Azzal, hogy az autizmussal járó gyermek szocializációjának megkezdéséhez hozz létre egy belgiumi kilépést, az autizmus problémáinak eldöntését
Sok szülő azt akarja, hogy gyermekeik megtanulják játszani más gyerekekkel, és szórakoztassák egymással a velük való kapcsolatot. A szülők, különösen akkor, ha maguk is barátságosak, nehéz megnézni, hogy a gyermek állandóan egyedül van és elszigetelt. Talán úgy tűnik számukra, hogy a gyermek "magányos", és a gyermeknek a "magányhoz" kötődő érzelmeket tulajdoníthatja, amelyeket gyermekük valójában nem tapasztal.
Ha gondolkodunk arról, hogy mi, felnőttek, úgy döntenünk, hogy időt töltünk és kommunikálunk, akkor világossá válik, hogy inkább közeliek vagyunk azokhoz, akik bátorítanak bennünket. Barátaink lehetnek jutalom, mert ugyanazokat a témákat szeretnék megvitatni, és ugyanúgy szórakoztatnak, mint mi. Gratulálhatnak bennünket, támogatnak minket, amikor szükségünk van rá, vagy más bátorítást kínálnak a kommunikáció során. Ugyanezt tesszük nekik is. Rendszerint elkerüljük az embereket, kommunikálunk kivel büntetés számunkra - ellenszenves ösztönzés. Ráadásul bár sok embert is tolerálhatunk, akik nem bátorítanak bennünket például a közelükben dolgozni, nem fogunk időt tölteni velük, ha nem vagyunk kötelesek. Ebben az esetben a foglalkoztatásból vagy a munkából eredő ösztönzés kompenzálja egy személy "ellenérzését". Az is előfordul, hogy egy személy "ellenszenves" számunkra, de kezdjük élvezni a társaságát, mert kellemes tevékenységek vagy rendezvények idején volt ott - vagyis volt egy "ösztönző kombináció".
Amellett, hogy egy gyermek elkezdheti elkerülni a tipikusan fejlődő társaikat, a rosszul tervezett kísérletek arra, hogy "szocializálják" egy gyermeket, az önpusztító viselkedés növekedéséhez vezethetnek. Fontos megjegyezni, hogy az autizmussal élő gyermek esetében az érzékszervi túlterhelés rendkívül fájdalmas lehet, mivel az öntámogató viselkedés gyakoribbá válhat, mint a "túlterhelés" elleni védelem. Mint önök is tudják, ez a magatartás önmagában is promóció. Minél több valaki gyakorolja az önstimuláló magatartást, annál valószínűbb, hogy ez a viselkedés megjelenik a jövőben. Fontos, hogy a gyermek ne "üljön és csillapodjon" a csoportban vagy az osztályban, blokkolja mindazt, ami körülötte történik. A tudatlan ember úgy gondolja, hogy egy ilyen gyermek csak egyedül játszik, de a tapasztalt szakemberek azonnal látják a különbséget a "sztrájkolás" és a játék között.
módosítások
Először is próbáld meg eldönteni, hogy lehetséges-e valahogy megváltoztatni a környezetet, hogy a gyermek kényelmesebb legyen. Íme néhány lehetséges ötlet erre. Ha a gyermek fokozott érzékenységet mutat bizonyos megvilágítási típusokra, akkor ezt meg kell változtatni. Nagyon sok esetben a helyzet toleránsabb lesz, ha a gyermek a lehető legközelebb áll a többi gyermekhez. Az óvodában, a középiskolában vagy az iskolai csoportban a gyermekeket szabadidő alatt kis alcsoportokba lehet osztani. A "reggeli kör" vagy más csoportos foglalkozás során megengedheti a gyermeket, hogy távol tartson a csoporttól, ha nehéz mindenki előtt ülni. Ha a tevékenység megváltozása vagy a gyermek másik helyisége felé történő átmenet során a káosz és a kiszámíthatatlanság megkerülik, akkor közvetlenül a többi gyermek előtt vagy közvetlenül utána szervezhető átmenet. A környezet szükséges módosításai nagyon egyediek, mivel minden autista gyermek egyedülálló, és mindenkinek megvan a saját nehézsége.
Sajnos, ha egy gyermek nem tudja megmondani nekünk, hogy mi is zavarja, akkor csak a múltban egy adott helyzetben tudunk összpontosítani magatartását. Bár nem akarjuk szándékosan kiaknázni a gyermeket valami kellemetlen helyzetbe, nagyon fontos számunkra is, hogy ne kíséreljük megakadályozni a negatív viselkedést a kellemetlen tényezők eltávolításával közvetlenül a nemkívánatos viselkedés után. (Az úgynevezett negatív megerősítés). Tehát jobb, ha előre tervezünk, és megpróbáljuk elkerülni a kellemetlen helyzeteket, nem pedig várni, amíg a gyermek "nem" mondja el nekünk a nemkívánatos viselkedést, ami lehet az egyetlen kommunikációs módja.
desensitization
A deszenzitizáció fokozatosan csökkenti a kellemetlen ingerekre való érzékenységet. A gyermek érzékenységének csökkentése a gyermekcsoportban való részvételhez nagyon rövid időre szükséges ahhoz, hogy a csoporthoz jusson. Ezekben a rövid időszakokban sokat kell, és gyakran bátorítást adok neki, és azonnal elhagyják a promóciót, anélkül, hogy megvárnák a "stressz" első jeleit.
