Nyugat-Európa szerepe a nemzetközi folyamatban
Nyugat-Európa földrajzi elhelyezkedése .............................. ..
Nyugat-Európa szerepe a nemzetközi folyamatban ........................ ..
Nyugat-Európa területe 3,7 millió km 2.
Nyugat-Európa kulturális öröksége a rendkívül szép és híres műalkotások világának fonája. A nyugati kultúra történetében nyomon követhetők az egész világ emlékezetében elmaradt kulturális események, valamint a híres művészek, zenészek, szobrászok ezreinek ezreinek száma kapcsolódik Nyugat-Európa országaihoz. Nyugat-Európában a legszebb városok: Párizs, Amszterdam, London. Minden évben több millió kíváncsi turistát vonzanak. A nyugati országok turisztikai bevételei nagy területet töltenek be az ország költségvetésében.
Nyugat-Európa földrajzi elhelyezkedése
Nyugat-Európában elfoglalja a nyugati részén, a nyakon az eurázsiai kontinens, határos elsősorban az Atlanti-óceán és északra a Skandináv-félsziget - a víz a Jeges-tengeren. Az összes „mozaik” Nyugat-Európa megkönnyebbülés országok közötti határok, valamint a választóvonal a Nyugat-Európa és Kelet-Európában, amelyek elsősorban az ilyen természetes határok, amelyek nem jelentenek jelentős akadályt a közlekedési kapcsolatok.
Az EGP szubrégió nagyon kedvező. Ez annak köszönhető, hogy először is a kistérség országai vagy a tengerre mennek, vagy rövid távolságra vannak (nem több, mint 480 km), ami hozzájárul a gazdasági kötelékek fejlődéséhez. Másodszor, ezeknek az országoknak a egymáshoz viszonyított jószomszédi helyzete nagyon fontos. Harmadszor, a térség egészének természetes feltételei kedvezőek az ipar és a mezőgazdaság fejlődéséhez.
Nyugat-Európa szerepe a nemzetközi folyamatban
Nyugat-Európában - a bölcsőtől az ipari forradalom és a szülőföldje kapitalizmus - továbbra is a legnagyobb fontos központja gazdasági hatalom, a legfontosabb központja a politikai, etnikai és kulturális élet a modern világban. Nyugat-Európa országai elsõsorban a késztermékek, elsõsorban a gépgyártó termékek fõ kiviteli régiói. Ők irányítják a külföldi piacon egy hatalmas tömegű gépek, berendezések, különböző gépek, elektromos termékek, elektronika, háztartási gépek, mezőgazdasági gépek, autók, hajók és mások. Az import a nyugat-európai országok jelentős része a nyersanyagok és az üzemanyag, az élelmiszer. Nyugat-Európa külgazdasági kapcsolatainak nagy részét a kölcsönös, valamint az Egyesült Államok és Kanada végzi. A Kelet-Európa országaival, Oroszországgal és a fejlődő országokkal folytatott kereskedelem bővül.
Még fontosabb befolyást gyakoroltak a modern nemzetközi rendszer kialakítására és fejlődésére a történelem két legnagyobb gyarmati rendszere: a britek és a franciák. Az Egyesült Királyság elsőként nemcsak az olcsó áruk és erőforrások forrásaként kezdte meg a tengerentúli területeket, hanem az ipari termékek értékesítésének piacaként, az eltartott területek infrastruktúrájának megteremtéséért, hogy bevonja a helyi lakosságot a termelési kapcsolatokba. A nagy és heterogén területek kezelésének kihívásaival szemben az Egyesült Királyság új irányítási modellt kapott, amely a már kialakított politikai struktúrák és források felhasználására támaszkodott. A jövőben a British Council gyakran hasznosnak bizonyult az európai országok világra gyakorolt hatásának elterjesztésében. A világ különböző részein hatalmas területek birtoklása hozzájárult Nagy-Britannia, mint a világ legnagyobb haditengerészeti és kereskedelmi erejének fejlődéséhez, amely garantálta Európa és a világ vezető pozícióit. Az első világháború kezdetén a gyarmatok teljes lakosságának, vagy a világ lakosságának egynegyedének több mint 70% -ának otthona volt. A XIX. Század végén. A világ összes árujának 90% -a áthaladt a londoni tőzsdén, így London lett az első pénzügyi központ a világon, és az Egyesült Királyság a gazdasági rendszer vezetője. A francia gyarmati rendszert késõbb történelmi okokból alakították ki. A francia Afrika és az Indokína alapul véve, amely az államot Európa második pozíciójába helyezte, és így a világon. Században. Franciaország és Nagy-Britannia mind európai, mind globális ügyekben uralkodó korszaka volt, de a század végén ezek a hatalmak elkezdték elveszíteni pozícióikat. Komoly versenytársaik vannak Európában (Németországban, Olaszországban, Oroszországban) és más régiókban (USA és Japán). Az első világháború fő okai: a kölcsönös területi követelések komplexuma Európában, a kolóniákban való rivalizálás és a felbomlott oszmán birodalom felosztása. Ez volt az utolsó háború, ahol csak az európai országok harcoltak a béke és az európai vezetésért.
