A világegyetem összes aranyja egy ritka katasztrófa eredménye

Kiderült, hogy az arany ritka és értékes fém nem csak a Földön, hanem az egész világegyetemben. Kiderült, hogy eredetét a Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics kutatói végezték.

A GRB 130603B jelzést kapó gamma-burst tanulmányán alapuló következtetéseik alapján a tudósok egy Massachusetts-i Cambridge-i konferencián mutatták be.

A kutatók úgy vélik, hogy a gammasugárzás forrása a Földtől 3,9 milliárd fényéves távolságban volt. A gamma-burst GRB 130603B rövid volt, kevesebb, mint két tized másodpercig tartott.

Bár a gamma-sugár robbanás csak egy pillanatra tartott, miután a tudósok megfigyelték az infravörös tartományban az utóégetést. Ez különbözött azoktól az utóhullámoktól, amelyeket nagysebességű részecskeáramlás hoz létre. A tudósok szerint az ok az egzotikus radioaktív elemek.

A kutatók szerint a gamma-sugár robbanásakor a napelem tömegének századát elhagyták. Ennek az anyagnak az része arany, a tudósok hisznek.

A kutatók szerint a bolygónk arany és más nemesfémjei meteoritokkal jöttek.

Úgy vélik, hogy ez történt 4 milliárd évvel ezelőtt, amikor egy meteorzuhadék esett a bolygónkon. A nemesfémek kolosszális tartalékai a Földön még a bolygó megalakulásának szakaszában is felmerültek, a Bristol Egyetem kutatói hisznek. De amikor az olvadt vasalók a mag felé rohantak, elhozta a nemesfémeket, ami elég ahhoz, hogy fedezze a Földet 4 méter vastag arany és platina réteggel. Ezt követően 200 millió évig a Föld "nem érdeklődött" maradt, amíg egy kozmikus katasztrófa sújtotta, ami pontosan ugyanaz volt.

Információs szolgáltatás "Century"

Elektronikus újság "Vek"

Tipp hiba küldése