Джанни egyfajta cat-traveler olvas online текст, скайка
Mire a vonat, amelyről Rómaról Bolognára kellett menni, a macska belépett. Általánosságban elmondható, hogy a vonatokban lévő macskák nem ritkák, de leggyakrabban kosarakban vagy olyan perforált patronokban ülnek, amelyek nem fojtanak el. Néha még a kóbor macskákat is néha a vonatokon találják, rajzolnak, és csak véletlenül keresték az egereket keresve ... De ez a macska a szóban forgó igazi utazó volt, és egészen függetlenül lovagolt.
Vállán fekete táskát akasztott, mint egy ügyvéd, de nem ügyvéd volt, hanem macska. Az orrán szemüveget viselt, mint egy rövidlátó könyvelõ, de nem könyvelõ volt, látása kiváló volt. Nagyon divatos kabátot és nagyon divatos kalapot viselt, mint híres művészek, de nem művész volt, hanem macska.
Belépett az első osztályba, és üres helyre telepedett az ablakon. A teremben már voltak más utasok is - a lady, aki Arezzóba utazott, hogy meglátogassa nővérét, egy tiszteletreméltó úriembert, Bolognába járva üzleti ügyben, és egy fiatalembert, aki ismeretlenen lovagolt. A macska megjelenése némi újjászületést okozott az utasok között.
"Milyen csodálatos macska!" Kis-kis-kis, egyedül vagy, mint egy felnőtt, ugye?
A tiszteletreméltó úriember azt mondta:
- Reméljük, nincs bolhája.
- Nem látod, milyen tiszta? - jegyezte meg a lady.
Reménykedjünk ... De tényleg, kedves Sirya, allergiás vagyok a macskákra. Reméljük, hogy nem betegítem meg az influenzát.
- De nem beteg az influenzával, mit aggódsz?
- Én, kedves úr, még azok is, akik nem betegednek meg.
- Kiss-kitty ... Valószínűleg helyet foglaltál a szeretődnek, ugye?
"Milyen szép hang!" Kíváncsi vagyok, mit mondott?
Itt a fiatalember először beszélt:
- Azt mondta, nincs háziasszonya. Hogy ő teljesen szabad macska és királyi vér mellett.
- Pontosabb lenne, ha azt mondanám: egy kóbor macska - felelte a tiszteletreméltó úriember diszkrehozóan. - Reméljük, hogy nincs hüvelyem.
- Hirtelen köhögés? A lady meglepődött. - De a macskák nem kapnak pertussist. Ez egy gyermekkori betegség.
- Én, kedves úr, gyermekkoromban nem szenvedtem el ezt a betegséget. És tudnod kell, hogy a felnőttek számára sokkal veszélyesebb!
Aztán elindult a vonat, és a vezérlő belépett a rekeszbe.
- A jegyeid, uraim!
Lady felnyitotta a táskáját:
"Ah, ez a jegy, hova tettem? Várj, azt hiszem itt van ... Igen, igen, hál 'istennek!
- Köszönöm, asszonyom. És a macska?
- De nem az én macskám!
- Tehát a jelzésed?
- Mégis ez nem volt elegendő! - a tiszteletreméltó úriember dühös volt - nem tudom elviselni a macskákat! Nyomást gyakorolok róluk!
- Tudod, ő nem az enyém - mondta a fiatalember. - Ő maga utazik.
- De van jegye!
- Ne ébressz rá! Annyira édesen alszik ... Egy ilyen édes, nézd, milyen dicsőséges fang!
"Bármi legyen is a fang, meg kell áttörnöm a jegyét!"
- Kiss-kis-kis! Felhívta a jelöltet. - Kitty, kedves macska, kelj fel, nézd ki jött ...
A macska először kinyitotta az egyik szemet, aztán a másik, és azt mondta:
- Még mindig boldogtalan! - kérdezte a tiszteletreméltó úriember. - Az ördög tudja, mi! Valószínűleg alvó autóra van szüksége, nem másképp ...
- Semmi sem - magyarázta a fiatalember -, azt mondta: "Sajnálom, elakadtam ..."
- Igen, úgy tűnik, hogy kifejezetten gyönyörű stílusban fejezi ki magát ...
- Meow, meow! - kérdezte a macska ismét.
- És most mit mondott? Kérdezte a lady-t.
- Azt kérdezte tőlem, itt van a jegyem - mondta a fiatalember.
- És jól ellenõrized - mondta a tiszteletreméltó úriember az ellenõrnek - egyébként tudod, vannak olyan szégyentelen utasok, akik egy második osztályú jegyet utaznak az elsõ osztályban.
- A jegy rendben van, uram.
- Meow, meow, meow! A macska hangosan szólt.
- Azt mondta - magyarázta a fiatalember -, hogy minden észrevételemért megsértettem volna, de nem teszi tiszteletben a szürke hajadat.
- Szürke haj? De nincs hajam! Kopasz vagyok!
- Azt mondja, tökéletesen látja ezt, de ha hajad van, akkor szürke lesz.
- Milyen jó ember vagy, hogy megérted a macska nyelvét! Hogyan csinálod?
- Ez nem nehéz. Csak nagyon óvatosnak kell lenned.
"Mennyi beszélgetés!" - kérdezte a tiszteletreméltó úriember. - Egy pillanatnyi csend!
- Mit mondott most? Mit mondott? - mondta ismét a lady.
"Megkérdezte, engeded-e neki füstölni" - fordult a fiatalember.
- Igen, persze, persze! Ó, nézd, ő is kínál nekem egy cigarettát ... És segít a dohányzásban! Mint egy igazi dohányos.
- Ha dohányzik, akkor dohányzó - morogta a tiszteletreméltó úriember. - Miért gondolja, hogy ő egy oroszlán vadász, vagy mi?
- Azt mondta: "Milyen szép idő ma! És tegnap ilyen borult nap volt. Reméljük, hogy a holnap olyan jó lesz, mint ma. Elmegyek messzire, uraim? Velencében vagyok, családi ügyekben.
Kiderült, hogy az a fiatalember, aki ismeretlen volt, hol volt a szélhámos, bűvész és illuzionista. És mindez az ő trükkje volt.
Kiderült, hogy egyáltalán nem igazi macska, de a robot egy nagyon drága és fényűző játék, amely csak az új évig fog eladásra.
Ez a macska természetesen nem, és soha nem volt. De milyen csodálatos lenne, ha valaha is megtanultuk beszélni az állatokkal! Ha nem mindenki, akkor legalább a macskákkal