a tartalékból. A pénz átkerül a tartalék számlájára a mérlegben. Az egyenleg a tartalék növekedését jelenti, és a mérleg fordulónapján lévő egyenleghez kerül.
A tartalék növekedési rátája a biztosítási szerződések teljes összegétől függ. Például, ha a halálbiztosítás érvényesül, a tartalék folyamatosan, de lassan nő. A vegyes életbiztosítás és nyugdíjak előfordulása miatt a tartalék intenzíven növekszik.
Tehát a biztosítási tartalékra a biztosítónak szüksége van a biztosított pénzügyi kötelezettségeinek teljesítéséhez. Ezeknek a kötelezettségeknek az összege meghatározható az átalányösszeg nettó kamatláb kiszámításának képletével.
A tartalék összegének kiszámításának alapja a beszámolási időszakban a megkötött biztosítási szerződések alapján kapott nettó biztosítási díj.
Tehát a túléléshez kötött biztosítási szerzõdés megkötése után fizetett tartalék összegét az alábbiak szerint kell kiszámítani:
Ábra. 6.5. A biztosítástechnikai tartalékok típusai
A biztosítási tartalékok kiszámításához a biztosítási szerződéseket a következő számviteli csoportokba kell sorolni:
- balesetek és betegségek elleni biztosítás (együttes biztosítás);
- önkéntes egészségbiztosítás (együttes biztosítás);
- az utasok (turisták, kirándulók) biztosítási (társbiztosítása);
- a külföldre utazó állampolgárok biztosításának (társbiztosítása);
- a szárazföldi közlekedés biztosításának (együttes biztosítás);
- a légi közlekedés eszközeinek biztosítása (együttes biztosítás);
- a vízi közlekedési eszközök biztosításának (társbiztosítása);
- a rakomány (együttes biztosítás) biztosítása;
- a raktárban lévő áruk biztosítási (társbiztosítása);
- A növények biztosítéka (együttes biztosítás);
- vagyonbiztosítás (társbiztosítás), kivéve az 5-10., 12. számviteli csoportokban felsoroltakat;
- üzleti (pénzügyi) kockázatok biztosításának (társbiztosítása);
- a gépjármű-tulajdonosok felelősségbiztosítása (együttes biztosítás);
- a fuvarozó polgári jogi felelősségének biztosítását (társbiztosítás);
- a megnövekedett veszélyforrások tulajdonosainak polgári jogi felelősségbiztosítása (társbiztosítás), kivéve a 13. könyvelési csoportban feltüntetett módon;
- a szakmai felelősségbiztosítás (társbiztosítás);
- a kötelezettségek elmulasztása esetén a felelősségbiztosítás (együttes biztosítás);
- a felelősségbiztosítás (együttes biztosítás), kivéve a 13-17.
- szerződések elfogadott viszontbiztosítási eltérő viszontbiztosítási szerződések feltételei alapján, amelyek viszontbiztosító kötelessége, hogy kompenzálja egy előre meghatározott részesedése mind a biztosítási kifizetés a biztosító által az egyes elfogadott viszontbiztosítási szerződés (ek), amelyre nem volt veszteséges, a Szerződés hatálya alá viszontbiztosítás (aránytalan viszontbiztosítási szerződések).
Fel nem szerelt prémiumtartalék kinevezése és kialakítása. Meg nem szolgált díjak jelenti az alapvető biztosítási díj (BSP) kapott biztosítási szerződések hatályban a jelentési időszak alatt, és az időszak a biztosítási szerződés, amelyek túlmutatnak jelentés.
A nem megszerzett prémiumtartalék kiszámításához az i-es biztosítási szerződés (BSPi) alapdíjját kell használni, amelyet a
a beszámolási időszakban kapott biztosítási díj;
Az i-es biztosítási szerződés megkötéséért ténylegesen kifizetett bizottsági jutalék;
a megelőző intézkedések tartalékképzésére irányuló pénzeszközök összege.
