Az emberek, a nemzet, az állam szuverenitása
A koncepció a középkorban fejlődött ki. Az irodalomban megemlítjük, hogy a szuverenitás klasszikus meghatározását Baden Baden francia filozófus adta először a hat közös politikai közösségről szóló könyvében (1576):
A szuverenitás az univerzális abszolút és állandó hatalom a polgár és a politikai közösség tárgykörében (J. Baden).
Így a középkorban kialakult szuverenitás elmélete abszolút módon abszolút uralkodók erejét abszolválja. De a 17-18. Században. a szuverenitás lényegének megváltozása kezdett megváltozni, és ez hozzájárult a burzsoá forradalomhoz. A szuverenitás nem az abszolutizmushoz kapcsolódott, hanem az emberekhez és az államhoz (Rousseau).
A 20. század elején. a "nemzeti szuverenitás" kifejezés jelenik meg. A KP tudományban 3 szuverenitás létezik:
A lényegre vonatkozó kérdések egységes megközelítése, a szuverenitás típusának viszonya nem.
Szuverenitás - (francia) "fölény", "függetlenség", "függetlenség".
Az államban nem lehet több szuverenitás, 1 és oszthatatlan, és a fajok elosztása csak feltételes.
A nép szuverenitása elsődleges; minden alkotmányban rendelkezés van arról, hogy a nép az állami hatalom forrása. Ez önmagában nem valósítható meg. Ez csak az állam, az állami szervek, a törvények jelenlétében lehetséges.
A nemzet az államban élő emberek része. A szovjet alkotmánynak joga volt a nemzet önrendelkezéséhez, az állam függetlenségének meghatározásához és kialakításához.
Egy független államban minden nemzet kijelenti, hogy vágyik arra, hogy elszakadjon ettől az állapottól és állapítsa meg az állapotát. Ennek eredményeképpen a szuverén nemzet eszméje az állam szétesésének eszközeivé válik. (Lenin munkája)
A modern alkotmányokban van egy olyan rendelkezés, amely kijelenti, hogy egy adott állam területe egy és oszthatatlan. Következésképpen az állam szétesésének gátja.
A Fehérorosz Köztársaság állami szuverén állam jogi sajátosságai. A Belarusz Köztársaság szuverenitása garanciái.
A Fehérorosz Köztársaság szuverenitását a következők jelzik:
Az államhatalom fölénye, egységessége és függetlensége. A hatalom szabálya abban nyilvánul meg, hogy a néphez tartozik (az Alkotmány 3. cikke). Az egység a szervek rendszerének létezésében nyilvánul meg, amelyek együttesen egyetlen államhatalmat alkotnak. A függetlenség abban nyilvánul meg, hogy az államhatalom önállóan megvalósítja hazai és külpolitikáját.
Területének jelenléte (az Alkotmány 9. cikke).
Saját fegyveres erők jelenléte.
Az állampolgárság jelenléte (az Alkotmány 10. cikke).
Saját monetáris és pénzügyi-hitel rendszer jelenléte.
Függetlenség a tudomány, a kultúra és más területek vonatkozásában.
Az állami jelképek (himnusz, jelvény, zászló) jelenléte.
Ez olyan anyagi, szervezeti és jogi feltételeket jelent, amelyek megvalósítják az állam függetlenségét.
Anyag (a természeti erőforrások rendelkezésre állása, stabil gazdaság, azaz gazdasági előfeltételek)
Szervezeti (az államban ténylegesen működő szervek létezése, az állam területi integritását biztosító testületek (határőrség, belügyminisztérium, fegyveres erők)
Jogi (jogszabályi keret, amely szabályozza a jogi kapcsolatok e területét, biztosítja az államgal való kapcsolatot)