Állami tulajdon a banki irányelvek kölcsönzésében - Bilina
A Belarusz Köztársaságban a bankok tulajdonában való állami részvétel mértéke következetesen magas: az elmúlt években az állam a banki eszközök mintegy 2/3-át ellenőrzi. Az országnak a kereskedelmi bankok tulajdonában lévő jelentős része hazánkban az okok együttesének köszönhető, amelyek közül a következőket kell kiemelni.
1. A bankszektor szerepe a gazdaságban. A hazai bankszektor már régóta egy központosított gazdasági rendszer beépített eleme, amelyben az állami tulajdon és a bürokratikus koordináció érvényesül. Az ilyen gazdasági rendszer működése a pénzügyi források és felhasználásuk ellenőrzését teszi szükségessé az állam által kidolgozott fejlesztési tervekkel (programok, prioritások stb.), Hogy megfeleljen a meghatározott céloknak. Az állami ellenőrzés a bankszektorban lehetővé teszi a bankrendszer által felhalmozott források jelentős részének újraelosztását az állami szervek utasításainak megfelelően, a gazdasági fejlődés tervezett paramétereinek elérése érdekében.
A közvetlen hitelezés végrehajtása során az államilag ellenőrzött bankok nem képesek teljesíteni a pénzügyi közvetítés kulcsfontosságú funkcióját, azaz hatékony hitelprojektek kiválasztását. A bankok passzív szerepe a számukra a közvetlen hitelezés folyamatában nem teszi lehetővé az utóbbi számára, hogy megakadályozza a nem hatékony projekteket, és így megszüntesse a hitelkeretek elosztásának torzulását. Ennek eredményeképpen a gazdaság erőforrás-elosztásának hatékonysága csökken, és a gazdasági egységek ösztönzésére és viselkedésére hatást gyakorló puha költségvetési megszorítások alakulnak ki. Nyilvánvaló, hogy az utóbbi években a Fehéroroszországban a bankhitelek növekvő áramlása nem biztosítja a gazdasági fejlődés megfelelő ütemét.
Az irányadó hitelezésnek a gazdasági fejlődés dinamikájára gyakorolt negatív hatása számos oka lehet. Először is, az irányadó hitelezés a gazdaság hitelképességének nem hatékony elosztásához vezet. Így a banki hitelek egy része azoknak a gazdálkodónak, akik nem tudják biztosítani az erőforrások hatékony felhasználását. Ezenkívül a bankszektor e modelljével a problémát a banki hitelek felhasználása a nem hatékony projektek finanszírozására fordítja. Ez utóbbi jelenség annak a ténynek köszönhető, hogy a projektek megvalósításával kapcsolatos döntések központosított jellege az irányítási kölcsönökben rejlik, ami az erőforrások elosztásában koordinációs problémát jelent. Ilyen helyzetben az állami közigazgatás által hozott döntések a beruházási projektek végrehajtásával és a bankhitelek megfelelő elosztásával kapcsolatban nem vehetők figyelembe az összes meglévő és folyamatosan változó piaci tényezőnek. A Fehérorosz Köztársaságban ez a probléma nyilvánvalóvá vált az iparosodás korszerűsítéséért folytatott közelmúltban, amely nyilvánvaló központi jellegű, és nagyvonalúan támogatja az állami tulajdonú bankok hitelezését.
Másodszor, bankhitelek szerint a megrendelések a kormány, gyakran kedvezményes feltételekkel, képződéséhez vezet a környezet puha költségvetési korlát a reálgazdaságban. Egy ilyen környezetben megakadályozza a piaci alapú ösztönzők a vállalatok és negatívan befolyásolja a hajlandóság növelése erőforrás-hatékonyság, a szerkezetátalakítás az üzleti tevékenység, a költségek csökkentése és a végrehajtására újítások. Az állami programok keretein belül a preferenciális finanszírozás igénybevételének lehetősége arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy integrálják ezeket a programokat, a saját tevékenységeik hatékonyságának növelése helyett. Összességében a fehérorosz tapasztalat megerősíti a minta, hogy a kifejlesztett átalakuló gazdaságokban: a hatékony banki reform pozitív hatása volt a strukturális változások a gazdaságban, és éppen ellenkezőleg, a folyamatos dominanciája az állam a bankrendszer megakadályozza, hogy a szerkezetátalakítás és a hatékonyság a reálgazdaságra.
