A francia nyelvtan alapvető fontossága
másolat
1. fejezet 2. A legfontosabb dolog: a francia nyelvtan alapjai Ez a fejezet bemutatja a főnevek, cikkek, névmások, melléknevek és határozószók hím és nőstény: rendezni a születés szabályos és rendhagyó igék szerkezete egy egyszerű mondat P azgovarivaya anyanyelvükön, egyikünk nem kifejezetten fogant , hogyan készítsek el egy szabályos javaslatot vagy készítsenek egy kérdést. Azonban idegen nyelv tanulásakor feltétlenül fontos, hogy határozottan megragadja a nyelvtan alapjait, hiszen anélkül, hogy ez a sikeres kommunikáció idegen nyelven egyszerűen lehetetlen lenne. Ebben a fejezetben megtalálja a francia nyelvhez szükséges nyelvtani minimumot: ismerkedjen meg a beszédrészekkel és megtanulja, hogyan készítsen szabályos mondatot vagy kérdést. Az alábbiakban olvashatod az anyagot, meglepődsz majd, milyen egyszerű és fájdalommentes a francia nyelvtan alapjainak elsajátítása. A legfontosabb dolog ebben az üzletben a kitartás és a türelem, és apránként, lépésről lépésre, anélkül, hogy ezt észrevennénk, egyre inkább bizalmasan és kompetensen beszélünk franciául. A beszéd alapelvei A mondatban szereplő szavak egyrészt a beszédbeli igék, főnevek, névmások, melléknevek, adverbek, előterjesztések, szakszervezetek vagy interjektumok egy bizonyos részének a használatának függvényében utalnak. Ez a rész foglalkozik néhány alapvető beszédrészével, amelyeket meg kell tudnia annak érdekében, hogy megértsék és megértsék a francia nyelvű mondatokat. Ezek főnevek, cikkek, névmások, melléknevek és melléknevek. Az igeiről külön beszélünk, az ugyanazon fejezetben található megfelelő részben. Objektumok elnevezése főnevekkel A főnevek az emberek, tárgyak, helyek, fogalmak stb. Különböző tárgyainak meghatározására és megnevezésére szolgálnak. A szót ház egy főnév, akárcsak a Mary, az Igazság és a Szibéria szavak. Vannak azonban különbségek az orosz és a francia főnevek között, amelyeket később ebben a részben tárgyalunk. 04_ch02.indd: 18: 04
ha ($ ez-> show_pages_images $ page_num doc ['images_node_id']) 
6 Partitív cikk A francia nyelvben van egy speciális cikk, az úgynevezett partitív, amelyet csak a főnevek előtt használnak, amelyek az egészhez tartoznak. A használatának jelentése éppen arra hívja fel a hangsúlyt, hogy valami olyasmi részről beszélünk, amely az egész ellen szól. Amikor az orosz nyelvre fordítunk, egy ilyen cikket vagy egy szót egy kicsit ábrázolunk, vagy egyszerűen elhagyjuk. Eredendően partitív cikk egy fúzió a határozott névelő előzi ürügyén de kifejező ebben az esetben a nyelvtani kapcsolatban megfelelő birtokos eset az orosz. Így ha a tárgyat férfias egyedülálló formáját ölti du (du), abban az esetben a cikk női egyes szám de la (de la), és abban az esetben többes Part des (sorok e). Az egyszemélyesnek is van egy rövid alakja, amikor a cikket követõ fõnév magánhangzóval vagy el nem mondható h, de l (de el) -el kezdõdik. Íme néhány példa. Je voudrais du pain et du fromage. (zwe vu-dré du du du phro-mage, szeretnék (egy kicsit) kenyeret sajtokkal.) Si tu as soif, bois de l eau! (si tyu a suaf, bua delo, ha inni akarsz, igyunk vizet!) Il mange souvent de la salade. (Il ma n w sous-va n de la saláta, aki gyakran eszik egy kis saláta.) Bevezetés a személyes névmások általában a névmás egy szó helyett főnevek, hogy elkerüljék a túlzott megismétlése ugyanezek a szavak beszéd vagy írásban. A franciákban a névmások a mondatban betöltött szerepük (téma, közvetlen hozzáadás, közvetett hozzáadás vagy valakihez való tartozás feltüntetése) függvényében változnak. Szerencsére ebben a pillanatban nem foglalkozunk ezekkel a formákkal, de csak a személyes névmásokról beszélünk, amelyek a mondatokban egy téma szerepét jelentik. (Más típusú névmások