A vizsgálat elkészítésének jellemzői
15. fejezet A vizsgálat elkészítésének jellemzői
A vizsgálat egyszerűsített (gyorsított) formája az előzetes vizsgálatnak, amelyet a nyomozó vagy a nyomozó az ügyben folytat, amely szerint az előzetes vizsgálat nem kötelező (a központi szerződő fél 8. cikke, 5. cikke). A vizsgálat szétválasztásának érzete, mint különleges nyomozási tényező, abból áll, hogy a nyomozás szempontjából viszonylag kevésbé veszélyes és egyszerű szempontból gyorsabban és egyszerűbben készül a bírósági eljárás előkészítése.
Az előzetes vizsgálattól eltérően a vizsgálatnak a következő sajátosságai vannak, amelyek három csoportba sorolhatók: 1) a vizsgálat elkészítésének feltételei; 2) a vizsgált személyek; 3) egyszerűsített vizsgálati eljárás.
b) eljárási - a vizsgálat viszonylagos egyszerűsége, ami abban nyilvánul meg, hogy a vizsgálatot a konkrét gyanúsítottak ellen indított ügyekben (2. rész, 223. cikk) folytatják, ami a bűncselekmény "bizonyítékát" jelenti. A vizsgálat megindításakor mindig megjelenik egy gyanúsított, aki az ügy kivizsgálásának pillanatától kezdődik (1. szakasz, 1. rész, 46. cikk).
A vizsgálat ugyanakkor nem készült elkövetett felelőtlen személyek (Art. 1, Art. 434), valamint ellen elkövetett személyek, akiknek hivatalos immunitást vagy állapotának rendőre (p. A „B” és „C” n. 1 A 2. Rész és a 15. Cikk 3. Része 3.
A vizsgálat elvégzésére felhatalmazott tisztviselők nyomozók és nyomozók.
A nyomozók a személyzet tagjai speciális egységek vizsgálóbizottság előírt: a szervek belső ügyeit, a határ a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, szervei ispán Szolgálat az Igazságügyi Minisztérium szintjén az Orosz Föderáció, a vámszervek szervei az állami tűzoltóság és a szervek felett a kábítószerek és pszichotróp anyagok (A 151. cikk 3. része). Az egyéb vizsgáló testületek hatásköre csak sürgős vizsgálati cselekmények előállítására korlátozódik (157. cikk).
Interrogator kevesebb eljárási függetlenség, mint a nyomozó, a végrehajtásához szükséges egy meghatározott feje a testnek a nyomozás és az ügyészség és a fellebbezés ezeket az utasításokat nem függeszti fel a végrehajtását (ch., 4, v. 41).
Vizsgáló végezte el a vizsgálatot rendelkező személyek mentelmi office (p. 7 órán át. 3. v. 151), és a kutatók a végrehajtó szervek és a szervek Gosnarkokontrol vizsgálatot végzett az irányt az ügyész.
A vizsgálat lefolytatása ugyanaz, mint az előzetes vizsgálat, kivéve a KKP 32. fejezetében meghatározott kivételeket. Ezek a lefoglalások három csoportba sorolhatók: 1) rövidített vizsgálati feltételek, 2) egyes vizsgálóintézetek alkalmazási sajátosságai, 3) egyszerűsített eljárás a vádemeléssel kapcsolatos vizsgálat befejezésére.
1. A vizsgálat időtartama 20 nap, és az ügyész meghosszabbíthatja, de legfeljebb 10 napig. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a teljes 30 napos határidő ügyvéd is újabb 3 napon át, miközben visszatért a büntető ügy újrarajzoláskor vádirat és 10 napon belül - további vizsgálat (n 2 óra 1 st 226 ...).
2. Az egyes vizsgálati intézetek használatának jellemzői. A vizsgálat megindításakor főszabály szerint egyes vizsgálati intézeteket egyáltalán nem használnak fel, vagy korlátozott mértékben használják: a) az alperes benyújtásának eljárása; b) maga a vádlott (a vizsgálat végén általában a vádirat kiadása után jelenik meg, c) a fogva tartás és a házi őrizet formájában a legszigorúbb megelőző intézkedéseket nem alkalmazzák. A fogvatartás formájában történő megelőző intézkedés megválasztásakor a vádiratnak a gyanúsított tényleges letartóztatásától számított 10 napon belül kell elkészülnie. Ha ez nem lehetséges, hogy a vádirat 10 napon alkalmazásának megelőző intézkedés formájában fogva tartás, akkor sem törlődik, vagy megrendelhető a vádirat és a megbízott (Art. 223).
A vizsgálat befejezésének eljárási sorrendje a vádemeléssel a következő akciókból áll:
1) a büntetőügy anyagainak rendszerezése ("varrás és számozás");
2) vádemelés kidolgozása;
3) ismerkedjen meg a felekkel a vádirat és az ügy tárgyaival;
4) a vizsgáló által összeállított vádiratvezető testület vezetőjének jóváhagyása, és az ügynek az ügyészre történő utalása;
5) az ügyész tevékenysége és döntése a vádemeléssel kapcsolatban (226. cikk).
Az előzetes vizsgálattal ellentétben a vizsgálatban nem szerepel az áldozat, a vádlott és a tanácsadói megismertetésének ideje. Miután megismerték a feleket a vádirat és a vizsgálat anyagaival, a vádiratát a vizsgálati szerv vezetője hagyja jóvá, és az ügy anyagaival együtt elküldi az ügyésznek. Az ügyész négy napon belül négy döntést hoz.
1) A vádirat jóváhagyása és az ügy bíróság elé utalása.
2) A bűncselekmény visszaszolgáltatása további vizsgálatokra (legfeljebb 10 napig) vagy a vádirat újjáélesztésére (legfeljebb 3 napig).
3) A bűncselekmény megszüntetéséről.
4) büntetőeljárás indításakor.