Meg nem szolgált díjak (NPD) egy része a felhalmozott biztosítási díjak a szerződés szerint időszakra vonatkozó megállapodás, amelyek túlmutatnak a jelentési időszak (meg nem szolgált díjak célja, hogy a kötelezettség teljesítésére, annak érdekében, hogy a jövőbeni kifizetéseket, amelyek felmerülhetnek a következő beszámolási időszakokban).
Az RNP számítását minden számviteli csoport esetében külön kell elvégezni.
Az RNP értékét úgy határozzák meg, hogy összevonják a meg nem szerzett prémiumtartalékokat a szerződések valamennyi számviteli csoportjára vonatkozóan.
A meg nem szerzett prémium kiszámításához minden egyes szerződés esetében meg kell határozni az alapbiztosítási díjat (BSPi).
A viszontbiztosításra elfogadott szerződés (szerződések) alapján az NP-k kiszámítása:
NP = biztosítási bruttó díj - felhalmozott összeg
a viszontbiztosításra elfogadott szerződés alapján járó díjazás.
Az NP-érték kiszámításához a következő módszereket alkalmazzuk:
- pro rata temporis;
- "egy huszonnegyedik" (a továbbiakban: 1/24);
- "egy nyolcadik" (a továbbiakban: "1/8").
Megállapodások alapján kapcsolatos Csoport számviteli az 1., a 18., a tartalék számítási meg nem szolgált díjak által időarányosan, mint abban az esetben, biztosítás keretében az általános politikai, vagy ha sajátosságai miatt a települések között a biztosító és a biztosított a biztosítási tartalékok számítási célból, hogy meghatározzák a pontos kezdési és befejezési időpontját, a szerződések célszerűtlen, majd szerződés vonatkozó felhasználói csoportok a 3., 4., 8. és 9., a számítás rendelkezés szereztek jutalom lehet módszerekkel „1/24”, és (vagy) „1/8”.
Viszontbiztosítási szerződések (szerződések arányos viszontbiztosítási és szerződések vonatkozó elszámolási csoport 19) kiszámításához meg nem szolgált díjak tartalék lehet, mint a módszer időarányos, valamint eljárások a „1/24”, és (vagy) „1/8”.
A meg nem szolgált díjak időarányos módszerrel meghatározzuk minden egyes szerződés esetében a termék alapvető biztosítási díj a szerződés alapján a hozzáállás nem telt el a beszámolási fordulónapon a szerződés időtartama (napokban), hogy az egész a szerződés futamideje (napokban):
Kiszámítása a tartalék deklarált, de nem állandó veszteség (RBNS) értékeli a nem teljesítés vagy a teljesítés nem teljesen a mérlegkészítés időpontjában a biztosító felelősségét a biztosítási kifizetések, beleértve az összeget kell a biztosító fizetési szakértői, szaktanácsadási és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat a méret az értékelés és kárenyhítés ( sérülések) a biztosítási eseményekhez kapcsolódóan bekövetkezett veszteségek elszámolásával járó károk megtérítésére, a megszerzett törvényben edrendű vagy a szerződés kijelentette a biztosítóval, illetve a jelentési időszakra az azt megelőző.
Számítás Az RZNU külön-külön történik minden egyes szerződéscsoport esetében.
A bejelentett, de el nem számolt veszteségek tartalékának összegét úgy határozzák meg, hogy összevonják a bejelentett, de a szerződéses könyvelési csoportokra kiszámított veszteségeket.
Az RZNU kiszámításának alapjaként a biztosító azon kötelezettségeinek összege, amelyek a beszámolási naptól nem rendeztek, az alábbiakkal kapcsolatban fizetendő:
- biztosítási eseményekkel, amelyek tényét a törvény vagy a szerződés által előírt módon a biztosító bejelentette;
- a szerződések idő előtti felmondásával (feltételek megváltozása) a jelenlegi jogszabályok által biztosított esetekben.
Az RZD kiszámításakor a beszámolási időszakban fennálló kötelezettségeinek összegét a veszteségek elszámolási költségeinek összege 3% -kal növeli.