Harmadszor, a kormányzati beavatkozás a hitelfelvételi források elosztásában az államilag irányított bankoknak nyújtott támogatás formájában a bankszektor későbbi állami intervenciójához vezet. Az ilyen támogatás célja, hogy biztosítsa a stabil helyzetben van és formájában további tőke a bankok az állam, miközben azok likviditását, tartalmazzák a források az állami szervek és a vállalatok, segítséget visszafizetését korábban kiadott hitelek és mások. A jelenléte puha költségvetési korlát a bankszektorban egy erkölcsi kockázati problémát okoz, amely a bankok inaktivitásához kapcsolódik a hitelprojektek kiválasztásában és a nem hatékony projektek megszüntetésében, valamint bérleti keresőjével viselkedés. Végső soron a banki magatartás negatívan hat a gazdaság erőforrás-elosztásának hatékonyságára.
A fenti problémák felhalmozódása azt eredményezte, hogy országunk megbeszéléseket folytatott a kereskedelmi bankok projektek finanszírozásában való részvételének természetéről és mértékéről a kormány utasításainak megfelelően. Az utóbbi időben hallunk véleményeket a kormány arról, hogy javítani kell a részvételt a bankok finanszírozásában kormányzati programok, hatékonyabb felhasználása kedvezményes hitelek és fokozatosan kivonják a részvétel a bankok ilyen hitelezés. E cél elérése érdekében állítólag összegét a hitelezési alatt állami programok az állami irányítás alatt álló bankok, a későbbi átadása ezeket a funkciókat hatáskörébe tartozó szakosított pénzintézet - JSC „Fejlesztési Bank”. A mi szempontból megszűnése bank hitelezési gyakorlatának irányelv a jelentős pozitív hatást gyakorol a fehérorosz gazdaság középtávon azonban számos olyan tényező van, amely figyelembe kell venni, hogy értékelje a valószínűsége ezek megvalósítására tervek valóra.
Először is, a bankszektorban uralkodó állami részvétel és a bankhitelek nagy részének elosztása biztosítja az állam számára a gazdaság erőforrásainak ellenőrzésére és újraelosztására szolgáló legfontosabb csatornát. A közvetlen hitelezés gyakorlatának megszüntetése jelentősen csökkenti az állam erőforrások újraelosztásának képességét, és valószínűleg szükségessé teszi a meglévő gazdasági rendszer leszerelését, amely az ország gazdasági fejlődésének céljainak központosított meghatározásán alapul. Így az erőforrások újraelosztásának mechanizmusa felszámolása katalizátorként szolgálhat a rendszeres gazdasági változásokhoz, és szükségessé teszi az állam szerepének csökkentését a gazdaságban és a piaci alapú koordinációs mechanizmusok növekvő fontosságát.
Másodszor, a közvetlen hitelezés megtagadása lehetővé teszi az állam által ellenőrzött bankok számára, hogy a banki hitelezés folyamatában a kereskedelmi kritériumokat sokkal nagyobb mértékben irányítsák. A bankok magatartásában bekövetkező ilyen változások a vállalkozások költségvetési korlátainak szigorítását eredményezik, és előfeltételeket jelentenek a gazdaság megfelelő szerkezeti változásai miatt, mivel szükség van a piacról való kivonásra, a nem hatékony állami vállalatok szerkezetátalakítására és privatizációjára. E tekintetben a közvetlen hitelezés csökkentése olyan strukturális intézkedéseket igényel, amelyek megkönnyítik az állami tulajdonú vállalatok szerkezetátalakítását és javulását, beleértve a privatizációt is.
Harmadszor, mivel a tapasztalat az átmeneti gazdaságokban a csökkentése, megszüntetése irányított hitelezési mindig megy együtt a problémát a rossz hitelek, amelyeket korábban kiadott hatékony állami tulajdonban lévő vállalatok utasításainak megfelelően az állam. Az átmenet a banki hitelezési kizárólag kereskedelmi elvek vezet kiutasítás az új hitelezési hatékony vállalkozásokat, a csőd-, illetve a szerkezetátalakítás, valamint a valószínűsége felhalmozódása rossz adósságok a bankok által ellenőrzött állam, ennek következtében a várt strukturális változások a gazdaságban. Ebben a tekintetben a megszűnésének banki hitelezés politikát ki kell egészíteni egy előzetes becslést a jövőbeni mérete a rossz hitelek, a szükséges mennyiségű bankok feltőkésítése, államilag ellenőrzött, módon tudják kezelni az ilyen hitelek, beleértve az a JSC „Fejlesztési Bank” és a rendelkezésre utolsó teljes mandátumát, hogy dobja az ilyen eszközök.
