A vészhelyzetek osztályozása 3
1.Chrezvychaynaya helyzet (ES) - a helyzet egy adott területen, amely eredményeképpen kifejlesztett egy baleset, természeti katasztrófák, katasztrófa, természeti vagy egyéb katasztrófa, amely esetleg vagy elvesztését eredményezte élet, kár, hogy az emberi egészségre vagy a környezetre, jelentős anyagi veszteséget és az emberek életkörülményeinek megsértését.
Az ES származási okokból, terjedési sebesség, skála alapján osztályozva van.
2.1. Származási okokból
2.1.1 Antropogén jellegű vészhelyzetek
Az antropogén jellegű vészhelyzetek a következők:
· Atomerőművekben bekövetkező balesetek a termelési létesítmények megsemmisítése és a terület radioaktív szennyezése miatt (világos példa a csernobili atomerőmű balesete);
· A terület radioaktív szennyezettségével járó mérnöki kutatóközpontok nukleáris létesítményeiben bekövetkezett balesetek;
· Kémiailag veszélyes létesítményekben bekövetkező balesetek a környezetbe történő kibocsátással (kiáramlás, szivárgás);
· A bakteriális termékek és készítmények, illetve egyéb biológiai anyagok fejlesztésében, gyártásában, feldolgozásában, tárolásában és szállításában részt vevő tudományos kutatóintézetekben (gyártó vállalkozásoknál) bekövetkező balesetek;
· Repülőgépes balesetek, amelyek jelentős emberi áldozatok számát eredményezték és keresési és mentési műveleteket igényeltek;
· A vasútvonalak (metróban közlekedő vonatok) sínjeinek ütközése vagy leereszkedése, ami embereket érintő csoportos károkat okozott, a vasúti pályák jelentős megsemmisítését vagy a lakott területek elpusztítását.
· A vízkommunikáció balesetei, amelyek jelentős emberi áldozatokat okoztak, mérgező anyagok által okozott szennyezést a kikötők, partmenti területek, belvízi víztestek vízterületén;
· A csővezetékek balesetei, amelyek a szállított anyagok tömeges kibocsátásához és a telepek közvetlen szomszédságában bekövetkező szennyezéshez vezettek;
· Elektromos rendszerek balesetei;
· Szennyvíztisztító üzemekben bekövetkezett balesetek;
· Áttörő gát, gát;
· A tűzveszélyes létesítményekben keletkező robbanások következtében fellépő tűz.
2.1.2 Természetes vészhelyzetek
Természetes rendkívüli helyzetek a következőkből eredhetnek:
· Geofizikai jelenségek (például földrengések és vulkánkitörések);
· Földi jelenségek (például a földfelszín süllyedése, mudflow, földcsuszamlás, földcsuszamlás);
· Meteorológiai beleértve agrometeorologic, jelenségek (vihar, hurrikán, tornádó, eső, nagy hó, az aszály, a lavina et al.);
· Hidrológiai jelenségek (pl.
· Tengeri hidrológiai jelenségek (pl. Szökőárak, viharok);
· Természeti tüzek (erdő, tőzeg, sztyepp, földalatti fosszíliák stb.);
· Kozmikus eredetű jelenségek (például nagy intenzitású kozmikus sugárzás, óriás meteorit bukása).
2.1.3 Biológiai természetű vészhelyzetek
A biológiai természetű vészhelyzetek formája:
· Járványok és járványok;
· Epizootikumok és panzoot;
Epiphytoty és panfitotiy.
Epidemic (görög epidemia -. Népbetegségnek, a görög epi -. Be, és többek között a görög démosz -. Emberek) - széles körű terjesztése bármely fertőző betegségek (pestis, tífusz, kolera, diftéria, skarlát, kanyaró, influenza).
Pandemic (görög pan -. Az egészet) - a járvány jellemzi a fertőző betegség területén az egész ország területére vonatkozóan a szomszédos államok, és néha az egész világon (pl kolera, influenza).
A járványos (görög állatkertek - állatok) egy fertőzött betegség terjedése egy adott területen, egy vagy több állatfaj között, jelentősen meghaladva az egy adott területen feljegyzett megbetegedések szintjét. Röviden, a járványkitörés "járvány az állatokban".
A panzootia szokatlanul széles körben terjed az állati fertőző betegségekre, amely az országot, az országcsoportot, a kontinent lefedi. Ez a legmagasabb állatbetegség.
Epiphytoty (görög Fitos - növény) - a mezőgazdasági növények fertőző betegségének terjedése nagy területen vagy a növényi kártevők aktivitásának növekedése.
Ennek megfelelően, panfitotiya - a legmagasabb fokú epiphytoty, terjedése fertőzés nagy területeken - szigetek, kontinensek (kontinensek).
