Laparoszkópos sterilizálás - gyönyörű és egészséges
A sterilizálás kizárólag önkéntes fogamzásgátló módszer. A törvény szerint a műtéti sterilizálás csak akkor lehetséges, ha egy 35 évesnél fiatalabb nő vagy legalább 2 gyermek él. Az orvosi indikációk listája is szerepel, amelynek jelenlétében a sterilizálás elvégezhető a nő életkorától és a gyermekek jelenlététől függetlenül, de az ő beleegyezésével is.
Azokra a betegségekre, amelyekben a sebészeti sterilizáció ajánlott:
az idegrendszer súlyos betegségei, motoros és mentális rendellenességek kíséretében; szívhibák; súlyos hypertonia; bénulás vagy végtagok hiánya; rosszindulatú daganatok; diabetes mellitus; tuberkulózis és egyéb betegségek. Ha egy nőnek súlyos betegsége van, amelyet a lista nem ír elő, a sterilizáció kérdését orvoslással orvosolni lehet. Ha egy nő súlyos mentális rendellenességben szenved, és alkalmatlannak találja magát, a bíróság sterilizálásának lehetőségét a gyámja kérésére a bíróság hozza meg.
A laparoszkópos sterilizáció - annak alacsony invazívsága ellenére - teljes körű sebészeti beavatkozás, amelyhez általános érzéstelenítés szükséges. Sebészeti sterilizálás ellenjavallt karcinóma a nemi szervek, a súlyos elhízás, ragasztó betegség a méh tumorok, a kismedencei szervek, a betegségek a szív és a tüdő, ahol az általános érzéstelenítés ellenjavallt. A sterilizálással kapcsolatos viszonylagos ellenjavallatok a kismedencei szervek (salpingitis, endometritis) gyulladása és a test egészének akut betegségei. Ezekben az esetekben a műveletet később kell elhalasztani.
A laparoszkópos sterilizálásnak számos nyilvánvaló előnye van: az alacsony traumatizmus, a postoperatív periódus gyors helyreállítása, a műtét utáni fájdalom szindróma elhanyagolható. A laparoszkópos sterilizálás elvégzése után a nő másnap felkelhet az ágyról, önállóan mozoghat és enni fog.
A kórház kivonata már a laparoszkópia második, ötödik napján lehetséges.
A kezelés a legmegfelelőbb a menstruáció utáni első napokban vagy a kézbesítéstől számított 48 órán belül. A császármetszés utáni laparoszkópos sterilizálás lehetőségét minden esetben egyedileg kell figyelembe venni.
A sebészeti technológiák, amelyekkel a petevezetékek elzáródása elérhető, különbözőek. A laparoszkópos sterilizálás fő módszerei a petevezetékek elektrokoagulációja és mechanikai elzáródása.
A csövek elektrokoagulációját bipoláris csipesszel végezzük. Gyakran további behatolás történik a véralvadási helyszínen. Lehetőség van a csövek lézeres vágására is.
A csövek mechanikai elzáródását ligálásukkal, a csőszakasz kivágásával, speciális bilincsek vagy szilikongyűrűk bevezetésével érik el. Poliamid anyagokból készült rögzítőket használnak a cső rögzítésére.
A szilikongyűrűk alkalmazása nem alkalmazható, ha a csövek duzzadtak vagy rostosak, mivel ez a szövetszétváláshoz vagy a csőszakasz teljes repedéséhez vezethet.
A gyűrűk vágása és alkalmazása a legkevésbé tragikus a petevezetékek esetében. Ezeket a műveleteket néhány esetben ismételt műveletek elvégezhetők a csövek átjárhatóságának helyreállítása érdekében.
A laparoszkópos sterilizáció lehetséges szövődményei a vérzés, hematómák, gyulladásos folyamatok a műtét területén, szubkután emfizéma kialakulása. A késői posztoperatív szövődmények közé tartozik a műtét hatástalanítása. A műtétet követő első évben a terhesség a nők mintegy 0,5% -ánál fordul elő.
