Brazília pénzneme egy rövid történet és áttekintés
Brazília létezésének történetében többé-kevésbé változott a valuta. Az ország első hivatalos pénze 1690-ben jelent meg. Később ebben a cikkben a brazil pénznemet (amint azt mondják, a kialakulás története, valamint a mai hivatalos árfolyam) részletesebben ismertetik.
Első pénz
Az ország első pénznemét a portugál bevándorlók hozták a késő XVII. Században, éppen az amerikai kontinens gyarmatosítása idején. A pénzüket alapvetően kiszámították egymással. 1654-ben, amikor a hollandok elfoglalták a modern brazil északkeleti részét, itt bevezették a pénznemet, amit valóságosnak neveztek. Nem osztott kisebb egységeket. A létezés történetéhez az első valódi, amelyet 1690-ben hirdettek a hivatalos helyi pénznemre, erős inflációnak volt kitéve.
Az első érmék
A XVIII. Század ötvenes éveiben új pénznem jött létre Brazíliában. A bázison egy darab arany volt, amelynek súlya 22 karát volt. Ugyanakkor különféle felekezetű réz és ezüst érmék jelentek meg. A brazil pénz létezésének különböző időszakaiban többször megváltoztak. Ha 1846-ban az ezer repülés érméinek standardja 822 mg arany volt, 1926-ban 180 mg volt. Ennek eredményeképpen hét évvel később a kormány eltörölte az arany standard fogalmát, és megkötötte a pénznemet a dollárral. 1942-ben az igazi helyet egy cruzeiro váltotta fel 1000-1-es arányban.
Az első bankjegyek
Brazília első papír pénznemét 1771-ben adták ki. Kezdetben a Royal Diamond Office nyomtatta ki azokat a számlákat, akik bányászati gyémántokat végeztek. A bankjegyek különböző címletűek voltak. Bármelyik pénzért cserélhetők érmékre. 1808-ban az önkormányzat létrehozta az első brazil bankot, amely két évvel később kapott bankjegy-kibocsátási jogot. 1833-ban a bankjegyek rézérméket cseréltek. A tizenkilencedik század végétől már több bank is volt az ország területén, mindegyiknek jogában áll a papírpénz nyomtatásának jogát, amelynek névértéke 10 és 500 ezer között volt.
Új valódi
Modern érmék
Modern bankjegyek
A megjelenés időpontjában a brazil valuta meglehetősen drága volt. A múlt század 90-es évek közepén azonban a külföldi tőke nagy beáramlása miatt fokozatosan leértékelődött. A helyi pénz jelentősen romlott a leértékelésből, és aránya gyakran ingadozott. A központi bank intézkedései a helyzet megoldására semmihez vezettek, és a valuta mindig az úgynevezett ellenőrzött (vagy piszkos) útban volt.