A középkori kínai vallási élet és kultúra, a történelem
A középkor kezdete óta a buddhizmus Kínában terjed. A VI. ez lesz az államvallás. Ez volt a korai középkorban volt egy időszak, a jóváhagyás a buddhizmus, ami volt óriási hatással fejlődését a kínai filozófia, az irodalom és a művészet a buddhizmus szívta a helyi rítusokat és az istentisztelet ősök: a szent helyi bölcsek és hősök kerültek besorolásra.
A buddhizmusnak volt a legnagyobb támogatottsága a nemesség között, míg a köznépben a taoizmus széles körben elterjedt. Ez a tanítás megőrizte az egyenlőség eszméit, és elítélte a gazdagságot. A VII. Század óta. a taoista egyházszervezet megkezdõdött. Ezt követően az uralkodó elit lényegében módosította a taoizmust.
A Fogunsy-templom Shijiait pagoda Inxanban. 1056
A taoizmus és a buddhizmus között folytatódott a befolyása a kínai társadalomban. Mindkét vallás azonban nem tudott versengeni a konfucianizmussal - az erkölcs, az oktatás, az állami rendszer, a jogszabályok alapja. A konfuciánizmus megtanította a császárt imádni, legyőzni a tisztességes és becsületes, a szülőket szeretni, tisztelni az embereket, különösen tiszteletben tartva a véneket és gondoskodni a fiatalabbakról. A konfuciánizmus szellemében kialakult egy kötelezõ állami vizsgák rendszere, amelyet a tisztségviselõk adtak ki álláspontjuk megszerzésére.
Több vallás együttélése a kínai társadalom egyik jellegzetessége a korai középkorban. 13 XI-XTI évszázadok. A konfucianizmus kezdte bevezetni a taoizmus és a buddhizmus elemeit. Ez a mutáns konfucianizmus vált új, erős politikai és kulturális erővé Kínában. És bár az új, a konfucianizmus nem váltotta fel sem a taoizmust, sem a buddhizmust a tizennegyedik század végén. az ország domináns pozícióját vette át.
A középkori kínai kultúra soha nem látott magasságokat ért el. Az ősi idők óta a kínaiak hieroglifiai levelei voltak. Ez életre keltett egy különleges művészetet - a kalligráfiát. Azok a tehetséges tehetségek, akik gyönyörűen írtak, kifejezetten keresettek, különösen a tisztviselők körében. Az oktatott emberek sok időt és energiát adtak a kalligráfia művészetének, mert a spirituális tökéletességet látták benne.
"Vas Pagoda" (Theta) Kaifinben. 1041-1044 gg.
Az állam elősegítette az oktatás fejlődését. A kínai általános és felsőfokú iskolák számának növekedése miatt sokan ismertek és ismertek voltak. Azonban a Song-dinasztia alatt a művelt emberek ritkaságokká váltak. A mongolok uralkodása alatt a kínaiak oktatását nem figyelték meg. Ezért nem meglepő, hogy a Ming-dinasztia alapítója, Zhu Yuanzhang császár írástudatlan volt.
Nagy váltás történt a tudományban. A VIII. Században. Kínában megnyitotta a Tudományos Akadémiát (Tudományos Kamara). Különösen fejlett matematika, csillagászat, természettudomány. Volt olyan művek is, amelyek az orvostudomány különböző részein voltak. A kínai orvoslás híres volt a növények gyógyászati tulajdonságainak vizsgálatáról. Mérnöki és matematikai ismeretek építésére használt városok, erőd falak, komplex öntözőrendszerek. A kínaiak papírra, porcelánra, iránytűre és puskaporra kitalálták. Ezek a felfedezések rendkívül fontosak voltak az egész emberiség számára.
A XV. Században. A kínai tudósok több kötetes enciklopédiát készítettek a történelemről, a földrajzról, az orvostudományról, a művészetről stb. A tudományos ismeretek terjedése felgyorsult a nyomtatással. A VII. Században a kínaiak voltak. a xilográf legegyszerűbb formáját találta fel. Fa táblákon levágták a hieroglifákat, festékkel festettek, majd a szöveget papírra nyomtatták. Kína nagy könyvtárairól híres volt. A VIII. Század elején. az országban kezdett hivatalos kormányzati újságot "Stolichny Vestnik", amely létezett egészen a XX században. A Song-dinasztia során először papírpénzeket adtak ki a bankjegyekért.
Az őszi köd szétszóródott a hegyek és síkságok felett. Selyemfestés. XI. Században.
Levél az albumról. Selyem. XII-XIII. Században.
A kínai építészet és a képzőművészet a buddhizmus hatására fejlődik. Ezt különösen a többszintes kőfalak, szobrászati munkák és a buddhista barlang templomok falfestményei mutatják be. A pagoda szokásos sziluettje a Tang-dinasztia idején, amikor az emeleten levő ereszek tökéletesen ívesek. Az ezer buddha barlangjainak temploma egyedülálló. Ebben benne volt 500 barlang, melyet 25 km hosszúságú művészeti festmény díszített.
Általában a kínai épületek, paloták, templomok, gazdag városlakók vagy nemesek, városkapuk, tornyok, hidak könnyű, kifinomult formái voltak. Kőből vagy márványból vagy fából vagy akár fémből készültek. Az épületek tetői hajlított sarkok voltak. Abban az időben a nemesi császári paloták vagy házak gyakran különleges arany lapokkal fedettek. Pekingben a XIV-XV. Században. épült egy hatalmas komplexum a császári paloták, körülvéve egy duzzasztógát, és körülvett egy fal, a Purple város.
Az X században. Megalakult a Művészeti Akadémia, ahol művészek tanulmányozták és kiállították festményeiket. A kínai művészek selyemszövetre vagy vékony papírra festettek tintát. Kedvenc téma - a táj, amelyet "hegyek és vizek" -nek neveztek. A festményeket évszázadok óta megőrzték, mert nem falaztak a falra. A ruhát csavarták, szépen selyembe csomagolták és különleges dobozokba hajtottak. A festményeket csak azért vették ki és szétszedték, hogy a vendégek értékeljék szépségüket, vagy ha a tulajdonosok maguk is meg akarják csodálni őket.
Következésképpen a kínai találmányok, a gazdag és egyedi kultúra a világ civilizációjának tulajdonává vált.
Nem találta meg, amit keresett? Használja a keresést ↑↑↑
Ezen az oldalon az alábbi témákban található anyagok:- a középkori kínai vallás
- A vallási élet Kínában a 18. század végén