A pénzforgalom szervezése
A pénzforgalom a készpénzes és nem készpénzes formák folyamatos pénzmozgásának folyamatát jelenti, az áruforgalom, a szolgáltatások, a tőkeáramlások kiszolgálását.
Meg kell különböztetni a "pénzforgalom" és a "fizetési forgalom" fogalmát. A kifizetéseket a piaci kapcsolatokkal foglalkozó ügyfelek által a vezetés folyamatában végrehajtott kifizetések csoportjaként értjük. Mivel nem minden fizetés történik közvetlenül pénzügyi formában, a fizetési forgalom fogalma sokkal szélesebb, mint a pénzforgalom koncepciója. Ez magában foglalja a pénzpiac különböző helyettesítőinek kiszámítását.
A gazdasági rendszeren belül a monetáris forgalom alakulását az ábra mutatja. Az ovális jelöli a banki intézményeket és a speciális hitel- és pénzintézeteket, téglalapokat - a nem banki résztvevőket a monetáris tranzakciókban. A nyilak jelzik, és ennek megfelelően a gazdasági rendszerben működő pénzforgalom számozott. Nézzük ezeket a folyamatokat részletesebben.
A pénzáramok első csoportja, melyet egy nyíl 1 jelez, a központi (nemzeti) bank és a kereskedelmi bankok közötti kapcsolat. A Fehérorosz Köztársaság Nemzeti Bankja az ország kibocsátó központja, ezért pénzforgalmi bankokat és szakosodott pénzügyi és hitelintézeteket kínál pénzeszközökkel. Abban az esetben, ha egy adott kereskedelmi bank túlzott készpénzzel rendelkezik, a többlet pénzt a Nemzeti Bank megfelelő területi intézményéhez kell fizetnie - egy elszámolási és pénzközpontot, amely pénzforgalomhoz vezet. Ezenkívül a bankrendszer másodlagos intézményeinek pénzének összegyűjtésekor a régi és elkopott bankjegyek átadásra kerülnek.
Ábra. A monetáris forgalom alakulása a gazdasági rendszeren belül
Így a Fehérorosz Köztársaság Nemzeti Bankja szervezi a gazdasági rendszer települési rendszerét, azaz számításokat végez a kereskedelmi bankok és a szakosodott pénzügyi és hitelintézetek között.
A 2. számmal jelölt cash flow-k a nemzetgazdaság banki és nem banki szektorai közötti fizetési és elszámolási tranzakciókat jellemzik. A Fehérorosz Köztársaság területén hivatalosan nyilvántartásba vett valamennyi gazdasági társaság számlákkal rendelkezik az ország banki intézményeire településeken, egymás között és magánszemélyekkel. Az egyének speciális betéti számlát nyithatnak ki a bankban, amelyen keresztül készpénzes elszámolások készíthetők. A pénzösszegek visszavonása és átutalása a fenti számlákra meghatározza a pénzforgalom nem készpénzes részét ezen a szinten.
Ennek a szintnek a pénzforgalmi tranzakciói a magánszemélyek és jogi személyek által a fent említett számlák készpénzének visszavonásával és jóváírásával lehetségesek. A jogi személyek készpénzt a számlák kifizetési magánszemélyek (munkavállalók bérének kifizetését egyéb szerződések egyénekkel, az osztalékfizetés magánrészvényeseknek stb), valamint korlátozott mértékben tud folytatni számítások egymással (készpénz áram 4). A lakosság a készpénzzel kapcsolatos vállalkozási tevékenységhez nem kapcsolódó elszámolási és fizetési ügyleteket végezhet. Az üzleti tranzakciók lebonyolítására vonatkozó eljárást (vagyis a kiegészítő bevételek kivonására tervezett ügyleteket) külön tárgyalják.
A készpénz átruházása a jogi személyek könyvelésére a termékek értékesítéséből, a szolgáltatások nyújtásából származó bevétel formájában lehetséges. A nemzeti jogszabályok nemcsak a kiskereskedelemben, hanem számos más tranzakcióban is lehetővé teszik a készpénzfizetést (például a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos települések).
A pénzforgalom részeként, amelyet a pénzforgalom 3 szolgáltat, főleg pénzforgalmi tranzakciókat foglal magában, mivel ezek tranzakciók magánszemélyekkel. Ez magában foglalja a munkáltatók közvetlen készpénzes kifizetéseit, valamint a kiskereskedelmet és a kisüzemi nagykereskedelem jelentős részét.
A 4. és 5. pénzmozgások belső pénzáramlást mutatnak, általában készpénzben. Ezek a jogi személyek számításai egymás között jelentéktelen mennyiségben és az egyének között (piacok, privát gyakorlat stb.).
A cash flow6 magában foglalja a bankrendszer belső működését. Ezek a műveletek mind pénzben, mind nem készpénzben lehetségesek. Ennek a szintnek a nem készpénzes tranzakcióit két fő irányba hajtják végre:
- bankközi települések a Nemzeti Bank (klíringházak és szakszervezetek, közvetlen levelező kapcsolatok) részvétele nélkül,
- bankközi hitelezés (kölcsönök egy kereskedelmi bank által egy másikba). Ezeket a tranzakciókat a Nemzeti Bank szabályozza, valamint a tranzakcióban résztvevők belső megállapodásait
A pénzforgalom két szférára oszlik:
A készpénzforgalom folyamatos pénzforgalmi folyamat, amelyet bankjegyekkel vagy bankjegyekkel, pénztárjegyekkel, fém cserélhető érmékkel reprezentálnak. A készpénzforgalom a lakosság pénzbevételének átvételét és kiadását szolgálja, a vállalkozások és szervezetek fizetésének részeként.