2.1.4.Vészhelyzeti vészhelyzetek
Az ökológiai természetű vészhelyzetek a lithosphere állapotában, a hidrosférában vagy az atmoszférában bekövetkező változásokhoz kapcsolódnak. E kritérium alapján a következő csoportokra oszthatók:
a) A földterület (talaj, talaj, táj) változásaihoz kapcsolódó vészhelyzetek:
· Ásványok és más emberi tevékenységek kivonása során az ásványkincsek kifejlesztése miatti földrengés, földcsuszamlások, földcsuszamlások a földfelszínen; - a nehézfémek (beleértve a radionuklidokat) és más káros anyagok jelenléte a talajban (talajban) a megengedett legnagyobb koncentráció felett;
· Intenzív talajromlás, nagy területek sivatagosodása erózió, szikesedés, talajvízkezelés stb. Miatt;
· A nem megújuló természeti erőforrások kimerülésével kapcsolatos válsághelyzetek;
· Kritikus helyzetek. amelyet a tároló létesítmények (hulladéklerakók) túltöltésével okoznak ipari és háztartási hulladékok, környezetük szennyezése miatt.
b) a légkör (levegő) összetételében és tulajdonságaiban bekövetkező változásokhoz kapcsolódó ES:
· Az időjárás vagy az éghajlat hirtelen változása az antropogén tevékenységek következtében;
· A káros szennyeződések MPC-értéke a légkörben; - a városok hőmérséklet-inverziói;
· "Oxigén" éhség a városokban; - a városi zaj legmagasabb megengedett szintjének jelentős feleslegessége; - savas kicsapódás nagy zónájának kialakulása;
· A légkör ózonrétegének megsemmisítése;
Jelentős változások a légkör átláthatóságában.
c) A vízoszlop (vízi környezet) változásaihoz kapcsolódó vészhelyzetek:
· Az ivóvíz hiánya a vízforrások kimerülésének vagy a szennyezésnek köszönhetően;
· A háztartási vízellátás megszervezéséhez és a technológiai folyamatok fenntartásához szükséges vízkészletek kimerülése;
· A gazdasági tevékenységek és az ökológiai egyensúly megsértése a belvizek és a világ óceánjainak szennyezése miatt.
· Helyi és regionális konfliktusok (etnikumközi, vallásközi, stb.)
· Tömeges zavargások, pogromok, arsonok stb.
2.2. A terjedés sebességével
A vészhelyzet minden típusának saját sebessége van a veszély elterjesztésére. Ez egyike az eseményfolyamat intenzitásának egyik elemének, és jellemzi a káros tényezők hatásának feszültségét. A káros hatások elleni védelemre hozott intézkedések természetét nagymértékben meghatározzák minden egyes esemény esetében a veszély foka.
A veszély elterjedésének sebességével a rendkívüli események a következő kategóriákba sorolhatók:
o hirtelen (robbanások, közlekedési balesetek, földrengések)
o gyorsan terjedő veszélyekkel (a gáz-halmazállapotú SDEV kibocsátással járó balesetek, a hidrodinamikai baleset áttörő hullám, tüzek stb. kialakulása);
o mérsékelt sebességgel terjedő veszélyekkel (balesetek az RV felszabadításával, a közüzemi rendszerek balesete, a vulkánkitörések, az áradások áradása stb.);
o lassan terjedő veszélyekkel (baleset az ipari létesítményekben, aszályok, járványok, ökológiailag veszélyes jelenségek).
A vészhelyzetek osztályozása a veszély elterjedésének sebességére nagyrészt feltételes, mert az események fejlődésének időbeli jellemzői - akár ugyanazon faj esetében is - gyakran olyan nagyok, hogy átfedik a szomszédos besorolási fokozatok határait.
2.3. Skála szerint
o helyi karakter. ami azon a területen, ahol nem volt vészhelyzet, és megsértette az emberek életkörülményeit (a továbbiakban - a sürgősségi zóna) nem terjed túl a területén a létesítmény, a halálos áldozatok száma vagy sérülés (a továbbiakban - az áldozatok száma), nem több, mint 10 ember vagy a kár összege a környezet és anyagi veszteségek (a továbbiakban: anyagi kár összege) nem több, mint 100 ezer rubel;
o önkormányzati jellegű. ami a sürgősségi zóna nem terjed túl a területén egy település vagy távolsági területén szövetségi város, az áldozatok száma nem több, mint 50 fő, vagy anyagi kár összege nem több mint 5 millió. rubelt, és ez vészhelyzet nem tudható helyi természetű vészhelyzetre;
o közbenső jellegű. ami vészhelyzet zóna befolyásolja területén két vagy több közösség, belvárosi területek a szövetségi város vagy helyközi területeket, az áldozatok száma nem több, mint 50 fő, vagy anyagi kár összege nem több, mint 5 millió. rubelt;
o regionális jellegű. ami a sürgősségi zóna nem terjed túl egyikének területén alá az Orosz Föderáció, az áldozatok száma több mint 50, de legfeljebb 500 fő, vagy anyagi károk összege több mint 5 millió rubel, de nem több, mint 500 millió rubel ..;
o régiók közötti jelleg. ami a terület rendkívüli hatással van a területén két vagy több, az Orosz Föderáció, az áldozatok száma több mint 50, de legfeljebb 500 fő, vagy anyagi károk összege több mint 5 millió rubel, de nem több, mint 500 millió rubel ..;
o szövetségi természet. aminek eredményeképpen az áldozatok száma több mint 500 fő, vagy az anyagi kár összege több mint 500 millió rubel.
4. Az Orosz Föderáció kormányának állásfoglalása 304 "A természeti és technogeniai veszélyhelyzetek besorolásáról"