A lineáris vernier elmélete - a lineáris vernier elméletének lényege
Először is meghatároztuk a vernier kifejezés jelentését.
A Nonius egy különféle mérőműszerekkel és műszerekkel (mérő és mikrométer) felszerelt kiegészítő kiszerelés (1. ábra), amely a fő skálaosztás részei számának pontosabb meghatározására szolgál.
Mérje meg a hosszt skálairányban. Az ilyen uralkodó legkisebb osztottságának nagyságát egy részleg árának nevezik. Az uralkodó egy részének ára 1 (mm).
Ha a hosszmérést egy milliméteres töredékben végezzük, akkor a mérőműszer kiegészítő mérlegét használjuk, amely már ismert nékiként.
Lineáris - lineáris mennyiségek és szögek mérésére - a szögméretek mérésére. A lineáris vernier egy kis "C" vonalzó, amelynek m osztálya megegyezik az "A" skála m-1 skálaosztásával. (2. Nonius "C" mozoghat az "A" vonalzó mentén.
Így a a néger megosztásának költsége,
b - a méretarányos ár,
m az oszlopok száma a vernieren,
Ezért az uralkodó és a vernier megjelölt részei közötti kapcsolat a következő:
A fenti képletböl kapott különbséget nevezzük vernier pontosságnak.
A vernier pontossága (b / m) a legkisebb mértékű részarány árának aránya a vernier osztásainak számához viszonyítva.
Pontossága gyakran 1/10 mm, majd b = 1 (mm), m = 10.
A vernierrel végzett méréseket az alábbiak szerint végezzük: a vonalzó skála nulladik osztódásáig a mért "B" test egyik végét alkalmazzuk, a test másik végéig a "C" vernier.
A test hossza:
k a mérési hosszakban illeszkedő (mm) méretarányok számának egész száma;
L a milliméter frakcióit reprezentáló hosszúságú szegmens.
Jelölünk n a nóniosztást, amely egybeesik a skálafejjel bármely részével. A következő képletünk van:
Az utolsó két képlet közül a kezdeti hossz:
m = 10, akkor a szükséges hosszúságot az alábbi képlet adja meg:
Így a mért test hossza megegyezik a skála-vonalzó k (mm) egész számával és az n szám tizedével.
Az n szám mutatja meg a vernier osztásának a számát, amely egybeesik a skála egyes részével.