Fokozatosan növelje a gyermek tartózkodásának időtartamát a csoportban, mivel a gyermekek ilyen körülmények közötti toleranciája nő. Javasoljuk, hogy a csoport minden gyermek kedvenc promócióját, legalábbis első alkalommal, a promóciók és a csoport közötti keverék létrehozására ösztönözze.
Gyakran előfordul, hogy a gyermeket üres tanteremben, csoportos osztályteremben vagy játszótérben látogatják meg, ha nincs más gyerek ott. A szülők játszhatnak ezen a helyen a gyermekével a kedvenc játékaiban, és minden kedvtelési akcióját korlátozás nélkül adják neki. Ha a gyermek valami nagyon jónak tartja a "helyet", akkor könnyebben alkalmazkodik majd a többi gyermek társaságához.
Az ösztönzők kombinációja
Az ösztönzők együttese valamilyen helyzet vagy személy egyesítése valami kellemes és jó eszközzel. A legjobb, ha csak egy másik gyermeket ösztönöztek. Ideális esetben meg kell adnod a lehetőséget arra, hogy egy idősebb gyermek bevonásával autizmussal gyermeket nevelj. Egyes gyerekek nagyon szeretik az "asszisztens tanár" szerepét, és szívesen beleegyeznek abba. Rendkívül fontos, hogy ösztönözze és tipikusan fejlődő gyermeke az erőfeszítéseiért.
Először egy tipikusan fejlődő gyermekével gondoskodjon arról, hogy minden kedvtelés nélküli promóciójával minden körülmények között biztosítja az autista gyermekeket. Játssza le a gyermek kedvenc játékait autizmussal, beleértve egy tipikus fejlődő gyermeket. Magyarázza meg egy tipikus fejlődő gyermeknek, hogy beszéljen, érintse meg, játsszon autista gyermekével, tekintettel a jellemzőire.
Ha egy gyermek általános iskolai oktatásban vagy óvodában vesz részt, próbálja meg egy vagy két gyermeke segítségét a csoportjából vagy osztályából. Ha a gyermek önálló vagy erőforráscsoportban vagy osztályteremben tanul, próbálja vonzóvá tenni a társait az általános oktatási osztályokból. Teljes osztályt vonzhat azzal, hogy azok a diákok, akik jobban vagy gyorsabban elvégzik a feladatokat a leckében, képesek lesznek a saját "különleges" osztályán játszani. Ismét győződjön meg róla, hogy nagyon "sűrű" ösztönzést biztosít a tipikus fejlődésű gyermekek számára, és ez az autista gyermekekkel folytatott szerencsejáték a jutalom. Ideális esetben az általános oktatási környezetben élő gyermekek "keresni" fognak lehetőséget kapni arra, hogy egy "különleges barátjával" játszanak! Az ilyen "ellentétes befogadás" gyakran az autizmussal élő gyermek számára a leghatékonyabb, akit nehéz elviselni az ismeretlen környezetben és a nagyszámú embercsoportban.
Képzési kérelmek
Miután az autizmussal rendelkező gyermek arra utal, hogy barátja a bátorítást célozza, taníts egy tipikusan fejlődő gyermeket, hogy felkéri a gyermeket, hogy kérje őt. Modellezze a gyermeknek a helyes technikákat, és elveszíti a helyzetet szerepek szerint. Ösztönözze a tipikus gyerekek helyes tippjeit. A gyerekek nagyon gyorsan megtanulják ezt, és csodálatos "tanárokká" válhatnak! Kezdetben a kéréseknek a legerősebb gyermekek ösztönzésével és a nap folyamán előforduló különféle helyzetekkel kell összefüggésben állniuk. Például, egy tipikusan fejlődő gyermek egy autista gyermek számára kedvtelésnek számíthat egy ebédszünetben vagy egy játék során közös játék során.
Olyan gyermekek esetében, akik nagyon alacsony készséggel rendelkeznek, vagy azok, akiket nehéz elviselni más gyermekek jelenlétére, a szocializációnak rendkívül lassúnak és óvatosnak kell lennie. Bár álmodunk arról, hogy a jövőben minden gyermek együtt tanulhat, biztosnak kell benne, hogy az autizmussal rendelkező gyermek beleesik a környezetbe, amelyet elvisel, és amelyben képes tanulni.
Ha nincs lehetőség arra, hogy fokozatosan merítse a gyermeket az osztályteremben való tanulás helyzetébe, akkor a szülők gyakran sikerülnek egy olyan csoportban, amely a gyermek kedvenc foglalkozásához kapcsolódik. Például, ha egy gyermek szeret zenét, el tudja érni a "befogadás" számára egy zenei körben az óvodások számára, és ha a gyermek szereti a mozgást, akkor ez lehet egy gimnasztika kör.
Néha nagyon nehéz, de megéri az erőfeszítést!