Összeesküvés ellen Mussolini - Igore Anatolievich Moussky 100 nagy összeesküvések és puccs 100 nagy
Igor A. Moussky 100 nagy összeesküvés és 100-as nagy puskák
MEGBÍZÁS MUSSOLINI ellen
Igaz, voltak olyan tábornokok (köztük Vittorio Ambrosio), akik úgy vélték, hogy a királynak is el kell hagynia, mert identitása "a fasizmussal azonosult".
Victor Emmanuel világossá tette, hogy csak alkotmányos eszközökkel, vagyis a bolsevik fasiszta tanács döntésével élhet, amely jogot ad a kabinet vezetőjének elbocsátására. Grandi nagyon elégedett volt a beszélgetéssel, úgy döntött, hogy maga lesz az új miniszterelnök. A királynak azonban más tervei voltak. A legutóbbi az intrikájára késztette.
Buffarini Guidi, a belügyminiszter asszisztense, az egykori szeretőasszony, Angela Curti útján figyelmeztette Mussolini-t a Grandi és Bottai kacagása körüli cselszövésekről. Titokban azt mondta, hogy Ciano és Farinachchi gróf külügyminiszter magatartása is a hűtlenség jeleit mutatta.
Mussolini nem nagyon aggódott. Duce nem hitt a munkatársai szándékainak komolyságában. - Megéri, hogy suttogja - mondta magabiztosan -, és azonnal imádkoznak.
Néhány nappal az Angela Curti levele megérkezésekor egy másik személyzeti átszervezést szervezett. Grundy grófot eltávolították az igazságügyi miniszter posztjáról, de megengedte, hogy megtartsa a Képviselőház elnöki tisztét. Bottai elveszítette posztját oktatási miniszternek, de mögötte maradt a bolsevik fasiszta tanácsban. Gróf Ciano és helyettese, Bastia Nini elhagyta a Külügyminisztériumot. Ciano megkapta a nagykövet székhelyét a Szentszéknél.
Tél telt, tavasz jött 1943-ban. Plots - anti-imperialista, antifasiszta, németellenes - szorzottak és kibővültek. Valójában nagyon nehéz volt meghatároznia, hogy Anfuzo, aki a budapesti nagykövetségből érkezett Rómába, azt írta: "ki van az összeesküvésben", de nyilvánvaló volt, hogy mindegyiknek volt egy célja - a Duce megdöntése.
Federtoni jóváhagyta a határozatot. Az örömteli Grandi akkoriban Boti Tayi, Bastianini és Albini, a Nagy Fasiszta Tanács három legbefolyásosabb tagja. Mindegyikük egyetértett abban, hogy támogatja állásfoglalását az ülésen.
Grandi meglepetésére Carlo Scorza párttitkár is hajlandó elfogadni javaslatát. Scorza azonban Mussolini állásfoglalásának egy példányát mutatta be. Duce gyorsan olvasta a dokumentumot, nem mutatott különösebb riasztást, és rájött, hogy a döntés "elfogadhatatlan és méltó a megvetésért".
Mussolini reakciója figyelmeztette Grandit. Úgy döntött, hogy megadja Bottai-nak, aki felajánlotta, hogy Ciano bevonja az összeesküvést. Bár Grandi általában nem bízott Ciaño-ban, kénytelen volt elismerni, hogy a támogatói számos tiltakozást vonzanak, akik az állásfoglalás mellett szavaznak.
Grandi nem kétséges, hogy ha letartóztatják, akkor az összeesküvők többsége azonnal átállna Mussolini oldalára. - A lelkem mélyén - mondta -, az egyetlen személy, akiről teljesen megbíztam, Federzoni volt.
Feltra felé vezető úton, Ambrosio tábornok, aki a Duce-t kísérte, utolsó kísérletet tett a helyzet megváltoztatására - sürgette Mussolini-t, hogy 15 nap alatt Olaszországnak a háborúból való kivonulása elé állítsa Hitlert. De Duce nem értette ennek a demarktusnak a belső jelentését, és nem merte ellentmondani Hitlernek. A Führer, ahogy megszokta, sokat beszélt, kiabálta, a hisztériába vetette magát, további erőfeszítéseket követelt, mobilizálását és csavarozását. A vádak viharában a Duce komor néma volt. Szellemileg örült, hogy visszautasította a tolmács szolgáltatásait: valóban nem akarta, hogy külön tanúja legyen megaláztatásának. Végül a Führer elhallgatott, sőt megígérte, hogy segít anyagokkal és katonai felszerelésekkel. Ott szültek a diktátorok.