Annak ellenére, hogy következményei megváltoztatták az események menetét a világ szinte minden területén, valójában ez volt az utolsó tisztán európai háború, amely végül aláásta az európai országok vezető pozícióit. Az európai ország közelmúltbeli történelmének minden más eseményében még a legnagyobb és legbefolyásosabb országok is, mint Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország, csak szövetségben tudtak részt venni más régiók vezetőivel. Az első világháború eredményeként a jelenlegi világviszonylatok rendszere nemcsak az európai győztes országok (Franciaország és Nagy-Britannia), hanem az Egyesült Államok és Japán érdekeit is kielégítette. Az "európai koncert" elve (a kollektív biztonság elve, amely mindenekelőtt az európai biztonságot jelentette) a múlté.
A nemzetközi kapcsolatok háború utáni rendszerében az európai országok már nem foglaltak el vezető pozíciókat, mint korábban, az Egyesült Államok és a Szovjetunió vezető pozíciói. Az ellenzéknek olyan szövetségesekre volt szükségük, akik megosztották eszményeiket, megbízhatóak voltak. Európa lett a térség, ahol a legmegfelelőbb volt a támogatás, ahol a vezetők konfrontációja volt a leghangsúlyosabb. Ezenkívül a nemzeti felszabadítási mozgalom hullámai, amelyek a telepekben és az eltartott területeken megkezdődtek, az úgynevezett harmadik világot, vagy éppen a függetlenséget éppen felszabadító fejlődő országokat hozták létre. Ezek hatására a két rendszer - a nyugati és a szocialista - harca fellángolt. Ebben a küzdelemben az európai metropoliszok, a múltbeli világvezetők (Nagy-Britannia, Franciaország) játszották az egyik vezető szerepet.
A második világháború eredményei szerint súlyosan megsérült Európa gazdasági potenciálja, Nyugat-Európa részesedése a világkereskedelemben, valamint a tőke kivitele és behozatala súlyosan csökkent. Az USA a világ arany tartalékainak 2/3-át tette ki. Az ipari termelés szintje 1945-1946 között. Európában alig elérte a 1338-as szintet 1938-ban. Az infláció és a fogyasztási cikkek árának emelkedése soha nem volt ilyen magas. Az európai országok mély lakás- és élelmiszerválságot tapasztaltak. A munkanélküliséget az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó munkavállalók hiányával kombinálta. A legtöbb országban bevezetett egy kártyarendszert, ami az életszínvonal csökkenéséhez vezetett. A közgazdászok azt jósolták előre, hogy Európa gazdasági feléledése 20-25 évig tart. A térség országai egyre gazdaságosabbá váltak az Egyesült Államoktól. Ennek fontos szerepét az amerikai dollár által vezetett Bretton Woods-valutarendszer játszotta, amelynek árfolyamát az európai valutákkal szemben túlértékelték.
