Mi a Natasha rostovoy szépsége (háború és vastag l. Világa?
Amikor egy lány, egy lány, egy nő szépségéről beszélnek, akkor csak természetes, hogy a megjelenését először értékelik. Csak később, amikor további ismerős, ha tényleg tudja a személy beszél a tulajdonságokat a szív, a tehetség és a tehetségek a többi erény. És megtörténik a csoda: ez történik, akkor megáll észre túl hosszú orr, az elhízás, vagy éppen ellenkezőleg, a soványság és szöge a szám - olyan élénk és aranyos ez az ember, hogy van, így felmelegíti a kapcsolatot. Vagy talán szembe hidegség és a képmutatást, a túlzott magabiztosság és a butaság, abbahagyja észrevenni szép szemek, nagy alakja és kiforrt modor, lesz érzékelhető, mint a személy nem kellemes az Ön személy, hanem valami dekoratív, de nagyon szükséges bútorok.
Ugyanez igaz az irodalmi hősökre, különösen Natasha Rostova-ról a háborúról és a békéről. Számomra Leo Tolstoy karakterei élő emberek. Lapozgatta az oldalakat az életük, nem csak olvasni - megyek be a világot, ideges vagyok velük elégedve, a tapasztalás, és a személyes tragédiák, és a kis bajok, és az események globális jelentőségű. És néha nem éreztem ezt a hatalmas időbeli különbséget - két évszázadot.
Tolsztoj leírja azokat csak egyszer, és úgy néz ki, hangsúlyozva, hogy a szépség, a kegyelem, az alázat, s szó szerint vesz egy érintés a varázsát. „Sonia volt egy vékony, barna miniatyurnenkaya puha, szürke, hosszú szempillák meg vastag fekete zsinór, dupla körülfon fejét, és sárgás árnyalatú a bőr az arcon és különösen ki vannak téve a sovány, izmos, de kecses karok és a nyak.
Tolsztoj azt mutatja, hogy András herceg „érzést újjáéledt, és megfiatalodott»melletti Natasha, ahogy szerette, hogy megfeleljen annak fényében, hogy«nem kell elképzelni az általános világi lenyomatát„örül neki. "Ez Natasha volt, meglepetésére, örömére és félénkségére, sőt a francia nyelvű hibákra is. Gyengéden és óvatosan beszélt vele, és beszélt vele. Natasha arca mindig tükrözi érzéseit, belső állapotát. Itt van „lesoványodott, sápadt és szigorú arc,” sír jelenlétében Pierre szólva „szégyen és önmegalázkodás, hogy” minden elveszett, miután szakítasz András herceg, csak emelt betegség után okozta sikerült kalandos kaland Anatolij Kuragin, nem képes Megmagyarázni, hogy szerette-e Anatolyt. Úgy tűnik, hogy a legnagyobb dolog, amit érdemel ebben a pillanatban, sajnálom. De Pierre hirtelen azt mondta neki: „Ha én nem én, hanem a legszebb, a legokosabb és a legjobb ember a világon, és lett volna szabad, én egy perc alatt térdre kérni a kezét, és a szeretet”, majd hazament, mintha megvilágosodott, és fényes üstökös az égen „teljes mértékben megfelel annak a ténynek, hogy ez volt az a virágzó egy új életbe, lágy és felbátorította a lélek.”
Látjuk, hogy „Natasha, egy eltorzult arc a harag, mint egy forgószél berontott a szobába, és gyors lépéseket odament az anyjához:” Ez undorító! Ez egy undorodás! - sikoltott. - Nem lehet, hogy rendeltél. Úgy tűnik, hogy a költségek megakadályozzák, hogy ne zavarja a szülei parancsát, miközben legalább a megrongálódott birtokból származó ingóságokat megtartja! De figyelni, hogy a „boldog könnyek” számíthat „egy árnyalattal kínos arc” grófnő, a „öröm és problémás” szolga, lovas kocsik - és mi Natasha mintha kéri az egyetlen helyes döntés, és adott mindenkinek a lehetőséget, hogy észre, hogy nem szégyelli lesz a viselkedése, amikor visszavonul Moszkvából, hogy bizonyítsa az orosz nép tulajdonjogát. Talán ez a sors volt, hogy találkozott vele Andrey herceggel és megbocsátásával?