Mussolini volt a repülőtéren egy emelt karral náci tisztelgés, amíg Hitler repülő szem elől, majd megfordult, hogy kísérete és diadalmasan kijelentette, hogy a Führer megígérte, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy továbbra is Olaszország a háború.
A Feltre-i tárgyalások során egy másik esemény következett be, amely arra késztette az összeesküvőket, hogy határozott lépéseket tegyenek - a szövetséges légi közlekedés első alkalommal bombázta Rómát. Három óra alatt négy nagyméretű rajtot végeztek a városon, de egyetlen ellenséges repülőgépet sem lőttek le. Körülbelül 1400 roma halt meg, 6000 sérült meg, sok épület romlott.
Mussolini mechanikusan megismételte, hogy csak az amerikai tankoktól kell félnie, és este csak búcsúinak rendes találkozója és beszélgetése lesz.
Határozott volt Grandi teljesítménye.
- Itt megismételni fogom a Nagy Tanács előtt, amit tegnapelőtt mondtam - kezdte. "Javaslom a következő napirendet." És Grandi elolvasta állásfoglalását. - Diktatúrát rótt Olaszországra - mondta -, ami történelmileg erkölcstelen. Az évek során a kezedben tartotta a három vezető minisztériumot. És mit ért el? Elpusztította a fegyveres erők szellemét. Az évek során szétszaggattál minket a temetési ruhákkal. Az évek során, a legfontosabb álláshelyek egyikének kiválasztásával, mindig a legrosszabbat választottad. "
Grandi több mint egy órán keresztül beszélt. Mussolini ült és teljes hallgatásban meghallgatta ezt a beszédet, amelyet később "erőszakos filipizmusnak" nevezett, egy olyan ember beszéde, aki végül elhúzta a hosszan tartó haragot.
Aztán Ciano cselekedett. A sikertelen olasz német szövetség történetére fordult. Senki sem kételkedett abban, hogy támogatja a nagyi állásfoglalást. A következő hangszóró, Farinacci megpróbálta megvédeni a németeket. Azt javasolta, hogy a Tanács saját állásfoglalást hirdetett szolidaritása fasiszta Olaszország a nemzetiszocialista Németország és a miniszterelnök felajánlotta, hogy fellebbezni a király, hogy a parancs az összes fegyveres erők „utat mutatni a világnak, hogy a teljes lakosság már harcolnak a megváltás és a becsület Olaszország, egyesült az ő vezetése alatt. "
Éjfél után, amikor a találkozó több mint hét órát tartott, Mussolini azt javasolta, hogy Scorze újratárgyalja a találkozót holnapra. Azt mondta, hogy nem érzi jól magát, és nem tud túlmunkát vállalni.
- Korábban - folytatta Grandi -, reggelig reggel ötig tartott minket, vitatkozva mindenféle apróságról és apróságokról. Nem fogunk elhagyni, amíg az állásfoglalásom megvitatásra kerül és nem kerül sor szavazásra. " Megegyezett egy tízperces szünettel.
A harmadik Mussolini negyed negyede hirtelen félbeszakította a vitát. "Az érvek hosszúak és fáradtak voltak. Három javaslat érkezik megfontolásra. Grandi volt az első, ezért a szavazásra szavaztam.
A Tanács huszonnyolc tagja vett részt az ülésen, és csak egy szavazata tartózkodott a szavazástól - az Earl of Suardo. Scorza, Polverelli, Buffarini Guidi és GALBIATI szavazott „ellen”, támogatta őket három másik Farinacci szavazott állásfoglalásában. Grundy javaslata tizenkilenc szavazatot kapott.
Mussolini gyorsan összegyűjtötte a papírokat, és felállt. Az ajtóban megfordult, és nyugodtan, de keserű hangon így szólt: "Ön válságrendszert váltott ki."
A nap reggeli eseményeinek leírása, melyet Anfuso készített, megmutatja, milyen rosszul tudták az összeesküvők a bíróság terveiről, és hogy mennyire kevesen bíztak egymásban. Montecitorio szerint Anfuzo szerint "Grandi Cianoval nyugdíjba mentek, és beszélgettek." Hamarosan vitatkozni kezdtek. - Nyilvánvaló volt, hogy Grandi sok mindent elrejtett Ciano-tól.
