Növényi szövetek - botanika
Azok a sejtek, amelyek hasonló struktúrával rendelkeznek és ugyanazokat a funkciókat látják el, szövetté alakulnak. A szövet egy közös eredetű, hasonló alakú és szerkezetű sejtcsoport, és a végrehajtott funkciók. A magasabb növények testét növényi szövetek alkotják, amelyekből különböző növényi szervek képződnek
A növényi testben különbözõ típusú szöveteket különböztetünk meg:
Oktatási anyagok (merisztémák). Az oktatási szövetek sejtjei kicsiek, vékonyfalúak, differenciálatlanok, képesek hosszan elosztani. Az oktatási szövetek a következőkre oszthatók:
1) apikális - a szár és a gyökércsúcs csúcsán helyezkedik el, biztosítja ezeknek a szerveknek a hosszúságát;
2) lateral - cambium, pericycle - biztosítja a szárak és gyökerek vastagságának növekedését;
3) intercalary - a szár és a fiatal levelek internodális alapjain helyezkedik el;
4) ha a szerv szervei megsérülnek,
A fő szövet (parenchima). A fő szövetek sejtjei általában nagyok, szabálytalan alakúak, közöttük nagy intercelluláris terek. Az elvégzett feladatokon a fő szövetek a következőkre oszthatók:
1) asszimiláció - a levelekben és a fiatal szárakban találhatók, sejtjeik kloroplasztokat tartalmaznak, a fő funkciója a fotoszintézis;
2) raktározás - szárak, gyökerek, gyökérzöldségek, gumók, hagymák, gyümölcsök stb. a szövet élő celláiban tartalék tápanyagokat tárolnak - keményítő, fehérjék, zsírok;
3) levegőben vannak - a szövetek sejtjei között nagyon nagy intercelluláris terek vannak, a fő funkció a szellőzés; az intercellularis sejtek a külső környezetbe kapcsolódnak a beültető szövetekben - sztómák és lencse nyílásokon keresztül;
4) szívó (epilimum) - kialakul a fiatal gyökerek felszívódási zónájában; az epibblem sejtek gyökérszőrzeteket hordoznak, amelyeken keresztül az ásványi anyagok vize abszorbeálódik a talajból.
A fedő szövetek védő funkciót látnak el, védik a növényeket a nedvességtől, a túlmelegedéstől, az állatok etetésétől, a kórokozók és gombák fertőzésétől:
1) epidermisz (hámlás). Az epidermisz élő sejtjei lefedik a növény leveleit és fiatal hajtásait. A sejtek szorosan illeszkednek egymáshoz, nincsenek kloroplasztok, és külsőleg egy kutikulával vannak bevonva. A kutikán kívül egyes növények viaszos bevonatot is tartalmaznak. A bőrsejtek előfordulhatnak - különböző méretű és formájú szőrszálak. A szivacsok képesek az illóolajok, a nyálkahártya felhalmozódására és kiválasztására, majd mirigyeiként nevezik őket. A bőr gázcseréje van;
2) parafa. A cső sejtjei elpusztulnak, a bőrsejteket kicserélik. A parafa a speciálisan oktatott szövet - parafa váltó tevékenységének köszönhető. A dugattyú gázcseréjének biztosítása érdekében lencse alakul ki;
3) a kéreg több éven keresztül a fafajhoz közel helyezkedik el. A kéreg holt szövetekből áll, repedt, megvédi a fákat a hőmérsékleti ingadozásoktól, tüzektől, kártevők károsodásától.
A kiválasztó szövetek felhalmozódnak és izolálnak anyagokat a növények testéből. Kalcium-oxalát kristályokat letétbe az egyes növényi sejtekben, tannin, illóolajok, és mások. A intercelluláris kialakított járatokból gyantát, amelynek a gyűjtött elszigetelten, például tűlevelűek és citrus. Egyes növények mlechniki - sejtek, amelyek felhalmozódnak latex tartalmazó gyantát, gumit, alkaloidok és más szövetekben a kiválasztó vannak nektáriumok és emésztési mirigyek a húsevő növények (sundew) ..
A mechanikus szövetek támogató funkciót biztosítanak. A mechanikai szövetek három típusa létezik:
1) a collenchyma különböző formájú élő sejtekből áll. Ezek fiatal növényi szárakban és levelekben találhatók;
2) a rostokat holt hosszúkás, egyenletesen sűrűsített membránokkal ábrázoltuk. A rostok a fa és a bast részei. Az ágynemű példaként szolgál a megromlasztott, nem fading rostokra.
3) a kőcellák szabálytalan alakúak és erősen megvastagodott lágyított héjak. Ezek a sejtek héjot képeznek diófélék, kőcsont stb. A köves sejteket megtalálják a körte és a birsár gyümölcseiben.