később tárgyaljuk, a különböző fejezetek ezt a könyvet.) Tehát a személyes névmások szava a mondatokat kell használni, hanem egy főnév, jelezve hogy ki vagy mi végzi a műveletet. Például a Jean-ben játszó mondatban a "Jean" szó tárgya. A beszélgetés során helyettesíthetjük ezt a szót egy névmellel, és mondhatjuk például, hogy jól játszik. Ebben a helyzetben (személyes névmás) a Jean szó (szubjektumnév) helyébe lép. Az alábbiakban található a francia nyelv személyes névmása, jelezve az orosz fordításukat. Az egyetlen szám je (Jeu; i) tu (bye, akkor) il / elle / on (il / EL / n; ő / ő / valakit, valakit) Többes nous (jó, mi) vous (Wu, akkor ) ils / elles (il / el, ők) 42 I. rész Alapok 04_ch02.indd: 18: 04
9 2.3. Táblázat. A francia melléknevek végeinek formái Férfi nemzetség, egységek. szám Női nem, egységek férfias nem, pl. nőstények száma pl. szám -e: calme (nyugodt, nyugodt) -é: fatigué (F e Tigy; fáradt) -According: grand (n Gras, nagy, magas) -eux: heureux (Yo-Ryo; szívesen) -eur: travailleur (fű-yor; szorgalmas) -teur: conservateur (N- uram Island-dörzsölt, konzervatív) -f: sportif (spóra-láz, sport) -ien: kanadai (kana-színezék n; kanadai) -on: bon (n bo; jó) -er: Fier (fyer; büszke) -e: calme (nyugodt) -ée: fatiguée (F TI-jé e) -According + e: Grande (GRAS lp) -euse: Heureuse (g-roz) -euse: travailleuse (fű-Yoz) -trice: conservatrice (a n-SIR-va-trisz ) -ve: sport -ienne: canadienne (can-dyen) -es: calmes (kalm) -és: fatigués (F TI-jé e) -According + s: Grands (GRAS n) -eux: heureux (g-Ryo) -eurs: Travailleurs (fű-yor) -teurs: conservateurs (a n-SIR-va-dörzsölt ) -fs: sportifs (vita-tífusz) -ének: canadiens (kana-dyen-n) -es: calmes (kalm) -ées: fatiguéES (F TI-jé e) -According + ES: Grandes (GRAS lp) -euses: heureuses (g-roz) -euses: travailleuses (fű-Yoz) -trices: conservatrices (a n-SIR-va-trisz ) -ves: sportives (spóra-TIV) -iennes: canadiennes (Kan-Dyen) -onne: Bonne (Bon) -ons: Bons (bo n) -onnes: Bonnes (Bon) -ère: fière (fyer) -ers: fiers (fyer) -ères: fières (tisztességes) Több olyan melléknév van, amelyek atipikus véget érnek az egyén nemi nemében. beau / belle (hihetetlen): un beau garçA (e n bo np n; szép [szép] boy) és une belle fille (fiatal Belle Phee, szép lány) nouveau / nouvelle (Come in / Well-vel, új): un nouveau Manteau (e n is -az ma n -Ez, az új réteg) és une nouvelle palást (jó, fiatal Rob-vel, egy új ruhát) vieux / Vieille (vyo / vyey; korig): un vieux iroda (e n vyo bu-ro, egy régi asztal) és une maison Vieille (fiatal vyey ME-zo n; régi ház) helye melléknevek a mondatban francia melléknevek a legtöbb esetben kerülnek, miután a főnév azt írják, hogy az orosz nyelv opció elfogadható, de nem fogadták el. Így például egy narratív mondatban általában egy érdekes utazást mondunk, míg a francia nyelvben ugyanez a kifejezés úgy hangzik, mint egy utazás intémegtartja (yo na wua-yazh e n-ti e re-sa n). Természetesen az orosz nyelvben egészen lehet mondani és az utazás érdekes, de a kifejezés ilyen felépítése további jelentést ad, és ez függ a kontextustól. Azonban francia nyelven a fenti 2. fejezet. A legfontosabb: a francia nyelvtan alapjai 45 04_ch02.indd: 18: 04
11 Találkozzon adverbs határozószó egy szó, ami annak a jele, akció, továbbított ige vagy attribútum leírások, minősítő jelzőt vagy egy másik határozó. Oroszul, az adverlések legtöbb esetben az -o-ban végződnek: gyorsan, idegesen, lassan stb. Francia nyelven a legtöbb mellékmondó véget ér, és főszabály szerint a mondatban az ige meghatározása után helyezkedik el. Itt vannak a franciában működő verbék létrehozásának alapszabályai. Ahhoz, hogy a női nemre utaló melléknevet hozzárendelhessen, egyszerűen add hozzá az utótagot. Például, a melléknév lente (lassú, lassú) adverb lencse (la