Vállalkozói gazdasági egyesületek
Kisvállalati Egyesületek
A különböző formájú vállalkozók egyesületei az ókor óta ismert történelmi emlékekben ismertek. Céhek, műhelyek, kereskedelmi és kézműves szakszervezetek - ez messze nem áll a vállalkozói szövetségek teljes listájától, amely a kereskedő és a kézműves osztály érdekeit védi.
Kezdetben üzleti szövetségek jöttek létre annak érdekében, hogy különleges jogosultságokat szerezzenek az uralkodókból (például bizonyos helyeken és régiókban való kereskedelemhez való jog, a szakmai tevékenység bármilyen típusának ellenőrzésére, a katonai szolgálat felszabadítására stb.). Ugyanakkor zárt professzionális vállalatokként működtek, etikájukkal és belső szabályaikkal.
Később megváltoztak a vállalkozói szövetségek funkciói; elkezdtek valamivel eltérő szerepet játszani - egy olyan intézmény szerepe, amely minden üzleti közösség érdekeit és véleményét tükrözi - kereskedelmi, ipari, banki, kereskedelmi. A modern idők vállalkozói egyesületei átcsoportosítják tevékenységeiket a hatóságokkal folytatott párbeszédre, a közvélemény befolyásolására, a kereskedelem, a szolgáltatás és az ipar fejlesztésére irányuló nemzeti és regionális stratégia kidolgozására.
A vállalkozók legnehezebb és számos egyesületei olyan szakszervezetek és kisvállalkozói egyesületek, amelyek törvényes jogokat védenek az alulról jövő szinten, és ellenzi az önkormányzati és állami hatóságok indokolatlan igényeit.
Ugyanakkor meg kell jegyeznünk azokat a komoly nehézségeket, amelyeket a hazai kisvállalkozásoknak meg kellett teremteniük a kialakulásuk során. Az állandó küzdelem a bűnözés ellen, a közvélemény szerint (amely tekinthető egy új vállalkozók spekulánsok és a szerelmesek a könnyű pénz), zsarolás a hatóságok által vezetett sok vállalkozás tulajdonosai azt gondolni, hogy egyedül megoldani sok problémát egyszerűen nem lehet - meg kell társítani az állami szervezetek és együtt dolgozni, hogy tartsák politikai és gazdasági érdekeiket.
Korábban már éltünk azzal a ténnyel, hogy a vállalkozói tevékenység átalakítja a személy szellemét és gondolkodását, növeli a szabadság értékét és önálló döntéseket hoz. Olyan vállalkozók voltak, akik sok szempontból új ötletek és értékek hordozóivá váltak, amelyek előre meghatározták az állam abszolút hatalma és a helyi bürokrácia elutasítását.
A jogalkotó és a végrehajtó hivatalok képviselőinek kilátásaival és gondolkodásával kapcsolatos változások azonban meglehetősen lassúak, ami a vállalkozók hazai szintű előítéletességében nyilvánul meg. Az idősek és az idősek konzervativizmusa, akik tudatos életüket a szocializmus alatt élték, szintén stabil. Nem csak időre van szükség, hanem célzott erőfeszítésekre is, hogy radikálisan megváltoztassák a helyzetet. Ezért a kisvállalkozók szakszervezetei kénytelenek megoldani ezt a komplex problémát, amely a képi és hírneves pillanatokhoz kapcsolódik.
Most a szervezet mintegy 300 személyt és jogi személyt egyesít, akik 14 fős testületet és egy elnököt választanak önként. Az Egyesület egy tapasztalt vállalkozó élén áll, 20 éves tapasztalattal rendelkezik a kisvállalkozásokkal szemben, akik belülről ismerik a helyi üzleti környezetet.
A szövetség tagjainak tagdíja 500 rubel. havonta, a tagok a fórumon - 1500 rubel. Ezenkívül a szervezet elfogadja a szervezet általános alapját beiktató jogi és természetes személyek adományait.
A Vállalkozók Szövetségének fő költségei a város központjában lévő iroda bérlésével, valamint a kis fizetések megfizetésével állnak a bérelt szakemberekhez, akik jogi, számviteli és adóügyi tanácsadást nyújtanak a vállalkozóknak.
Foglalkozzunk a kisvállalkozói egyesületek legfontosabb feladatairól, amelyek nem csak a Voronezh szervezetre jellemzők, hanem számos más regionális szervezetre is.
Kölcsönhatás a hatóságokkal. Az üzleti közösség képviselői a helyi vállalkozói tevékenység stabil és céltudatos fejlesztését célozták meg, a lakosság összes rétegének jólétét. E cél elérése azonban problémát jelent a központban és a területen folytatott jogalkotó és végrehajtó hatalommal rendelkező vállalkozók állandó párbeszédje nélkül. Ezenkívül az ilyen párbeszédnek egyenlő alapon, megkülönböztetés nélkül kell történnie, figyelembe véve valamennyi fél érdekeit.
Nyilvános partnerség. Az üzleti élet és a társadalom közötti kapcsolat egyik legsúlyosabb problémája az üzleti tulajdonosok és alkalmazottak közötti profiteloszlás problémája volt és továbbra is fennáll. A visszaélések ezen a területen gyakran a kisvállalkozások és a vállalkozások tulajdonosai közötti konfliktusokat okozzák és súlyosbítják.
