A megoldás problémái és módjai az állami szabályozásban.
1A agrár-ipari komplexum állami szabályozásának elméletei 5
1.1 AIC és az állami beavatkozás szükségessége 5
1.2 Az agrár-ipari komplexum állampolitikájának fő irányai 12
2A Krasznodar Terület oktatása
2.1 A Krasznodar Terület mezőgazdasági ágazatának jellemzői 19
2.2 A Krasznodar Terület agrár-ipari komplexumának állami szabályozásának sajátosságai 25
3A agrár-ipari komplexum állami szabályozásában mutatkozó problémák és módszerek 32
3.1 A Krasznodar Terület agrár- és ipari komplexumának állami szabályozásának problémái 32
3.2 Az állami szabályozás lehetőségei és kilátások a Krasznodar Terület mezőgazdasági komplexumának fejlesztésére 39
A HASZNÁLT FORRÁSOK FELSOROLÁSA 46
Az agrár-ipari termelés jelenlegi állapota objektív értékelést tesz szükségessé a gazdaság agrárágazatának gazdaságainak és szervezeteinek átszervezéséről, a multstrukturális gazdaságban végzett munkájuk gyakorlásáról és a további strukturális reformok módjának megválasztásáról. Ez:
hozzájárulnak anyagi és technikai alapjuk megerısítéséhez, a gazdaságok közötti kapcsolatok és az integrációs folyamatok fejlesztéséhez az agrár-ipari komplexumban minden szinten,
az optimális mechanizmusok az állam és a piaci szabályozás fejlesztése irányítási formák.
Programot hajt végre a strukturális átalakulás a mezőgazdasági ágazat nem teljes mértékben figyelembe veszi az uralkodó gazdasági feltételek, a jelenlegi technikai szinten, különösen a szervezet a modern mezőgazdasági termelés, a fejlődési tendenciáiról.
A gazdaság agrár-ipari ágazata a piaci feltételek mellett különleges pozícióval rendelkezik, amely állami irányítás és szabályozás nélkül képes teljes és egyenlő feltételek mellett részt venni az ágazatközi versenyben. Az elmúlt évtized gyakorlata kimutatta, hogy az agrár-ipari termelés stabilizálódásának problémái, a mezőgazdasági ágazat reformja csak önszerveződésük alapján nem indokolt. Az utat az oroszországi agrárágazat állami és gazdasági gazdálkodási rendszerének kialakításának módjairól találja meg, amelyek egy sor olyan intézkedést tartalmaznak, amelyek befolyásolják a gazdasági kapcsolatok rendszerét, a multitrukturális gazdaság agrár-ipari ágazatának különböző formáinak fejlesztését.
A szövetségi és regionális szintű agrár-ipari komplexum állami szabályozásának problémáit az Abalkin LI vizsgálta. Andreychuk V.G. Gordeev A.V. Kiselev S.V. Kozyr M.I. Nechaev V.I. Paramonov P.F. Petrikov A.V. Serkov A.F. Sidorenko V.V. Remezkov AA Ushachev I.G. és mások.
A munka célja az agrár-ipari komplexum állami szabályozásának tanulmányozása.
A tanulmány tárgya: agrár-ipari komplexum állami szabályozása a Krasznodar Területen.
A vizsgálat tárgya: az agrár-ipari komplexum állami szabályozása.
E cél elérése érdekében a következő feladatokat határozták meg:
Ismertesse az AIC jellemzőit, és mutassa be az állami beavatkozás szükségességét
Határozza meg az állami politika fő irányait az agrár-ipari komplexumban
Jellemezze a Krasznodar Terület agráriparát
Ismertesse a Krasznodar-i agrár-ipari komplexum állami szabályozásának jellemzőit
Elemezze a Krasznodar Terület agrár- és ipari komplexumának állami szabályozásának problémáit
Ismertesse a Krasznodar Terület agrár-ipari komplexumának fejlesztését szolgáló állami szabályozás lehetőségeit és kilátásait
Munkaszerkezet: A tanfolyam munkája egy bevezetésből, három fejezetből, következtetésből és bibliográfiából áll.
Az agrár-ipari komplexum állami szabályozásának elméleti vonatkozásai
1.1 AIC és az állami beavatkozás szükségessége
Az agrár-ipari komplexum egy egymással összefüggő iparágak és mezőgazdaság rendszere (együttese), amelynek feladata a mezőgazdasági termékek előállítása, feldolgozása, tárolása és fogyasztó általi eljuttatása.