A vezetőképes szövetek elvégzik a víz és a tápanyagok vízben tartását. A vezetőképes szövetek két típusa létezik:
1) A fa (xylem) hajókból áll - a megfelelő vezető elemekből, a faanyagokból (mechanikai szövetekből) és a fa parenchima, amely tárolási funkciót végez. A hajókat holt hosszúkás cellák képezik, sűrített membránokkal, a keresztirányú septa elpusztul. Az edény egy hosszú cső, amelyen keresztül a víz és az ásványi anyagok mozognak. A fa edényei mentén a folyadék felfelé áramlik - az ásványi sók oldatai a gyökérszívó zónából a szárhoz és a levelekhez emelkednek;
2) lub (phloem) - amelyet szita csövek, kísérő sejtek, rostszálak (mechanikai szövetek) és basted parenchyma alkotnak. A sitovid csövek olyan élő sejtláncok, amelyekben nincsenek magok. A két szomszédos cellának keresztirányú falai lyukakkal perforálva, és szitára hasonlítanak. Ezeken a nyílásokon keresztül a szomszédos sejtek citoplazmája citoplazmatikus szálakkal kommunikál egymással. A szita csövek mellett sejt-társaik vannak, amelyekben aktív anyagcsere van. A szatellit sejtek trófikus funkciót hajtanak végre. A szitán csövek a legfontosabb vezetõ elemei a bast. A levelekből származó oldott szerves anyagokat a szárhoz és a gyökérhez, azaz a lefelé irányuló áramhoz szállítják.
A vezetőképes szövetek és a mechanikai szövetek speciális struktúrákat alkotnak - vascularis rostos vagy vezetőképes kötegeket. Ezek a kötegek átjutnak a növény valamennyi szervére, és egyetlen vezetőrendszert képeznek. A kötegeket zártnak hívják, ha nincs változás a bast és a fa között, és tevékenységük miatt nem képesek másodlagos megvastagodásra. A fürtök nyitottak, ha a homlok és a fa között változás van. A cserum sejtek osztódása biztosítja a kötegek másodlagos megvastagodását, ami végső soron a teljes szárnak megvastagodásához vezet.
Különböző szövetek alkotják a növény szerveit. A szervek vegetatív és generatív jellegűek. Vegetatív szervek: gyökér, szár, levél. Generatív szervek: virág, vetőmag, gyümölcs.
A növényi szervek közötti kölcsönhatás két folyamat alapján valósul meg: táplálkozás és légzés.
A növények táplálkozása ásványi anyag (víz és ásványi anyagok bevitele) és fotoszintézis. A gyökér abszorbeált víz és ásványi sók a fa edényei mentén szállítják a növény légi szerveire. A levélben képződő szerves anyagok a száron és a gyökérben a szalagcsövek mentén mozognak. Így az üzemben folyamatosan két különbözőképpen irányított anyagáram van: lefelé és felfelé. A növény összes szervét egy rendszerbe kötik össze.
A növény minden szerve folyamatosan lélegzik. Az oxigén és a cukrok szükségesek a légzéshez. A cukrot levélben szintetizálják és a növény testén elosztják egy vezetőképes rendszer mentén. Az oxigén felszívódik a gyomor, a lenticulus vagy a gyökérszőrzet felületén. A növény testében a oxigén a fotoszintézis eredménye is. Az oxigén és a szerves anyagok eloszlása állandóan a növény testén folyik, ezáltal a szervek közötti kapcsolatot biztosítva.
A növények háromféleképpen reprodukálódnak: vegetatív (vegetatív szervek miatt), aszkópos (sporuláció) és szexuális (az ivarsejtek kialakulása és fúziója). A magasabb növények életciklusában a szexuális (gametophyte) és asexual (sporophyte) generációk szükségképpen megváltoznak. Ennek eredményeként a vegetatív szaporodás van egy adott fenotípus változatlan, és ennek eredményeként a szexuális reprodukció megváltoztatja a genotípust az egyének, ami a növekedés heterozigótaság populációk, és végső soron növeli a alkalmazkodóképességének organizmusok a változó környezeti feltételek.
Virágzó növény testei.
- Vegetatív - gyökér, hajtás (szár, rügyek, levelek). Ezeknek a szerveknek köszönhetően előfordulnak élelmiszer-folyamatok (fotoszintézis és ásványi táplálkozás), légzés (gázcsere), tápanyagok szállítása a növény testén és vegetatív reprodukció.
- Generatív (reproduktív szervek) - virág, gyümölcs maggal. Funkciójuk az aszkémiás (spóraképződés) és a szexuális (az ivarsejtek képződésének) reprodukciójának és diszpergálásának folyamatainak megvalósítása.
Töltse ki a Biológia vagy Kémia USE-jára vonatkozó jelentkezési lapot
Hívjon fel tanulóknak Szülők számára