Nem sokkal később Anfuzo meg volt győződve arról, hogy Ciano nem tudott a király igazi szándékáról. - Minden készen áll, látni fogod - mondta bizalmasan. - A miniszterek jelöltjei már megállapodtak. Pirelli lesz a külügyminiszter. Úgy gondolom, Vitetti lesz helyettes titkár, Carboni tábornok - a propaganda miniszter. Egy darabig távol maradok, majd meglátjuk. Ami veled kapcsolatban nem akar túl sokat mondani. Ön egy híres németofil. De beszélni fogok a barátaimmal.
Grandi mesélt az eredmények a találkozó a Grand fasiszta Tanácsa miniszter a Bíróság AQUARONE, ami arra utal, hogy a király kinevezett vezetője a kormány Marshal Caviglia, híres katonai és antifasiszta, és azonnal küldött Madrid tárgyalt szövetségesei a világ egy nagy küldöttséget. Amikor Aquarone azt mondta, hogy a király úgy döntött, hogy Badoglio marsalt kormányfővé nevezi ki, Grandi szótlanul szólt.
Mussolini még mindig teljesen magabiztosnak érezte magát. Elutasította a fegyveres elvtársak javaslatát, hogy azonnal letartóztassák a összeesküvőket. Azonban körülbelül 15 óra, gondolt általános GALBIATI adja Róma Blackshirts gépesített hadosztály állomásozott Bracciano. De már túl késő volt. Néhány órával azelőtt a Granatieri osztály kapott megbízást Castellano tábornoktól, hogy megérkezzen Rómába. Míg a Galbiati megrendelését, amelyet fekete pólóknak szántak, elfogták.
Victor Emmanuel bejelentette a Duce-nak, hogy Badoglio marsallot nevezték ki a kormány vezetőjének. Nem akart lényegében Mussolini-hoz csatlakozni, de "királyi szavával" garantálta a volt diktátor biztonságát.
Amint Mussolini kiszállt az épületből, amikor két tiszt közeledett hozzá, meghívták őt, hogy kövesse őket, és kijelentette, hogy a király elrendelte őket, hogy "őrjék" az egykori katonát, mentőautót tettek és elvitték. Mussolini zavart és megdöbbentett, nem nyújtott ellenállást.
A Garda-tó nyugati partján Saló egy kis városa. Ott, az egyik villák és telepedett le a családja egyszer erőteljes diktátor. Mivel a "Monarchia megváltozott", a "Salo Köztársaság" jött létre. A németek szó szerint betekintettek a duce minden lépésébe. Mussolini valójában már nem szövetséges, hanem vazallus lett.
Mussolini meg akarta ölni az összeesküvőket. A tizenkilenc vádlott közül azonban csak hat embert vád alá vetettek, a többiek, beleértve a Grandit is, akik rövid idő után Mussolini letartóztatását követően elhagyták Spanyolországot, vagy biztonságosan elrejtettek Olaszországban. A bíróság elé terjesztett vádlottak de Bono, Cianetti, Marinelli, Gottardi, Pare chi és Ciano megjelentek.
A MAHATMA GANDY VADÁSA
A Nemzet Atyjának és a Mahatmának hívták, ami a Nagy Szellemet jelenti. Mohandas Karamchand Gandhi-nak hívták, és az indiai nép nemzeti felszabadítási harcának egyik legkiválóbb személyisége volt.
A vallási háború folytatódott. A muzulmánok megölték a hindukot, és végül elpusztították az egész muzulmán falvakat. A városi negyed lakói régi pontszámokat vágtak, emigránsok milliói mindenféle módon, élelmiszer nélkül, cél vagy remény nélkül költöztek az országban. A vallási fanatikusok megtámadták a kimerülteket, és megölték őket az úton.
Délben mindkét fél képviselői fegyverszünetet írtak alá Gandhi jelenlétében. Mahatma ivott az első korty narancslevet. Ugyanebben az időben kijelentette, hogy Delhiben a fegyverszünetet Indiának és Pakisztánnak ki kell terjeszteni.