Az AIC felépítését az alábbiak alkotják:
- az elsődleges és végtermék (növénytermesztés, állattartás és termékeik feldolgozása);
- erőforrás-formáló szféra (ipari ágak, amelyek munkaeszközöket hoznak létre az agrár-ipari komplexum minden területén és a személyzet képzésének rendszere);
- az agrár-ipari komplexum ipari infrastruktúrája;
- áru- és pénzforgalmazási rendszer és információs támogatás 1.
Az AIC zárt, önreprodukáló rendszerként működik. A mezőgazdasági termelésnek a fejlesztés gépi szakaszába való átmenetét a mezőgazdasági munka és a termelés minőségi változása kísérte. Az agrár munkaerő agrár-ipari munkává alakul át (a szintetizált tevékenység egyfajta, amely elnyelte az ipari munka és a biotechnikai termelés jellemzőit), és maga az agrártermelés agrár- és ipari termelésbe került.
Az agrár-ipari komplexum (AIC) különös jelentőséggel bír az ország gazdaságában. Ez az egyik legfontosabb nemzeti gazdasági komplexum, amely meghatározza a társadalom életaktivitásának fenntartásának feltételeit. Fontossága nemcsak az emberek élelmiszer-igényeinek kielégítése, hanem jelentősen befolyásolja a lakosság foglalkoztatását és a teljes nemzeti termelés hatékonyságát.
Az AIC az ország gazdaságában az alapvető (alap) komplexumok közül a legnagyobb. Az oroszországi agrár- és ipari komplexumban jelenleg az anyaggyártás területén dolgozó munkavállalók 35% -a dolgozik. Az összes termelési eszköz több mint egynegyede itt koncentrálódik, és a GDP közel 15% -át hozták létre. A nemzeti gazdasági komplexum ágazatainak mintegy 30% -át az agrárium szaporodási kapcsolatai közé sorolják. A mezőgazdasági nyersanyagokból az országban előállított fogyasztási cikkek mintegy 70% -át állítják elő. A kiskereskedelmi forgalomban az élelmiszerek mintegy fele teszik ki. 2
Az agrár-ipar komplex gazdasága optimális kombinációt követel meg az állami szabályozás és a piaci mozgások terén, ami szükségessé teszi az elmélet kialakítását és a makro- és mikroökonómiai folyamatok állami befolyásolásának javítását a mezőgazdaságban és a kapcsolódó iparágakban.
Az agrár-ipari komplexumban az állami szabályozás feltételezi annak végrehajtását elsősorban gazdasági módszerekkel, és magában foglalja:
a hazai élelmiszerpiac importjától való védelme, valamint a magasan monopolizált iparágak agrárágazatai, amelyek a mezőgazdaságra és a termékeik megvásárlásához járulnak hozzá;
az állam mint ügyfél és befektető funkcióinak megőrzése és javítása az átmeneti időszak feltételeihez képest;
támogatás a piaci infrastruktúra fejlesztésében;
az agrár-ipari komplexum állami szektorának fenntartása;
az agrárgazdaság fejlesztése és a mezőgazdaságban dolgozó személyzet képzése.
A hitel- és pénzügypolitika területén a mezőgazdaságra alacsonyabb kamatozású hitelek szigorúan célzott felhasználása szükséges.
Az adópolitikában ki kell zárni az adócsökkentések többcsatornás és kettős adóztatását.
Az agrár-ipari komplexum állami szabályozása szükségszerűen magában foglalja a külső gazdasági irányt. A hazai mezőgazdaság védelmének egyik legfontosabb feladata. A külkereskedelmi védelem és az agrár protekcionizmus mértéke és formája a mezőgazdasági termelés állapotától és az egyedi áruk és árucsoportok piacától, a piac telítettségétől és a hazai termékek versenyképességétől függ.