A PZNU mérete minden fennálló követelésnél meghatározásra kerül. Ha a veszteséget igényelték, de a kár összegét nem állapították meg, akkor kiszámításra kerül a biztosítási összeg legfeljebb a lehetséges veszteség összege.
A teljes értékű RBNS az összeg jelentett veszteséget időszakra rögzített a naplóba, és károk megelőző időszakokra a jelentések, és csökkentette a már kifizetett összeg a jelentési időszak alatt veszteség, plusz kárrendezési költségek összege 3% fennálló követeléseinek a jelentési időszakban.
РЗНУ = ЗУотч + ЗУпр + 0,03НПротч - Оуотч, (6.8)
6.5. Példa. A beszámolási évre vonatkozó biztosítási igényekkel kapcsolatban igényelt összeg 700 ezer rubel volt. A biztosítási összegek összege - 750 ezer rubel. A jelentéstételi időszakot megelőző időszakokra vonatkozó, nem igényelt követelések 150 ezer rubel. a biztosítási díjak összege a beszámolási határidő lejártakor 60 000 rubel.
A bejelentett, de rendezetlen veszteségek tartalékának meghatározása:
RZNU = 150 + 700 - 750 + 60 + 0.03 (150 + 700 + 60) = 187,3 (ezer rubel).
Reserve bekövetkezett, de be nem jelentett veszteséget értékeli felelősséget biztosító a biztosítási kifizetések, beleértve az elszámolási származó veszteségek biztosítási események során bekövetkezett a jelentési vagy azt megelőző időszakokban, az a tény, amelyek előfordulását összhangban a törvény vagy a szerződés érdekében nem számoltak be, hogy a biztosító a jelentési vagy korábbi időszakokat.
A stabilizációs tartalék felméri a biztosítónak a jövőbeni biztosítási kifizetések végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeit abban az esetben, ha a biztosító akaratából nem függő tényezők következtében negatív pénzügyi eredmény keletkezik.
A 6., 7., 10., 12., 14. és 15. számviteli csoportok kiszámítják, hogy a stabilizációs tartalék kötelező.
Az 1-5., 8-9., 11-13. És 16-19. Számviteli csoportok szerint a biztosító kiszámíthatja a stabilizációs tartalékot, ha a veszteség aránya jelentős eltérést mutat a számviteli csoporttól az átlagos értékétől.
Együttható tartott veszteségek kiszámítása a összegéhez viszonyított aránya termelt időszak biztosítási kifizetések biztosítási események történtek ebben az időszakban, céltartalékait számított veszteség, hogy történt a beszámolási időszakban az összeg szerzett biztosítási díjak ugyanebben az időszakban.
A stabilizációs tartalék a biztosító költségén alakul, amely alapvetően különbözik a biztosítási díjak, azaz a biztosítói pénzeszközök kárára képzett egyéb biztosítástechnikai tartalékoktól.
Módszertan a viszontbiztosító részesedésének meghatározására az RNP-ben és az LRTD-ben
A viszontbiztosító részesedése az RZNU-ban a veszteségek arányával egyenlő.
6.3.3. Megelőző intézkedések kinevezése és kialakítása
Megelőző intézkedések tartalékát képezik olyan tevékenységek finanszírozására, amelyek önkéntes biztosítási formák révén biztosítják a balesetek, a káresemények károsodásának megelőzését.
A törvénynek megfelelően az oroszországi biztosítási szervezetek jogosultak megelőző intézkedéseket hozni a biztosítási események megelőzését célzó intézkedések finanszírozására.
Ezért a biztosítótársaságok a biztosítási tartalék képzésére vonatkozó szabályok kidolgozásakor nem tartalmazhatnak a biztosítási tartalékok összetételére vonatkozó megelőző intézkedések tartalékát.
El nem ismerése járulékok finanszírozására megelőző intézkedések fogyasztást biztosító társaságok adózási szempontból nem fosztja meg őket jogaiktól a meglétéhez kötött az ilyen kifizetésekre a biztosítási arány termelni és úgy vélik, ezek a kiadási tételek a nyereség alakulását. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy az eljárás a kialakulását pénzügyi eredmények szabályozzák szabályozás számviteli és beszámolási, valamint nem adótörvény az Orosz Föderáció.