nt-ma n, lassan), és a melléknév aktív aktívvá válik. Ahhoz, hogy a férfias nemű jelző melléknevéből adjon ki egy vokális végződést, add hozzá az utótagot -ment hozzá. Például, vrai (FEV, igaz, igaz) alakul határozószó vraiment (FEV-MA n, valóban, tényleg), és a jelzőt Absolu (AB-so-lu; abszolút) átalakul egy határozószó absolument (AB-so-fényerő-H; abszolút ). Ha a férfias melléknév a -tag vagy -ant paranccsal végződik, akkor dobja el a végét -nt és adja hozzá az utótagot. Például a melléknév állandója (ha állandó) átalakul a konzervárhoz (amely mindig állandó), és a melléknév évident (si-e-da-da, nyilvánvaló, nyilvánvaló) adverbévé válik évidemment (e-ti-da-ma, természetesen nyilvánvalóan). Kivétel: a melléknevek jó és rossz adverbok kialakulása nem tartja be a francia nyelv fenti szabályait. A jó bon (bono) adjectív válik a melléknévi bien (béé n; jól) és a melléknév mauvais (mo-ve, rossz) a mellékszóban rossz (rossz). Amint már említettük, a francia mondatban a mellékmondó a legtöbb esetben az ige meghatározása után következik. Parlez lentement, s il vous plaît. (Steam-ly e n t la-ma n, erős-woo-PLE, lassan beszél, kérem.) Les petits oiseaux chantent joyeusement. (E ly Pe SCT-ti-n-zo sha T Joyeux DS-ma-n; a kis madarak énekét boldogan.) A szabályos és szabálytalan igék a mondat keresztül továbbított igét intézkedés vagy állami tárgyak. Az ige formája, ha változatlan állapotban van, azaz nem jelzi a run-time akciók kapcsolódó eszközökre (múlt, jelen, jövő), valamint a szám és személy (konjugáció) a francia nyelv az úgynevezett főnévi. (Az orosz főnévi igenév az ige kapcsolatos bizonytalanság.) Az összes francia igék főnévi formában van az alábbi három végződés: -er, -ir és -re. Íme néhány példa. 2. fejezet Alapvető tudnivalók: a francia nyelvtan alapjai 47 04_ch02.indd: 18:05
13 A második csoportba tartoznak igék amelynek főnévi van végződő -ir, például finir (phi-NIR; kivitelben, a teljes), vagy Choisir (Shua-sup; választani). Amikor igeragozás ebben a csoportban kell ejteni a főnévi végződő -r és ehelyett az alábbi végződések: -s, -s, -t, -ssons, -ssez vagy -ssent. Például, konjugáció (valós időben) finir ige (phi-NIR; komplett). A konjugáció je finis tu finis il / elle / a finit nous finissons vous finissez ils / Elles finissent szó Jeu fi-ni chu fi-ni il / el / o n fi-ni Nos fi-Ni-Co n wu fi-ni-si eil / el fiš Wrong verbs Minden konjugált ige nem felel meg a fenti szabályok valamelyikének. Bár a szabálytalan francia igék tanulmányozása meglehetősen nehéz feladatnak tűnhet, valójában mindent a gyakorlat határoz meg, nem pedig egyszerű mechanikus memorizálás. Az irreguláris igék egyik fontos csoportja az olyan igék, amelyeknek a végződése véget ér, pl. Amikor igeragozás ebben a csoportban kell ejteni a főnévi végződő -re és adja hozzá az alábbi végződések: -s, -s, nincs vége, -ons, -ez vagy -ent. Példaként megadjuk az ige vendre (sell, sell) konjugációját (a jelenlegi feszültségben). A konjugáció je vends tu vends IL / elle / a Vend nous vendons vous vendez ILS / Elles vendent szó Jeu va n Chu va n IL / El / a n va n is va n-BC Wu WA n-dy e il / El VA ND itt konjugáció tábla (jelen időben) több fontos rendhagyó igéket a francia nyelv, amely hasznos lesz tanulni az első helyen. 2. fejezet: A legfontosabb: a francia nyelvtan alapjai 49 04_ch02.indd: 18: 05