L. Tolsztoj ismét megmutatja nekünk a hősnő közelképét. "Natasha sápadt, sápadt arca duzzadt ajkakkal több volt, mint csúnya, félelmetes volt. De Andrew herceg nem látta ezt az arcot, gyönyörű ragyogó szemeket látott. Natasha gyönyörű, nemcsak spontaneitása, őszintesége, érzelmi impulzusai miatt, hanem érzelmekkel és a gondolkodás ragyogásával szembesül. Nem tudom, hogyan kell írni leveleket, sőt, számomra egy formalitást (anyám korrigálta Natasha hibáit a tervezetben!), Annyi pillantást, mosolyt, intonációt adhat. A szétválás során Andrew herceg gyakran említette történetét a foresterrel való találkozásról. Véletlenül meghallotta a holdfényes éjszakát, Natasha Sonia-val folytatott beszélgetése felébresztette az életet, és lehetővé tette, hogy úgy érezze, "az élet nem éri el a harmincegyet." "Nos, hogyan alszolhatsz? Nézd, milyen öröm! Milyen öröm! Igen, kelj fel, Sonya - mondta szinte könnyel. - Végül is ilyen szép éjszaka soha nem történt meg. Ezekben a szavakban Natasha egésze feltárja magát: életben, érzelmileg, érzékelhetően, nyitottan, éles szépségérzetben. A boldogság teljességéért, a világ szépségében való teljes felbomlásáig Natasha újabb kedvenc zenei kifejezésre van szüksége, mert maga a lélek cseng és énekel. Úgy tűnik, mintha felfelé igyekszik, az öröm szárnyain emelkedni, ettől minden rendben van. "Úgyhogy leülnék a sarkomra, mint ilyen, én térdre emelnék magam - szorosabbra, a lehető legszorosabbra, meg kell fékeznem - és repülni fogok."
És hogy pontosan és élénken mutatja barátai Natasha - a szín és a forma vannak találgatás: Boris Drubetskoy ő „keskeny, mint egy órát asztal keskeny, tudod, szürke, világos”, és Pierre Pierre „, a kék, sötét kék piros, és négyszögletes. " És úgy érzed, hogy Boris ragyogó csúszóssága és Pierre megbízható, erős lelke ...
Natasha-nak meg kell fertőznie mindenkit örömmel, kedélyével. Sonia a Necolók karácsonyi éjszakáján a legszükségesebb lesz, mert előtte megjelenik, barátja varázsa fényében. Natasha, mint senki, tudja, vagy inkább úgy érzi, hogyan kell cselekedni ebben a helyzetben. Nem azért, mert intelligens vagy ésszerű - "nem érdemli meg, hogy okos legyen", ahogy Pierre elmondta róla. Ő csak egy nagyon érzékeny személy. Natasha, aki képes lesz arra, hogy a kitörés idején súlyos veszekedést szüntessen az anya és a testvére között, mert Nicholas elhatározta, hogy feleségül veszi a Sonyát. Mint és anélkül, hogy valami különlegeset mondana, nem engedi, hogy mindegyikük megtegye azt, amit sajnálni fog. Csak Natasha képes lesz megnyugtatni az anyját, amikor Petty kisfiáról halt meg: "Nem aludt, és nem hagyta anyját. Natasha szerelme, makacs, türelmes, nem magyarázat, nem pedig vigasz, hanem felhívás az életre, úgy tűnt, hogy minden oldalról felöleli a grófnőt.
És nagybátyja kis nappali, többek között az egyszerű falusi emberek, ez lesz a helyén, mintha rájött, hogy titkos, a lényegük. „Hol, hogyan, mikor szívta magába az orosz légi lehelte - ez grófné nevelt selyem és bársony emigráns francia, - ebben a szellemben, ahol ő vette ezeket a technikákat, amelyek pas de Chale már régen volt, hogy kiszorítsa ? De a szellem és a módszerek ugyanolyanok voltak, megmásíthatatlanok, felfedezhetetlenek, oroszok, melyet bácsi várta tőle. Amint kezdte mosolyogva diadalmasan büszkén és művészien - szórakoztató, az első félelem, hogy megragadta volt Miklós és a jelenlévők, a félelem, hogy ő nem tesz valamit, elment, és ők már megcsodálta őt. Ő ugyanezt tette, és így pontosan, így teljesen pontosan azt tette, amit Anisa Fedorovna, aki azonnal neki szükséges üzleti zsebkendő fakadt keresztül nevetés, nézte a vékony, kecses, oly idegen neki selyem és bársony modorú grófnő , amely képes volt megérteni mindent, ami az ánizs, apa és ánizs, és nagynénje, és az anyja, és minden orosz ember. " Miután találkozott Mytishchi sebesült András herceg, Natasha gondoskodik róla, a keménység és a bátorság, hogy várhatóan ez a lány. Meghallgatás tréfás megjegyzés Prince, senki nem olyan jó vigyázni a sebesült, a régi dajka, kötés harisnyát, Natasha megtanult kötni.
Amikor Mária hercegnő megérkezik, van nyomva Natasha után botrányos szakítás vőlegénye, tele neheztelés testvére, azonnal megérti, hogy „ez volt a őszinte bánat csapattársa, ezért megölelte, sírt a vállán.” Ismét Tolsztoj utal, hogy a leírást a megjelenése a hősnő, amely megmutatja, hogyan ez tükröződik az arcon minden mozgás a lélek, mint a megjelenés mondja többet, mint a szavak. „Egy olyan izgatott arcát, amikor berohant a szobába, ott csak egy kifejezése - a szeretet kifejezése, határtalan szeretet neki, neki, mindent, ami közel egy szeretett, kifejezése szánalom, a mások szenvedését, és a vágy, hogy magam, hogy mindenki hogy segítsen nekik. Nyilvánvaló volt, hogy abban a pillanatban nem volt egyetlen gondolat magáról, a vele való kapcsolata Natasha lelkében. Mary hercegnő érezte, hogy mindent meg fog érteni tőle, és megtudja.