Nyugat-Európa fellendülése váratlanul gyors volt. Az amerikai pénzügyi támogatás, amelyet Amerika geopolitikai érdekei és pragmatikus megközelítés jellemzett a probléma megoldására, jelentősen hozzájárult a gazdasági fellendüléshez. Először is, az USA félt a vezető európai gazdaságok teljes gazdasági összeomlásától, az amerikai vállalkozásoknak erős gazdasági partnerekkel kellett szembenézniük. Másodszor, az Egyesült Államokat érdekelték Európa befolyásának erősítése. Harmadszor, a kommunista nézetek rendkívül népszerűek voltak a háború végén, ami a stratégiai jelentőségű országok - Görögország és Törökország - számára a kommunisták fenyegetését jelentette. Franciaországban, Ausztriában és Olaszországban a kommunisták népszerűsége nagyszerű volt. Az ideológiai megosztottság feltételei között az Egyesült Államok Európa-szerte fogadott. Bipolaritása legerősebben megnyilvánuló politikai és ideológiai ellentét „a demokratikus és szabad világ” által vezetett az USA és az ország a Nyugat és a „szocialista tábor” - a Szovjetunió és politikai Keleten. Németország és a berlini terület felosztása erõs képet mutat erre.
A NATO és a Varsói Szerződés katonai politikai blokkjának létrehozása, a CMEA és az Európai Közösségek gazdasági integrációs képződményei két részre osztották a régiót, amelyek mindegyike saját fejlesztési pályáján ment keresztül. Ebben az időszakban végül kialakultak a "nyugat-európai" koncepció, amely ismertté vált számunkra, ami messze túlmutatott a földrajzon. Európa végleges megosztását megelőzte a moszkvai külügyminiszteri konferencia (1947). "Truman Tanok" és "Marshall-terv", valamint az amerikai elutasítás az elszigetelődés politikájáról.
A XXI. Század elején. a modern Európa képe változik. Fokozatosan a nyugatra és a keletre osztott Európa eszméje a háttérbe szorul. Annak ellenére, hogy a térség valamennyi országa nem tagja az Európai Uniónak, vele együtt jár a térség gondolata. Az integrációs folyamatok aktív fejlesztése nagymértékben hozzájárult ehhez. Napjainkig az európai kapcsolatok rendszere nemcsak és nem annyira az egyes nemzeti államok közötti kapcsolat, mint számos nemzetközi szervezet és szervezet közötti kölcsönhatás.
Európa egy egyedülálló régió, ahol egy viszonylag kis terület számos országot tartalmaz, amelyek hagyományaik és kultúráik különbözőek. A Külügyminisztérium összetétele 45 olyan államot foglal magában, amelyek hivatalosan különbözőek az államháztartás formájaként, de sok tekintetben hasonlítanak a politikai rendszer típusához. Egy modern, kölcsönösen függő világban Európa nem rendelkezik egyértelmű előnyökkel, kivéve az egyiket - ez a pénzügyi és politikai tevékenység egyik vezető központja a világon. Ez lehetővé teszi, hogy kompenzálja a hagyományos fejlesztési előnyök hiányosságait. Sem a terület (a szárazföldi terület 4% -a), sem a geo-gazdasági helyzet vagy a természeti erőforrások tekintetében Európa eddig valami különlegeset mutatott. Ráadásul ez a régió a leggyorsabban növekvő népességgel.
Nyugat-Európa - az ipari forradalom bölcsője és a kapitalizmus szülőhelye - továbbra is a gazdasági hatalom legnagyobb koncentrációja, a modern világ politikai, nemzeti és kulturális életének legfontosabb központja.
Nyugat-Európa országai elsõsorban a késztermékek, elsõsorban a gépgyártó termékek fõ kiviteli régiói. A külföldi piacra nagy mennyiségű gépet, műszert, különféle berendezéseket, elektromos termékeket, elektronikát, háztartási készülékeket, mezőgazdasági gépeket, gépjárműveket, tengeri hajókat stb. Küldenek a külföldi piacra. Összesen Németország exportja a gépgyártás részarányára körülbelül 1/2. Nagy-Britannia és Olaszország - 2/5, Franciaország - 1/3. Ugyanezek az országok is sok autót importálnak - általában az importjuk költségeinek 1/5-ről 1/4-ig.
Nyugat-európai országokban a nyersanyagok és az üzemanyagok, az élelmiszerek jelentős részét teszik ki.
Így Nyugat-Európa a legkisebb régió a világon, de szerepe a világgazdaságban nagyon magas.
Torkunov A. A modern nemzetközi kapcsolatok