Készítünk egy kimutatást a cash flow-ról
A pénzforgalmi kimutatás kétféle módon történhet: közvetlen vagy közvetett. Előnyösen használjon közvetlen módszert. Olyan információkat tükröz, amelyek közvetett használat esetén nem állnak rendelkezésre.
A pénzforgalmi kimutatás (ODDS) a társaság pénzügyi kimutatásainak egyik kötelező formája. Összefoglalja a pénzeszközökre és pénzeszköz-egyenértékesekre vonatkozó adatokat.
Az ODDS összeállításához az összes cash-flow-t az alábbi tevékenységekből kell elosztani:
- (a nyereséget termelı társaság fı tevékenysége és egyéb tevékenységek, kivéve a befektetést vagy a pénzügyi tevékenységet);
- befektetések (hosszú lejáratú eszközök és egyéb készpénz-egyenértékesek nélküli befektetések beszerzése és értékesítése);
- pénzügyi (tevékenység, amely a tõke hozzájárulásának összegéhez és összetételéhez, valamint a társaság hiteltanulcsához vezet).
Az ODDS kétféle módon történhet: közvetlen vagy közvetett. A működési tevékenységből származó cash flow-k bevethető (közvetlen módszer) vagy összeomlottak (közvetett módszer).
A módszerek csak azon a részen különböznek, amely a jelenlegi tevékenységekhez kapcsolódó cash flow-kat ismerteti. A pénzügyi és befektetési tevékenységek részeként csak a közvetlen konstrukciós modell alkalmazható. Közvetlen módszer alkalmazása esetén a bruttó pénzbevételek és kifizetések főbb típusaira vonatkozó információk nyilvánosságra kerülnek. Alkalmazása során közvetett nyereség vagy veszteség úgy van beállítva, hogy vegye figyelembe a nem pénzügyi tranzakciók, bármilyen időbeli elhatárolás, a múltbeli vagy várható pénzbevételek kifizetések során felmerülő műveletek, a jövedelem-, illetve kapcsolódó költségektől kapott vagy fizetett készpénz a befektetési vagy pénzügyi tevékenységek.
Az IFRS kimutatások elkészítése során célszerű közvetlen módszert alkalmazni. Olyan információkat tükröz, amelyek közvetett használat esetén nem állnak rendelkezésre. Például a jövőbeni cash flow-k becsléséhez hasznos információk.
A közvetlen módszer vitathatatlan érdemei:
- az ODS-ben a készpénz beáramlásának és kiáramlásának fő forrásait tükrözni, adatokat szolgáltatni a nyereségről és veszteségről;
- a készpénzre vonatkozó terv közvetlen "kötelező ereje" (pénzbevételek és kifizetések költségvetése);
- az a képesség, hogy azonnal következtetéseket vonjon le a pénzeszközöknek a folyó kötelezettségekkel kapcsolatos kifizetésekre vonatkozóan;
- az értékesítés és a készpénzbevétel közötti kapcsolat megállapítása a beszámolási időszakban.
A közvetlen módszer fő hátránya, hogy nem adja közzé a kapott pénzügyi eredmény és a társaság abszolút készpénzében bekövetkezett változás közötti összefüggést.
Ha a konszolidált pénzügyi kimutatások kizárják a cégen belüli vagy több cégen belüli forgalmat (ha holdingtársaság vagy vállalatcsoport).
Az ODDS közvetlen módszerrel történő létrehozása során fontos figyelembe venni, hogy a pénzforgalmi számlák közötti forgalmat kizárták.
Bár eddig a közvetlen módszer előnyösebb, de gyakran a vállalatokban is az ODDS közvetett módon történő összeállítása.
A közvetett módszer előnyei:
- megállapítja a társaság nettó jövedelmének és a működési cash flow-k közötti kapcsolatot;
- tükrözi a cash flow-k előrejelzésében alkalmazott megközelítést. Először is megjósolják a jövőbeni nyereségösszegeket, amelyeket ezután kiigazítanak a működő tőke változásainak, a befektetett eszközökbe történő befektetéseknek és a finanszírozásnak;
- rendelkezésre állnak a jelentés elkészítésére vonatkozó adatok.
A közvetett módszer legfőbb hátránya, hogy nem mutatja meg az alapok átvételének forrását és a kifizetés irányát. Ezt a módszert is nehéz észlelni.
Működési tevékenységből származó pénzforgalom algoritmusa közvetett módszer:
Az ODDS közvetetten a már átalakított jelentéseken alapul. Ha a pénzügyi kimutatások összevonásra kerülnek, akkor teljes körű konszolidációra van szükség. És csak az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás már konszolidált mérlegének alapján lehet ODS-t készíteni.
Abban az esetben, ha a jelentés egyéni, használja a vállalat egyedi mérlegét és eredménykimutatását.
Az ODDS indirekt módszerrel történő létrehozásának lépései a következők.
