Digitális formátum mint fejlesztési tényező - kultúra
Főoldal Kultúra Digitális formátum mint fejlesztési tényező
Az orosz könyvtárakban és múzeumokban az elektronikus információs források létrehozásának folyamata a 80-as évek végén - a 90-es évek elején kezdődött. A legnyilvánvalóbb ebben az időben az új technológiák alkalmazása értékek rögzítésére, tárolására és tanulmányozására.
Jelenleg az elektronikus katalógusok a legtöbb nagy orosz könyvtárban jönnek létre, és egyes könyvtárak más lehetőségeket is használnak, amelyek elektronikus rendszerekben állnak rendelkezésre, például az irodalom megrendelésének automatizálása a katalóguson keresztül, az olvasók belépése, belépés és kilépés az intézményből. Mivel az információ mennyisége elektronikus formában növekszik, és a felhasználói igények módosulnak, a könyvtárak fokozatosan lemondanak a munkaigényes kézi munkáról, és bevezetik az IKT tevékenységüket. A modern szolgáltatások, az internet által nyújtott lehetőségek javítása ellenére a könyvtár továbbra is egyedülálló információnyújtás a tudomány és a kultúra területén. Az örökséghez való hozzáférés az egyik legfontosabb feladat, amelyet a könyvtár megold, a digitalizálási technológiákat alkalmazva.
Az orosz múzeumok informatizálódásának kezdete olyan információs és referenciarendszerek létrehozása volt, amelyeket a múzeumpedagók a mindennapi gyakorlati munkában felhasználhatnak. Szöveges adatbázisok létrehozása, képkatalógusok és azok későbbi, gépi olvasható formára történő átruházása most a múzeumi tevékenység szükséges eleme. Érdemes megjegyezni, hogy ezek a rendszerek egyfajta katalizátorként váltak a múzeumi fejlődéshez. A fotó rögzítéssel létrehozott digitális tartalom fontos szerepet játszik a kulturális örökség megőrzésében. Ezenkívül a restaurálás során lépésről-lépésre történő fényképészeti rögzítéssel a múzeum pótléktalan adatokat kap a későbbi helyreállítási munkákhoz, hiszen a szakembereknek világosan meg kell tudniuk, hogy milyen anyagokat és módszereket alkalmaztak az előzőekben.
Új lehetőségek nyíltak a kiállítási projektek szervezésére és új, kiváló minőségű múzeumi termékek létrehozására. Például a kiváló minőségű lapolvasási technológiák lehetővé teszik az olyan munkák másolatainak létrehozását, amelyeken olyan részleteket láthat, amelyek az eredeti megvilágítási korlátozások miatt még nem láthatók.
A 3D-s háromdimenziós mûvészeti objektumok teljes körû megismeréséhez az automatikus 3D-s fényképezõgépeken való digitalizálás lehetséges. Az ilyen eszközök sajátossága, hogy mindent maguk csinálnak, és a múzeumi munkásnak csak ki kell mutatnia egy kiállítást a lemezjátszó platformon. Ezután az automata fényképezőgép 20-360 képkockát vesz fel az előre meghatározott fényképezési paraméterek szerint, majd a képeket egyetlen moziba keverik.
Az elektronikus információs források létrehozása a belföldi kulturális intézményekben nem megy egyenlően. Például az oroszországi régiókban átlagosan az elektronikus formában átruházott könyvtár alapja 4,1%. A múzeumoknak csak 26,8% -a rendelkezik elektronikus katalógussal, és a digitális képekkel ellátott múzeumi alapok átlagos aránya nem haladja meg a 10% -ot. Az 51. régióban azonban ezek a rendszerek egyáltalán nem használatosak.
A modern technológiák bevonása a kulturális örökséghez való széleskörű hozzáférés megőrzésébe, alkalmazásába és rendelkezésre bocsátásába egyúttal nyilvános feladat is.