- Mi ... - kezdte, és hirtelen megállt. Úgy érezte, hogy a szavakat nem lehet felkérni vagy válaszolni. Natasha arca és szeme egyre világosabb és mélyebb. Natasha ajka hirtelen reszketett, csúnya ráncok alakultak ki a száján, és zokogott, és kezeivel borította az arcát. Beleszeretett Mary hercegnőbe, Natasha megértette az életet és a hercegnő múltját: "megértette az életvonalat, amelyet korábban nem értett". „Nem hiszem, hogy az élet az alázatosság és önfeláldozás, mert megszokta, hogy találjon más örömét, de tudta, és egy másikat szeretett, mielőtt ez érthetetlen erényét.” Miután megtapasztalta a szeretetteljes veszteség nagy bánatát, Natasha megtanulta megérteni sok mindent és sokat. Nem változott meg egyszerűen, és a világ kibővült, elfogadva másokat. Olyan külsőleg változott, hogy Pierre sem tudta azonnal felismerni "ezt a szigorú, vékony és sápadt, idősebb arcot. Nem lehet ő. Ez csak egy emlék. És ez hogyan reagál az ember, aki az ő nagyon közel lélekben és utak „, és az a személy, a figyelmes szemek, nehezen erőfeszítéssel, hogyan kell kinyitni a rozsdás ajtó, mosolygott, és ebből a nyitott ajtó hirtelen szaga és lélegzett Pierre e rég elfeledett boldogság, amelyről, különösen most, nem gondolt. Szaga volt, söpörte és lenyelte mindent. Amikor elmosolyodott, kétség sem volt: Natasha volt, és szerette őt.
Natasha nagyszerű és ritka készséggel rendelkezik -, hogy meghallgassa és megértse a másikat, mintha lehetőséget adna arra, hogy átgondolja és újra megtapasztalja az eseményeket. Amikor Pierre azt mondta Natasha a tapasztalataikról, „ő volt a ritka öröm, ami a nők hallgat az ember - nem egy okos nő, aki hallgat, próbálja emlékszem, amit mondanak nekik, hogy gazdagítsák a véleményét, és esetenként elmesélni ugyanazt vagy alkalmazkodjon a sajátjához, és gyorsan tájékoztassa a kis mentális gazdaságban kidolgozott okos beszédeit; hanem az öröm, amelyet az igazi nők adnak, felajánlva, hogy képes választani és felvenni a legjobbakat, amelyek csak a férfiak megnyilvánulásaiban léteznek. Natasha, anélkül, hogy ezt tudta volna, minden figyelmét figyelmen kívül hagyta: egyetlen szót sem szólt, semmi bizalmatlanság a hangjában, sem pillantás, sem az arc izmait, sem Pierre nem. Egy pillantást vetett egy olyan szóra, amelyet még nem fejezett ki, és közvetlenül hozta be nyitott szívébe, és kitalálta Pierre egész spirituális munkájának titkos jelentését.
Ismét a régi Natasha visszatér, érzelmi állapota, az ember lényegének figuratív definíciója. Pontosan pontosan elmondja Pierre megújulását: "Pontosan a fürdőből, érted? - erkölcsileg a fürdőből. Igaz? "Ez az élet társ, amit Pierre kell, és boldoggá teheti. Látva Natasha Pierre felesége, gondoskodó anya a család, néha elsőre gondolnánk, de hol van a gyors, szórakoztató, vidám lány, aki tudta, az öröm, a szórakozás, finom ének, megvilágított néhány mágikus varázsa? De Natasha „érezte, hogy ezek a varázsa, hogy ösztön megtanulja, hogy enni előtt, most ez csak nevetséges szemében férje, akinek ő adta magát az első perctől kezdve minden - azaz, minden lelkét, nem hagyva sarok felfedezetlen neki. a család anyja, először akkor gondolkodik: hol van a gyors, vidám, vidám lány, aki ismeri a szórakozás örömét, gyönyörű énekét, melyet mágikus varázsa világít meg? De Natasha „érezte, hogy ezek a varázsa, hogy ösztön megtanulja, hogy enni előtt, most ez csak nevetséges szemében férje, akinek ő adta magát az első perctől kezdve minden - azaz, minden lelkét, nem hagyva sarok felfedezetlen neki. Úgy érezte, hogy férjével való kapcsolata nem ugyanaz a költői érzés, amely vonzotta őt, de tartott valami mást, homályos, de határozottan, mint a saját lelke testéhez való kapcsolódása. "Natasha részt vett a férje életének minden percében" - és ez az.