Negyedszer, azon országok tapasztalatai, amelyekben a bankszektort hosszú ideje használják a hitelek irányított elosztására, azt mutatja, hogy ezt a jelenséget bizonyos tehetetlenség jellemzi. Így ha az állam megtagadja az egyes vállalkozásoknak és iparágaknak a bankok által adott hitelek kibocsátását szabályozó jogszabályokat, akkor a bankok működési tevékenységeiben történő beavatkozás folytathatja a hitelkészletek kívánt elosztásával kapcsolatos közvetlen utasításokat. Ebben a tekintetben fontos nem csak a bankok által kibocsátott hitelek jogalkotási aktusainak kiadása, hanem az állam által az állam által ellenőrzött bankok működésében való beavatkozás megtiltása is. A bankok autonómiájának biztosítása a hitelezés területén szintén korlátozza a republikánus és a helyi önkormányzati szervek részvételét az államilag ellenőrzött bankok vezetésének kinevezésében és irányító testületeik függetlenségének növelésében.
Így a közvetlen hitelezés megtagadása nagyrészt a fehérorosz hatóságok azon hajlandóságának köszönhető, hogy rendszeres gazdasági reformokat indítanak, és jelentősen csökkentik az állam szerepét a gazdasági folyamatokban. Tekintettel erre a tényre, a közeljövőben hazánkban az erőforrások újraelosztásának mechanizmusa teljes megszüntetésének valószínűsége alacsonynak tűnik számunkra. Inkább az államilag ellenőrzött bankok hitelezésének, hanem az állami programok keretében végzett tevékenységeknek a racionalizálását, hanem nem teljesen megszüntetését várjuk. Nagyon valószínű, hogy az állam a bankszektort olyan csatornává fogja fenntartani, amely biztosítja a gazdaság erőforrásainak újraelosztását, miközben korlátozza az ilyen újraelosztás mértékét és megváltoztatja a beavatkozás formáját az állami tulajdonú bankok tevékenységében. Arra is várnunk kell, hogy az OJSC "Bank for Development" szerepét aktiválják az állami programok keretében végzett finanszírozási tevékenységekben, valamint a meglévő eszközöknek az államilag ellenőrzött bankoktól a meghatározott hitel- és pénzintézet felé történő fokozatos átruházásához. Ugyanakkor a bankok tevékenységeihez hasonlóan az állami szervek bankhiteleinek ajánlását előíró hivatalos beavatkozás (banki hitelek nyújtására vonatkozó jogalkotási aktusok kibocsátásával) csökkenthető, és közvetlen hatással lehet a bankok és működési tevékenységeik kezelésére.
Olvasson még: Az állami tulajdonlás a bankokban: problémák és kilátások
A 7. sz. Rendelet szövege: A plombák törlése
Fehéroroszországban kialakul a lakosság körüli rozsdás kötvények piaca
A bankbetétek kamatlábának csökkenése arra késztette a beloruszokat, hogy hova fektessenek be, majd minél varázslatosabban a fehérorosz társaságok kötvényeket bocsátottak ki tisztességes érdeklődéssel. De a csodák, különösen a pénzügyek, nem történnek meg.
Valódi munkanélküliség: Molodechno-ban a polgárok 9% -a mondta, hogy nincs munkájuk
A megnövelt olaj - a fehérorosz költségvetés megmentője?
Az olajárak drámai visszaesése kapcsán a fehérorosz vezetés még arra gondolt, hogy újabb mozgatórugókat keres a nemzetgazdaság növekedéséhez. De a közelmúltban, az olajárak növekedést mutattak, meghaladták a hordónkénti 60 dolláros árat. Az olajvezető visszatér?
Légvédelmi rakétarendszerek: a skandináv isten neve
Fehéroroszországban kialakul a lakosság körüli rozsdás kötvények piaca
A bankbetétek kamatlábának csökkenése arra késztette a beloruszokat, hogy hova fektessenek be, majd minél varázslatosabban a fehérorosz társaságok kötvényeket bocsátottak ki tisztességes érdeklődéssel. De a csodák, különösen a pénzügyek, nem történnek meg.
100 éves forradalom: az emberek életének egy szocialista táborban
1945 után Kelet-Európa lakossága politikailag aktív volt, szimpatizálódott a baloldali pártokkal, köztük a kommunistákkal, és kétségtelenül nem szavazott, ahogyan sok megfigyelő úgy gondolta, a kommunisták jövőbeli hatalma számára.