Minden este este öt este Gandhi követői gyülekeztek a kertbe, csak kíváncsiak voltak. Ez volt valami az istentisztelet és a rally között. Mivel az indiai rádió rendszeresen közvetítette ezeket a találkozókat, Mahatma Gandhi használta őket a nézeteik előmozdítására.
Savarkar kijelentette, hogy Gandhi a "hindusok titkos ellensége", és az erkölcstelen erőnek abszolút eszméje, Gandhi, amely erkölcstelen. Gandhi nevét minden ortodox hinduk tiltakozása naponta megkapta. "Néhányan közülük számomra árulónak számít. Mások úgy vélik, hogy megismertem a jelenlegi meggyőződésemet az érinthetetlenség és így a kereszténység és az iszlám ellen "- emlékezett vissza Gandhi.
A 34 éves Apte szintén a Brahman családból származott, de Epicureanus volt. Diplomáját a University of Bombay, tanárként dolgozott egy amerikai misszió iskolában, 1939-ben csatlakozott a „hindu Mahasabha”, a háború alatt szolgált a légierőnél, ahol megkapta a rangot tiszt, de hamarosan lemerül. A 1944 nyarán az újság egy megjegyzés, hogy Pune újságíró Annie vezet bemutatót hindu fiatalok alatt tigandiyskimi szlogenek.
Dagambar Bahdge a szervezetben fegyverszállítóként szolgált. Ő kérte Apta-t, hogy szerezzen fegyvereket a gyilkosnak. Ugyanezen okból Nathuram testvére, Godse Gopal, a katonai lőszerraktár kantinjának vezetője is meghívást kapott az összeesküvők sorába. A csoport tagjai: a Vishnu Karkare hotel tulajdonosának, a Bahdge Shankar Kistadzha szolgának és a Punjab Madan Lal Pahwe nevű fiatal elhagyatottnak.
Minden ment a terv szerint, amikor egy öngyilkos Bahdge, aki úgy döntött, hogy megöli egy olyan kiváló személyiség, az utolsó pillanatban félszemű tekintete rémült ember állt a bejárat közelében a szobába, ahonnan kellett lőni. Az egy szemű szemmel láthatóan a sors figyelmeztető jele volt, és a gyilkos megértette, hogy a tervet meg kell változtatni.
Bahdge nem volt hajlandó lőni, a többiek szintén féltékenyek voltak a rossz előjelektől. Bizonytalan Madan Lal bombát dobott. Robbanás volt, de a pánik nem volt olyan erős. Mahatma Gandhi először érezte magát, és elkezdte megnyugtatni a tömegeket. Minden India meghallgatta a rádiós vevők szavát.
"A muszlimok ellensége India ellensége" - mondta és sürgette a jelenlévőket, hogy nyugodjanak. Aztán Gandhi folytatta beszédét.
Madan Lal Pahwe volt a rendőrségen, a megmaradt összeesküvők elmenekültek.
Gopal Godse, Vishnu Karkare regisztrált álnéven a hotel „Shinde dandy” Még azelőtt, hogy az összeesküvők megszabadult a fegyverek Bahdge veszélyeztetné a szolga elment Pune. Nathuram Godse és Apte jegyeket vásároltak Kanpurba. Amint elhagyták a Marina szállodát, rendőrök érkeztek a letartóztatott Madan Lal Pahwe-val a porterhez. Azonban a negyven szobanév, amely korábban az összeesküvők fő székhelye volt, üres volt.
Madan Lal Pahve mindent tudott a cselekményről, és felhívta a résztvevőket. Jain professzor egy másik fontos tanú volt az összeesküvők ellen.
A rendőrség tudta, hogy a gyilkossági kísérlet során bűnrészesek voltak. Azt találták, hogy szélsőséges szélsőséges erők összeesküvése. A rendőrség prefektusa azonban elfogta az állítólagos emberrablás változatát. Elkezdte állítani, hogy húsz harcoló csoport húsz emberből készül, és bejelentette, hogy négyszáz gyanúsított, de nem létező emberrablást keres. A Delhiben található Villa Gandhi körül a rendőrség megduplázta az őrséget. Ez és korlátozott. Az összeesküvők nyugodtan felkészülhetnek a következő kísérletre.