A készpénz és a pénzforgalmat az állam a központi bank személyében szervezi készpénzelszámolási központok rendszerén keresztül, ahol pénzt és érméket tartalékalapnak, valamint készpénz átvételére és kibocsátására vonatkozó átruházható készpénzeket. Az elszámolási és készpénzcentrumok a bankok számviteli tevékenységeit szolgálják, készpénzt gyűjtenek és a pénzforgalomhoz kapcsolódó tranzakciókat végzik. A készpénzforgalom megszervezése és kezelése központilag történik, amely biztosítja a pénzforgalom stabilitását és rugalmasságát.
Minden jogi személy a banki intézményekben ingyenesen készpénzt tartja a vonatkozó számlákon szerződéses feltételek mellett.
A Fehérorosz Köztársaságban a pénzforgalom óriási bővülése miatt ez a forgalom jogilag korlátozott jogi személyek számára. Az üzleti vállalkozások számára készpénzes korlátot állapítanak meg.
A készpénz nélküli pénzforgalom tükrözi az értékmozgást a pénzeszközöknek a hitelintézetek számláin történő átutalásán keresztül történő készpénzes részvétel nélkül, valamint a kölcsönös követelések ellentételezésével.
A cashless forgalom magában foglalja a közvetítői pénzügyletben való részvételt a szakosított hitelintézetek személyében. Az ilyen közvetítők megjelenése azt jelenti, hogy az alapok felhalmozására és újraelosztására létrehozott konkrét intézmények kezdik kezelni a pénzáramlást. A készpénz nélküli forgalom lehetséges, és közvetlenül az ügyfelek között a számlálók esetében, ha kölcsönös követelések és kötelezettségek beszámítása történik. Ebben az esetben csak a nem készpénzforgalomnak a nettósítással nem rendezett része fordul elő közvetítőkön keresztül.
A nem készpénzes tranzakciók résztvevői bankokat és egyéb hitelintézeteket nyitnak meg. Nem készpénzes pénzmozgást hajtanak végre az érintett hitelintézet ügyfélének nevében, és ennek megfelelő egységes fizetési dokumentumot bocsátottak ki.
A készpénzforgalmat a központi bank által létrehozott különféle formában végzik. Meghatározza továbbá a fizetési okmányok formáit és a végrehajtásuk módját. A települések formájának megválasztása a tranzakciók és a tranzakciók sajátos feltételeitől függ, és az ügyfelek közötti szerződésekben van rögzítve.
A nem készpénzforgalmat az ügyfelek által végrehajtott tranzakciók jellegétől függően lehet osztályozni. A nem készpénzforgalmi kiszolgáló kereskedelmi műveleteket az anyagi értékek forgalmával párhuzamosan hajtják végre. A nem készpénzforgalmi szolgáltatási pénzügyi tranzakciók két részre bonthatók. Az egyik az, hogy a vállalkozások és a polgárok kötelezettségeit az államnak fizetik ki az adók és díjak megfizetéséért. A másik rész a piaci szereplők által különféle pénzügyi eszközökkel végrehajtott pénzügyi tranzakciókat szolgálja szakosodott pénzügyi és hitelintézeteken keresztül. Az ilyen műveletek természeténél fogva spekulatívak és virtuálisak. A virtualitás azt jelenti, hogy az ügylet maga az eszköz hiányában és a szerződés feltételei által meghatározott bizonyos események bekövetkezése után megszerzésre kerülhet, valamint az eszköz jövőbeni teljesítésével (határidős ügyletek) történő ügyletet.
A készpénz nélküli pénzforgalom mennyisége a GDP nagyságától függ. az árszint és az adók, a termelési szerkezet, az értéke a tárgyi eszközök és immateriális javak, vagyontárgyak és a termelési tényezők, kereskednek a piacon, a hitelkamatok és a betétek, a kifizetések és a sebesség számítások, az állam a banki fizetési rendszer, hatálya export-import műveletek, stb
Nem készpénzforgalom formájában az értékpapírok forgalma is megtörténik. Jelentős sajátossággal rendelkezik, mivel az értékpapírok kevésbé likvid eszközök a pénzhez képest. A leggyakoribb értékpapírok kvázi pénz (váltók) és részvények. Ezeket az értékpapírokat egy bizonyos mennyiségben, egyetlen névleges, egységes szabályzatban és feltételek szerint adják ki, és megkövetelik a birtokos birtokosainak jogait.
A készpénz és a nem készpénzes tranzakciók szorosan összefüggenek egymással. A készpénzforgalmat könnyen át lehet alakítani nem készpénzre, például amikor a vállalkozás által beérkezett készpénzes bevételeket gyűjtik, vagy amikor az egyének bankszámlát nyitnak stb. A készpénz és a nem készpénzforgalom egységessége azt is mutatja, hogy pénzmennyiséget alkotnak, amely a monetáris célzás tárgyát képezi.
A készpénz és a nem készpénzes pénzforgalom tükrözi a gazdaság általános állapotát, ugyanakkor aktív befolyást gyakorol a monetáris kapcsolatok valamennyi résztvevőjére. A készpénz és nem készpénzforgalom szokásos állapota azt jelenti, hogy a gazdaság sikeresen fejlődik, a háztartások gazdasági növekedése és fenntartható fejlődése van. Éppen ellenkezőleg, a válság a gazdaság állapota vezet a termelés csökkenése, kevesebb beruházási, nőtt a munkanélküliség, és a pénzt veszít rezisztencia, a károsodott, van egy áremelkedés, a kínálat közötti egyensúlyhiány és a kereslet, az infláció.