Gyakran előfordul, hogy a helyi önkormányzatok indokolatlanul elnyomják a kisvállalkozók (a piacok lebontása, a piacok lezárása kompenzációs intézkedések nélkül stb.) Tényeit.
A kapcsolatok súlyosbodásának elkerülése érdekében a gazdasági társaságok tagjai minden érdekelt félnek, képviselőnek, helyi közgyűlésnek és állami hatóságnak felajánlják a háromoldalú egyeztetéseket, hogy kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjanak a konfliktushelyzetek megoldására.
Pozitív változások az üzleti életben. A vállalkozói környezetben és a közvéleményben a pozitív változások megalapozása az etikai értékek és az üzleti magatartás normái átalakítása az üzleti életben. Tekintettel arra, hogy fontos ez a kérdés, a szakmai szövetségek tűzték ki maguk a feladat, hogy javítsák a különböző szintű üzleti élet, a fejlődés a tisztességes verseny, az asszimiláció pozitív tapasztalatokat a vállalati kultúra, összehangolt kölcsönhatás alkalmazottak, a szakszervezetek, a tudományos élet és a civil szervezetek.
Vállalkozói önszabályozó szervezetek részt vegyenek a közös programok az ifjúsági üzleti támogató rendőrök és katonák, nyugdíjasok és hajlandó részt a kereskedelmi tevékenységet, hozzájárulnak a projektek végrehajtásának mentorálás és a képzés területén a kisvállalkozások.
Kapcsolat a közszervezetekkel. Az üzleti körökben az a meggyőződés nő, hogy sok magas cél elérése a civil társadalom részvétele nélkül lehetetlen. A gazdaság, az ökológia, az oktatás, a közegészségügy, a nyugdíjak és sok más terület aktuális problémáinak megoldása - lehetetlen az üzleti és a közszervezetek szoros együttműködésének nélkül. Szükség van továbbá az összes olyan gazdasági társasággal való együttműködésre is, amely egy erővel lép fel a polgárok jogainak és szabadságainak korlátozására irányuló kísérletek ellen.
Nemzetközi tevékenység. A modern világ trendei a növekvő globalizáció irányába fejlődnek, egységes gazdasági, információs és kulturális tér kialakulását. Az integráció az orosz üzleti a globális munkamegosztás, a honfoglalás egyes termékek nemzetközi piacokon, és a beruházások vonzása, hogy a hazai piacon - a fő irányait az erőfeszítéseket a kormány és az üzleti szféra. Keretében ezeket a feladatokat az orosz gazdasági társaságok aktívan együttműködik a külföldi vállalkozó és a nemzetközi gazdasági társaságok, valamint a törvényhozó és a végrehajtó hatóságok feltételeinek megteremtése a beáramló külföldi beruházások és a technológia, ami a kedvező és versenyképes adórendszer.
Kutatási és szakértői munka. A gazdasági egyesületekben létezik bizonyos tudományos és kutatási potenciál, a pénzügyi források kombinálva vannak a tudással és a gyakorlati tapasztalattal. A vállalkozói társulásokban, törvénytervezetekben, meglévő jogi aktusok módosításaiban, ágazati és területi kontextusokban az üzleti fejlesztési stratégiák rendszeresen készülnek. A szakértők és a vezetők gazdasági társaságok járnak a tudományos és üzleti kiadványok elektronikus és nyomtatott média a konstruktív kritika a rossz intézkedéseket a hatóságok, mely módon oldják meg a konfliktusokat, hogy a felmerülő, így előrejelzések a gazdasági helyzet fejlődés az ország egészében, és a kiválasztott piacokon, különösen.
· Szabályozási tevékenységek. A vállalkozók kezdeményezésére törvénytervezeteket dolgoznak ki és a jelenlegi jogszabályok módosításait fejlesztik, amelyek jogalapot teremtenek az üzleti közösség érdekeinek védelme érdekében;
· A vállalkozók jogi védelme. A vállalkozói szervezetek védik az üzleti struktúrák és az egyéni vállalkozók érdekeit és törvényes jogát a bíróságokon. A kisvállalkozói szövetségek jogi szolgálata az adójogi büntetések, az indokolatlan ellenőrzések és keresések, a zsarolás, a kényszerített bontások és az üzleti felszámolás esetén részt vesz a peres ügyekben;
· Konzultációs tevékenység. A jogi szolgálat és a kisvállalkozói szervezetek vezetői tanácsot adnak a vállalkozóknak polgári, közigazgatási és adójogszabályok, fogyasztóvédelmi jog és egyéb kérdések tekintetében;
· Képzés. A kisvállalkozói egyesületek speciális programokat folytatnak a vállalkozók számára, szerveznek találkozókat a jogalkotó és végrehajtó hatóságok képviselőivel, az adóhatóságokkal. A képzési programok új eszköze a tapasztalt üzletemberek bevetésének gyakorlatává vált, akik hosszú távú gyakorlattal rendelkeznek a sikeres üzleti tevékenységgel kezdők számára. A mentorálás pozitív eredményeket ad, és valószínűleg bővül a jövőben.