Nathuram Godse és Apra repültek Bombay-ból Delhibe, de másnap a Madras melletti expressz vonaton ültek. Éjfélkor a Gwalior állomáson egy rickshawt vettek és egy gazdag területre mentek. Körülbelül egy reggel a Gwalior indiánok vezetőjének, Dattatraji Parchurnak az ajtójára kopogtak, és megkérdezték fegyvereit.
Aztán az összeesküvők visszatértek Delhibe, és mások nevével együtt az állomás szállodájában találhatók.
Mahatma Gandhi egész idő alatt élt a szokásos életében. Nem engedheti meg a rendőröknek, hogy keressék meg azokat a hívőket, akik a lakóhelyük kertjébe érkeznek esti összejövetelekre. Gandhi nyilvánosan megbocsát Madan Lal Pahve, mondván, a riporterek, hogy nem volt rossz ember, és a bűnügyi utat tolta mások Mahatma Gandhi tudta, hogy csak eszköz szerteágazó összeesküvés, és azt is tudta, hogy az összeesküvők nem hagy békén. A rendőrség is tudott erről. Annak elismerése Madan Lal Pahve ő hívta fel a figyelmet a rendőrség, hogy a gyilkos visszatér. Ennek ellenére a rendőri prefektus nem tett intézkedéseket Gandhi biztonságának biztosítására. És Mahatma a sorsát a tipikusabb indiai fatalizmusra nézte.
Gandhi halálra várta. A végzetes napon mondta az unokájának Manu: „Ha meghalok, a betegség, meg kell állapítsa me méltatlan, hamis Mahatma. Ha a bomba fog ölni, vagy valaki másnak a lövés, és a golyó a mellkasom, és képes leszek úgy meghalni, hogy nyög, akkor lehet beszélni velem, mint egy igazi Mahatma ".
Gandhi meggyilkolta az egész országot. Indiában pánik volt. Senki sem tudta, melyik pártra tartozott a gyilkos, de valaki elkezdte elterjeszteni a pletykákat, hogy tagja volt a muszlim bajnokságnak. Az indiánok, akik állandó harci készen álltak, azonnal ellenezték a muzulmánokat. Bombayben, röviddel a merénylet után erőszak, fosztogatás, tüzek és gyilkosságok kezdődtek.
Aztán volt egy üzenet, hogy a gyilkos a Hin Do Mahasabha szervezethez tartozott. Amikor Sangmában született Nathuram Godse, megtudták, ki ölte meg a világ prófétáját, az istenek egész családja fizette az életét. Az itt felbukkanó tűz következtében ötven ház hamvába fordult. Más városokban pedig a "hindu Mahasabha" tisztviselőinek le kellett állítaniuk tevékenységüket. A felháborodott tömeg tüzelni kezdett az otthonukban.
Mahatma Gandhi meggyilkolása csak az első volt a hindu szélsőségesek által tervezett intézkedéseknek. Más politikai gyilkosságok azonban már nem voltak véletlenek. A rendőrség beavatkozott.
A következő napon Bahdge-t letartóztatták Poonában. A Savarkar rezidenciáját Bombay-ban keresték. Megindult a "hindu Mahasabha" vezetõivel szembeni ellenõrzések, fegyveres felmentései hivatalosan felbomlottak, tagjai ezrei találtak rács mögött.
Két nappal a gyilkosság után százezer ember gyűlt össze Delhiben, hogy elköltse Mahatmát az utolsó útjukon. Így, nyolc kilométer hosszú, katonák, páncélozott járművek védették az útkereszteződést. A halott Gandhi, amelyet egy indiai zászló fedezett le, kétszáz gyaloghúzót kavarogott. A megrögzött pacifista, antimilitarista, a próféta az erőszakmentesség közelebb a tűz a Raj hágó kíséretében négyezer láb, több ezer pilóta, tengerész és ezerszer ezer rendőrség. Öt óra alatt a felvonulás Delhi utcáin haladt. Négy órakor negyvenöt perc alatt Mahatma Ramdas fia egy szentjánoskenyér máglyáját gyújtotta apja teste alatt.
A Simlában benyújtott fellebbezési eljárásban az 1949. május 2-i bírósági ítélet indokolta Dr. Parkchur és Kistaju.
A halálra ítélt kettő az utolsó napjait Ambalben börtönben élte. Végére a gyilkos, Godse, elkezdett megbánni a tettét, és kijelentette, hogy most, keserű tapasztalattal tanítva, a békeért küzd.