A házastársak és az ex-házastársak életkori kötelezettségei
A házastársak és az ex-házastársak életkori kötelezettségei
A házastársak (azaz a törvény által előírt módon házasságot kötött személyek) kötelessége biztosítani egymás anyagi támogatását a Cl. 89 SK. Általában ezt a feladatot a házastársak önként vállalják, ami normális családi viszonyok között természetes. Szükség esetén az egymás házastársainak az anyagi támogatás megrendelését és formáit írásos megállapodásban (közteher-fizetési megállapodással) állapíthatják meg.
Az ilyen megállapodás a házassági szerződés szerves részét képezheti. Az életbiztosítás kifizetéséről szóló megállapodás előírhatja a fizetés feltételeit, amelyek eltérnek a törvény által a bírósági jogorvoslathoz való visszatérítés feltételeitől. Például a megállapodás értelmében az étkezésre való jogosultságot egy olyan testvér házastársra vagy házastársra lehet fizetni, aki nem igényel anyagi segítséget. Amint az az 1. cikk tartalmából következik. 40, 89 és 100 SK esetében, akik nem házasok (a tényleges házastársak) nem jogosultak étkeztetési megállapodás megkötésére.
Abban az esetben, ha elutasítják vagy kijátszanak az egyik házastársnak nyújtott pénzügyi támogatási kötelezettség teljesítésének kötelezettsége alól, a házastársnak, aki segítségre szorul, a házastársak közötti megállapodás hiányában az ellátásra való jogosultság megköveteléséig bírósági fenntartással élhet.
A házastárs életbiztosítási ellátására vonatkozó követelmény csak a törvényben meghatározott okok jelenlétében elégíthetõ ki a bíróságon:
- a házastársak bejegyzett házasságban vannak;
- a fogyatékosság és a házastárs szükséglete az ellátásra, vagy a házastársat a törvény írja elő, hogy joguk van az ellátás kifizetésére;
- a házastárs rendelkezik a szükséges eszközökkel, hogy anyagi segítséget nyújtson egy másik házastársnak.
Rászorultságot és a fogyatékkal élő házastárs igénylő tartásdíjat a bíróság, határozzák meg, ugyanúgy, mint a többi tartási kötelezettség (azaz a szülők és a fogyatékos felnőtt gyerekek, a szülők és a felnőtt gyerekek képesek dolgozni). A nyugdíjkorhatárt elérő házastárs (60 férfi vagy 55 nő), illetve az I., II., III. A házastárs munkaképtelensége pillanatában nem számít: a házasság előtt és után is felmerülhet.
Között a házastárs a tartásra jogosult a másik házastárs, az Egyesült Királyság kéri felesége a terhesség alatt és után három évig az általános születés és rászoruló házastárs, gondozó a közös gyermek - érvénytelen aluli tizennyolc éves vagy a közös gyermek - a fogyatékkal az I csoport gyermekkora óta.
Ami a férjének a feleségének a terhesség alatti ellátását és a közös gyermek születése után három évig terjedő ellátási kötelezettséget illeti, az Art. 89 SK, nincs olyan feltétel, mint a feleség szükségessége és fogyatékossága.
Egy hároméves közös gyermek elérése után a feleség táplálására való jogosultság általános indokok alapján merül fel. fogyatékosságával és szükségével.
A jogot, hogy tartást a másik házastárs is rászoruló házastárs végző általános gyermekgondozási - tiltva aluli tizennyolc éves vagy a közös gyermek - a fogyatékkal élő gyerekkori I-csoport. A jogot, hogy tartásdíj a házastárs szoruló, gondozó a közös gyermek - érvénytelen aluli tizennyolc éves vagy a közös gyermek - tiltva Gyermekkorom csoport, függetlenül attól, hogy a házastárs van kapcsolva vagy nincs. Általános szabály, hogy a fogyatékkal élő gyermek gondozása nem működik, vagy részmunkaidőben dolgozik, ami befolyásolja pénzügyi helyzetét és jövedelemszerzését.
Annak megállapítására, a rendelkezésre álló szükséges alapok fizetni tartásdíjat a bíróság elfogadta mindenféle jövedelem figyelembe, és (vagy) a jövedelem a válaszadó házastárs, az összetétele az eszközök, világossá válik, hogy milyen ember függ tőle, és akit jogszabály kötelezi is tartalmaznak. Ugyanakkor az Egyesült Királyság nem követeli meg, hogy a házastárs, aki köteles fizetni az ellátás költségeit. Ebből következik, hogy a fogyatékkal élő házastárs egyéb juttatások miatt bevonásával járulékfizetésbe vonható.