Az almafák ültetése Szibériában
Nehéz gyümölcsöt termeszteni a szibériai régióban, még akkor is, ha egy elenyésző almafát veszel. Néhány kertész, aki elfogadható eredményt ér el, sok energiát és saját erejét tölt el, de ha akarod, saját kertjéből finom almát kaphat.
A Szibériában az ültetés egyik alapvető árnyalata a talaj megfelelő előkészítése. Általában a talaj itt köves vagy agyagos, jó nedvességtartalommal rendelkezik, és nem alkalmas a legtöbb gyümölcsfák termesztésére. Ezért az alma, körte és más fák ültetéséhez kívánatos az importált laza földet használni, amely gazdag hasznos anyagokban gazdag. Először meg kell ásni egy nagy lyukat, és töltsd be az import földet. Tegye ezt az eljárást körülbelül egy évvel az ültetés előtt, ez azért szükséges, hogy a talaj túlélje.
Mielőtt elkezdené elültetni egy palántát, meg kell választania a megfelelő fajta. Meg kell jegyezni, hogy a Szibériában való termesztésnél jobb, ha téli-rezisztens almafajtákat használnak, amelyek a negatív hőmérsékletet -50 fokig ellenállják. Csak a helyi almafák képesek megfelelni ezeknek a feltételeknek, melyeket a jó téli állóképesség és a betegségek és vírusok által szerzett immunitás jellemez. Ezeket a kultúrákat csontvázaknak (alanyoknak) nevezik, de nem különböztetik meg a gyümölcsök magas illathatatlansága révén. Meg kell jegyezni, hogy a gyümölcs nem foglalkozik az ízzel, mivel a fajta alma fajta később vakcinázható vadon élő állatokra.
Hogyan lehet megérteni, hogy az almafa Szibériában való telepítése a leszálló csontvázak kirakodásával kezdődik. Ezeket a növényeket az alábbi séma szerint ültetik be: különálló tenyészetek között három méter marad, a sorok közötti távolság 4 méter. Egy kacsa vagy csontváz készítőt egy helyen három évig kell termeszteni, ebben az időszakban kialakulása. Az elvégzett akciók eredményeként a törzs magassága elérheti a 60 centimétert. Létezik az ágak kialakulása is, hogy azok a föld felszínéhez közel helyezkedjenek el. Ebben az esetben a tenyészetet télen védi az erős fagyok hófehérje.