Az állami szabályozás szükségessége a piaci körülmények között az alábbiak miatt alakul ki:
1. Ahogy a termelési erők fejlődnek, az egymástól való függés, a termelés minden ágazatának összekapcsolódása megerősödik. A specializáció, a koncentrációnövekedés azt eredményezi, hogy számos iparágban számos nagy termelő kezd dominálni, és ténylegesen kielégíti az iparág termékei iránti közkereslet legnagyobb részét, ami korlátozza a verseny fejlődését. A jelenlegi helyzet árai hatására kialakult piaci jelzések rossz irányulhatnak a magántermelõ számára, amelynek következtében válsághelyzetek idõszakosan felmerülnek a gazdaság túlhevülésében, a következõ recesszióban, depresszióban, lassú éneklésben. Ugyanakkor a munkásság jelentős részének helyzete élesen romlik, sok kis és közepes méretű termelő tönkremegy, anyagi vagyonának egy része megsemmisül, és a termelés csökken. A gazdaság, ahol a piac az egyetlen szabályozó, nem képes megszabadulni a válságoktól. Végül a válságok olyan erősek és pusztítóak, hogy vagy a gazdasági rendszert meg kell reformálni az állami szabályozás hirtelen növekedésének irányába, vagy a magántulajdonon alapuló gazdaság meghibásodik.
Amikor a kereslet telített, a termelés növekedése (különösen az élelmiszerek) az árak drasztikus csökkenéséhez és ennek következtében a termelők romlásához vezet. Ez arra kényszeríti az államot, hogy segítsen stabilizálni az árakat.
A piac, mint önszabályozó rendszer, nagyon erős ösztönzőket tartalmaz az önfejlődéshez, amelynek fő motorja a verseny. A piac azonban megbízható kapcsolatot biztosít a kínálat és a kereslet, a termelés és a fogyasztás, valamint a reproduktív folyamatok folytonossága csak a szabad verseny feltételei között. Ez utóbbi az XIX. Században elpusztult. a termelés és a tőke koncentrációja hatására. Nyilvánvaló, hogy a nagyüzemi termelés nagyobb hatékonysága a monopolizáció irányába hat, és ennek következtében a verseny, a fék, a piaci mechanizmus veszélye fenyegeti, mivel minden monopólium gátolja az üzleti tevékenységet. Ezért a versenykörnyezet megteremtése és megőrzése a gazdaságban, a monopolisztikus tendenciákkal szembeni fellépés az egyik fő oka (de nem az egyetlen) állami beavatkozás a gazdasági folyamatokban.
Befolyása alatt tisztán piaci mechanizmus fordul elő kiegyensúlyozása kínálat és a kereslet, és hogy egyensúlyhiány tükröződik a magasabb infláció, a pénz elveszíti hagyományos funkcióját fizetési eszköz, megtakarítási és befektetési alapok. Valójában az élelmiszer iránti kereslet. különösen az alapvető élelmiszerek esetében, az alacsony életű országokban (Oroszországban) kevéselasztikus, és bizonyos típusoknál - általában rugalmas. A mezőgazdaság kínálatának rugalmassága a pénzforgalom zavara és a piaci struktúra elmaradása miatt önként alacsony. Az élelmiszerárak rugalmassága, amelynek költsége a lakosság költségszerkezetének fő része, rendkívül magas az élelmiszerellátás csökkenésével és lényegében robbanásszerű. Az állam intervenciója a szükséges egyensúly megőrzése érdekében ebben az esetben szükséges, és először is az élelmiszer-probléma megoldásának legfontosabb eleme a monetáris forgalom keretein belül.
Hasonló grafikák:
Az agrár-ipari komplexum állami szabályozásának problémái Oroszországban
Tanfolyammunkák >> Közgazdaságtan
megszüntetésük. A megoldás a munka kitűzött céljának elérése lesz. adott probléma. Különösen alaposan tanulmányozták az APK oroszországi állami szabályozásának problémáját. amelyet az állam megtalálni fogja a hatékony mezıgazdaság létrehozásának módjait.
Problémák a lízing műveletek elszámolásának szervezésében és a visszavételben
Absztrakt >> Számvitel és könyvvizsgálat
Mezőgazdaság állami szabályozása (külföldi tapasztalat)
Tanfolyammunkák >> Közgazdaságtan
Az állami szabályozás tárgyai. függetlenül jogi státuszuktól, az agrár-ipari komplexum minden szervezete. A közigazgatás szűkös.
Állami árszabályozás (6)
A banki verseny állami szabályozásának javításának módjai
Absztrakt >> Banking
a banki verseny állami szabályozásának problémái, megoldások találhatók. felvázolta a banki verseny állami szabályozásának hatékonyságát javító kilátásokra.