A nők sterilizálására vonatkozó orvosi indikációk jóváhagyott listája olyan betegségeket jelent, amelyekben a terhesség és a szülés kockázatot jelent egy nő életére vagy egészségére, vagy egészséges gyermek születése minden bizonnyal lehetetlen.
A műtéti sterilizálás ellenjavaslatai a következők:
1. A kismedencei szervek abszolút - akut fertőző-gyulladásos folyamata (a kezelés megfelelő kezelést követően történik).
2. Kapcsolat:
- fokális vagy általános fertőzés jelenléte;
- súlyos belső szervek krónikus betegségei (IHD, magas vérnyomás, diabetes mellitus);
- a kismedencei szervek tapadása és daganata;
- jelzett kimerültség.
A sterilizálás optimális ideje a menstruációs ciklus első 48 órája vagy a menstruációs ciklus első szakasza a vérzés vége után. A nőgyógyászati műtét során a császármetszés után, a komplikált abortusz után sterilizálható. A szülés utáni időszakban és a terhesség késői befejezésével a laparoszkópos hozzáférést nem alkalmazzák.
A sterilezés előnye más módszerekkel szemben egy stabil fogamzásgátló hatás, amelyet egyetlen beavatkozással érünk el.
A sterilizálás hátrányai a módszer visszafordíthatatlansága, a sebészeti beavatkozás szükségessége, a posztoperatív szövődmények kialakulása.
A sterilizálási művelet általános vagy helyi érzéstelenítéssel végezhető. A műtét során a hasfal (laparotómiás vagy mini-laparotómiás) vágása, a gyengédbb módszer a laparoszkópos beavatkozás (hasfalfúrás) révén történik. Laparotómia akkor alkalmazható, ha a sterilizálást egy másik művelettel egyidejűleg végzik. A mini laparotómiát általában a posztpartum időszakában végzett sterilizálással mutatják be, a méhalapú tenyészet magas helyén. A mûtét során a vágás hossza 3-4 cm.
A művelet célja a petevezetékek elzáródásának mesterséges létrehozása. Ezt többféle módon lehet elérni, amelyek 4 fő csoportra oszthatók:
1. Öltöztetésre és pipettázásra alapozott módszerek (Pomeroya, Parklanda)
A módszerek lényege, hogy a csöveket varrással (két helyen vagy hurok kialakításával) összeragasztják, majd a cső töredéke szétvágja vagy elnyeli egy kis területet két egymásra helyezett ligatúra között.
2. Mechanikai módszerek
A lepénycsöveket speciális kompresszorok - szilikon gyűrűk, bilincsek (titánium bilincsek, Filshi, rugós klipek Hulk-Wolf) blokkolják kívülről. A csövek feltörése 1-2 cm távolságra van a méhhez való csatlakozás helyétől. Ezzel a művelettel a csövek sokkal kevésbé traumatizálódnak, a termékenység helyreállításának feltételei továbbra is fennállnak.
3. A csövek hőenergiát befolyásoló módszerei (elektrosebészet, diathermocoagulatio).
4.Más, kevésbé általánosan használt módszerek
Vannak is transzcervikális eljárások (kismedencei) hozzáférés, amely a méh üregében egy csövön keresztül bevezetett speciális dugó, áthidalásával, vagy vegyszerek a heges szűkület csövek.
Ritka esetekben, kivételes esetekben, a sterilizációs módszerek a méh vagy a petefészkek műtéti eltávolításának is tulajdoníthatók. E művelet indikációi általában a nemi szervek daganatai vagy a gyakori súlyos gyulladásos folyamatok.
A sebészeti sterilizáció komplikációk veszélyével jár, amelyek jellemzőek a hasi működésre:
- vérzés;
- vérömlenyek;
- a hasüreg gyulladásos folyamatait;
- közeli szervek vagy nagy hajók sérülései;
- allergiás reakciók érzéstelenítésre vagy helyi érzéstelenítésre;
- a levegő bejutása a hasüregbe vagy a hasrész bőrébe (laparoszkópos műtét esetén).