2. Az OS és az NMA adatainak kialakítása. A második szakaszban az üzemi eredményt az operációs rendszer és az NMA értékesítéséből származó értékcsökkenés, bevételek és ráfordítások összegéhez igazítják. Ezzel párhuzamosan ezek az összegek tartalmaznak egy visszaváltó jelet egy cikkben, amely figyelembe veszi az operációs rendszer és az NMA befektetési tevékenység részeként történő megszerzéséhez és eladásához kapcsolódó cash flow-kat.
Szintén ebben a szakaszban a tárgyak változik a nettó forgótőke kizárja a bekövetkező változások hatását egyenlegek c szállítók és benne van az a cikk, amely figyelembe veszi a cash flow a vételi és eladási működési eszközök és immateriális javak részeként befektetési tevékenységekhez.
3. A kölcsönökre és a kapott kölcsönökre vonatkozó adatok megalkotása. A harmadik szakaszban az üzemi eredményt kiigazítják a felhalmozott kamatok összege és a kölcsönök, kölcsönök és kamatok felmerülésével kapcsolatos árfolyamkülönbözetek összege. A hitelek és kölcsönök árfolyam-különbözetét a hitelek átvételére és visszafizetésére fordítják a pénzforgalmi kimutatásra. Ezenkívül ebből a cikkből kizárják a fizetendő kamatok változását és a ténylegesen fizetett kamatok elszámolását.
A felhalmozódott kamatokat és az azoktól való átváltási különbözetet a ténylegesen fizetett kamat számviteli tételéhez kell átvezetni.
4. A jövedelemadóra vonatkozó adatok megalkotása. A negyedik szakaszban az üzemi eredmény összegét kiigazítják a felhalmozott jövedelemadó összegére, amely magában foglalja a folyó adó és a halasztott adó követelések és kötelezettségek változásait. Az elhatárolt nyereségadó összege olyan tételbe kerül, amely figyelembe veszi a ténylegesen fizetett adót.
Továbbá az árucikkek összetételéből a nettó működő tőke értékének változását figyelembe véve a jelenlegi adótartozás változása kizárásra kerül, és az átutalt összeg átkerül egy olyan tételre, amely figyelembe veszi a ténylegesen fizetett jövedelemadót.
5. A kibocsátott hitelekre vonatkozó adatok megalkotása. Az ötödik szakaszban az üzemi eredmény összegét kiigazítják a kibocsátott kölcsönök kamatai után felhalmozott kamat összegére. Ezeket az összegeket átruházzák olyan tételre, amely figyelembe veszi a pénzforgalom tényleges kamatfizetését. Továbbá a követelésekre képzett követelések egyenlegének változását a nettó működőtőke változásának kiszámításánál kizárják, és átruházzák azt a tételre, amely figyelembe veszi a kamatok tényleges átvételéből származó cash flow-kat.
6. A sajáttőke-pénzügyi eszközökre vonatkozó adatok megalkotása. A hatodik szakaszban az üzemi eredmény összegét kiigazítják a részvénybefektetésekbe bevont osztalékok összegére. Ezeket az összegeket olyan tételre kell átvezetni, amely figyelembe veszi a ténylegesen megszerzett osztalékok készpénzforgalmát. Ezenkívül az osztalékkövetelések követel egyenlegének változása nem tartalmazza a nettó működő tőke változásának kiszámítását, és olyan tételre kerül át, amely figyelembe veszi az osztalékok tényleges átvételéből származó cash flow-kat.
A részvények értékesítésére irányuló művelet jelenlétében a nyereség (veszteség) összegét kizárják az üzemi eredményből, és átruházzák egy tételre, amely figyelembe veszi a befektetési tevékenységen belüli tőkeinstrumentumokból származó tranzakciókból származó cash flow-kat.
7. A tulajdonosokkal való települések adatainak kialakítása. A hetedik szakaszban a tulajdonosoknak a gazdálkodó tőkéjére vonatkozó fizetésekre vonatkozó adósságállomány változásainak mértéke a nettó működő tőke változásából kizárásra kerül, és átruházásra kerül egy olyan tételre, amely figyelembe veszi a tulajdonosoktól származó készpénz tényleges átvételét.
Ha a cég fizetett a vizsgált időszakban, osztalék, a kintlévőségek változások becsült fizetendő osztalék és át az összeg értékében bekövetkező változások nettó forgótőke a cikk, amely figyelembe veszi a tényleges kifizetés a tulajdonosoknak (az összeg elhatárolt osztalék említett ezt a cikket az első szakaszban).
8. Az egyéb nem monetáris bevételek és ráfordítások eredményének módosítása. A nyolcadik szakaszban az üzemi eredményt más nem monetáris bevételek és ráfordítások összegéhez igazítják. A beszámolási időszakban az alábbi bevételek és kiadások kerültek kiosztásra:
- bevételek / ráfordítások követelések / fizetések és deviza alapok árfolyam-különbözetéből;
- bevételek / ráfordítások a követelések / kötelezettségek elszámolásából és visszafizetéséből, valamint a kétes követelésekre képzett céltartalékból;
- jövedelem / ráfordítás a készlet eredményei alapján.
Az ezekből a kiigazításokból származó bevételek és ráfordítások összegét az üzemi eredményből a nettó működő tőke változásainak megfelelő tételekbe kell átvezetni.