A megelőző intézkedések tartalékát a biztosítási szerződések alapján kapott biztosítási bruttó díjból levonják a jelentési időszakban. Ennek értéke a beszámolási időszakban ezen tartalék levonásának összegével egyenlő, amely a beszámolási időszak elején a tartalék összegével nőtt, és csökkent a megelőző intézkedésekre fordított összeg a jelentési időszakban.
A megelőző intézkedések tartalékába történő levonások összegét a vámtétel szerkezetében e célra, de legfeljebb 15% -ra megállapított százalék alapján határozzák meg.
Az i. Biztosítási szerződés szerinti RPM kiszámítása a következőképpen történik:
A megelőző intézkedések tartalékának köszönhetően a finanszírozásban való részvétel finanszírozható:
- építése (beleértve a tervezést) és tűzoltóhelyek, tőzoltólaboratóriumok és lerakók rekonstrukciója;
- az állami közlekedési felügyeletek diagnosztikai állomásainak felépítése és rekonstrukciója a járművek, felüljárók, platformok és műszaki ellenőrzési pontok műszaki állapotának ellenőrzésére, az Állami Gépjármű Ellenőrzés álláshelyei;
- a közlekedési eszközök, felszerelések, nyilvántartások beszerzése és javítása a megállapított eljárással összhangban finanszírozandó összegek felett, a közlekedési balesetek megelőzése érdekében;
- Állat-betegség-ellenőrző állomások, állatorvosi klinikák, határellenőrző állatorvosi épületek építése és rekonstrukciója;
- a megállapított eljárásnak megfelelően finanszírozás alá vont mennyiségek feletti beszerzés és javítás, járművek (tűzoltók, állatorvosi, mentőautók stb.);
- növényvédelmi állomások építése és rekonstrukciója, biológiai módszerek laboratóriuma a kártevők és a mezőgazdasági növények betegségeinek kezelésére;
- az árvízellenes és a sárgaság elleni intézkedések végrehajtása;
- intézkedések a tűzriasztás javítása érdekében;
- a tűzoltók tervezése és javítása;
- az egészségügyi és epidemiológiai állomás anyagának és műszaki bázisának javítása, valamint a víz és ivóvíz állapotának javítása;
- intézkedések a tisztítóberendezések felszerelésének fejlesztése érdekében, szűrők a károsanyag-kibocsátással rendelkező vállalkozásoknál, egyéb környezetvédelmi létesítmények;
- olaj- és gázvezetékek anyagának és műszaki bázisának javítása;
- megelőző és egészségügyi-higiéniai intézkedések végrehajtása a közegészség védelme és a sérülések csökkentése (orvosi vizsgálat, védőoltások, vakcinázás);
- kutatást végez az orvosi berendezések fejlesztése és új gyógyszerek kifejlesztése terén;
- a tűzoltási intézkedések megszervezéséhez felhasznált közlekedés (föld, levegő, víz) költségeinek kifizetése;
- a vadászoknak és más állampolgároknak az egyes szabályozási aktusok alapján tartott rendezvényeken való részvételért járó díjazás kifizetése.
A megelőző intézkedések finanszírozását a biztosító és a meghatározott intézkedéseket végrehajtó jogi vagy természetes személyek között megkötött szerződés alapján kell végrehajtani, a megelőző intézkedések tartalékában felhalmozódott eszközök tényleges rendelkezésre állásából.
Mivel a sajátos jellegét rendelkezés megelőző intézkedések, az orosz Szövetségi Felügyelettől biztosítási tevékenység tartja célszerűnek, hogy korlátozza a következő területeken a beruházások átmenetileg többlettőkeként park megelőző intézkedések: az állampapírok és bankbetétek (betétek).
A megelőző intézkedések tartalékának kiadásait a szövetségi biztosítási felügyelet szolgálatai végzik, a hazai jogszabályok által meghatározott eljárásnak megfelelően.