14 être (e-tress, to be) Konjugáció je suis tu es / elle / on est nous sommes vous êtes ils / Elles sont szó Jeu SVR HM e il / EL / o ne jól Som count-Wl IL / El n avoir (a-Voir; van saját) konjugálása j ai tu például az IL / elle / a nous avons vous avez ils / Elles polcai szó zhy e bye és IL / el / a n jól át Mr. Wu az Ile-ön e / el zo n igék être és avoir nemcsak gyakran használják önmagukban, hanem szolgálni kiegészítő (azaz hivatalos) igét megalakult a kitöltött űrlapokat, utoljára, amint a későbbiekben részletesen a 11. fejezetben faire (faire, nem termelnek) összekapcsolás je fais tu fais il / elle / a fait nous faisons vous faites ils / Elles font szó Jeu fe hm fe il / el / o n fe jól fe-zo n számít Fat il / el pho n aller (a-ly e, menjen) konjugációs je vais tu Vas IL / elle / a VA nous Allons vous allez ILS / Elles vont kiejtése Jeu ve Chu va IL / El / a n-szigetek jól a lo n Wu-per-ly e il / El n 50 rész I. Alapok 04_ch02.indd: 18:05
15 A szabálytalan francia igék konjugációjáról szóló teljes körű tájékoztatás megtalálható a B. függelékben. Az igék időbeli változása Az igeidő azt a pillanatot jelzi, amikor az általa leírt akció végrehajtásra kerül. Más szavakkal, a jelen pillanatban végrehajtott cselekvések vagy állapotok a jelen feszültsége igében vannak, és mi más is lehet vagy történhet, az igék fogják leírni a jövőben. Végül utalva arra, hogy mi történt a múltban, használnunk kell az igéket a múltban. Beszélgetés a jelenről Ha most beszélünk arról, hogy most történik, jelenleg igyekszünk igéket használni a jelenlegi feszültségben. Íme egy példa egy egyszerű mondatra, amely bemutatja, hogyan történik franciául. Les enfants chantent. (e-n-f-n-shan n, a gyermekek énekelnek). Tájékoztatás arról, hogy a francia igék, a helyes és a rossz, konjugálja a jelen feszültségben, megtalálja a két előző alfejezetben. Röviden az elmúlt idõszakról A múlt feszültsége a francia nyelven többféle módon fejezhetõ ki, de a legegyszerûbb és legelõnyösebb lehetõség az idõ leé composé (Le pas e-ko-n-po-zy e, befejezett idő). Ennek az idõbeli verbális formájának a kialakításához két komponenst használunk: a kisegítõ ige (op être), konjugált a jelen feszültségben, és a szemantikus ige múltját. Íme néhány példa. J ai csapdaé. (zhy et tra-va-yy uh, dolgozott). Il est entré. (Il-ta n e e -Próbálja ;. Belépett) Hogy van egy elképzelése arról, hogyan szabályos igék konjugált a múltban befejezett idő alatt van egy táblázat a ragozási ebben az időben az ige parler (gőz-ly e; szólva). Konjugáció j ai parlé tu mint beszélgetésé il / elle / beszélgetésené nous avons parlé vous avez parlé ils / elles ont parlé A szó zhy e e ly gőz-bye, és a gőz-ly e il / el / o n ly egy par-uh-nos, pár n-ly e wu-for-you e gőz-ly e lle / El zo A francia igék konjugációjának párhuzamai a múlt időben kerülnek tárgyalásra a 11. fejezetben. 2. fejezet A legfontosabb: a francia nyelvtan alapjai 51 04_ch02.indd: 18: 05
17 A francia mondat orosz nyelvre történő fordítása eltérő lehet az eredeti szövegtől, mert a fent említettek szerint a francia nyelvű melléknevek követhetik a kijelölt főnév előtt és után is. Tehát a Charles est un gar javaslatáraçaz intelligens (Charles E-cho n-guar AD n - TE-e Ms n) általában úgy fordítják Charles fényes fiú, bár az eredeti melléknév (intelligens) meg kell határozni, miután a főnév (garçbe). Általánosságban elmondható, hogy a francia nyelv nyelvtani szabályai meglehetősen egyszerűek. Jó példa erre a kérdéses mondatok kialakulása. Növelje a beszédhangot a mondat végén: Vous avez un ticket? (Woo-for-you e -zo n ti-ke, van egy jegy?) Hozzáadása kérdő szerkezetek est-ce que (es-kyo) az elején a mondat: Est-ce que vous avez un jegy? (Es-kyo-woo az Ön e - zo n ti-ke, van egy jegy?) Ha a kifejezést est-ce que (ek k), majd egy szót kezdődő magánhangzóval, a kifejezés fordul est-ce qu (es-k), például Est-ce qu elle a un jegy? (Kel-es és e n ti-ke ,? Van egy jegyet) A fenti egyszerű szabályok megalkotásához kérdések érvényesek minden esetben, függetlenül a feszült az ige a mondatban, a jelen, múlt vagy a jövő. 2. fejezet: A legfontosabb: a francia nyelvtan alapjai 53 04_ch02.indd: 18: 05
18 04_ch02.indd: 18: 05