A pluralizmus okai a törvény megértésében
A törvény megértésének megközelítése realisztikus és metafizikai fogalmakra osztható. A realisztikus utal: jogi és szociológiai pozitivizmus. A metafizikai: a természet-jogi elméletek és a jogi filozófiai megértés. Van továbbá egy marxista megközelítés, egy történelmi jogi iskola (Savigny, Puhta), egy pszichológiai megközelítés (Petrazhitsky), kiemelve.
A természeti törvényelmélet (Seneca, Arisztotelész, F. Aquinas, G. Grotius, P. Novgorodtsev) közel áll a fil. a törvény megértése, de nem egyezik meg vele. Az etikett elméletének képviselői az isteni akaratból, az ember és a társadalom természetéből származnak. A törvény nem tekinthető állami cselekménynek a kényszerítés, hanem az igazság megtestesülése. Az egyetlen dolog, amit felismertek, az az, ami igazságos.
A jogi filozófiai megértés kezdetei (a továbbiakban: FPP) az ókortól származnak, de Kant és Hegel világosan megfogalmazta ezt a megközelítést.
Gafurov szerint a filozófiai koncepció az, hogy:
-a szabadság jogilag egyenlő mértékű;
-az ember nem eszköz, hanem cél;
-engedelmeskedj csak a törvénynek, amelyet maga teremtett.
Három jogelv a Hegel szerint mondja Gafurov: tulajdonhoz való jog, ingatlanszerződés, bűncselekmény a tulajdon megsértéséért (Hegelnek nincs büntetése, de rossz: megtévesztés és bűnözés). Ezért a norma, amit Gafurov mond: engedélyezi, kötelezi, tiltja.
1) Kant "csak egy ilyen nagymérték szerint cselekszik, amelynek irányítása mellett ugyanakkor azt kívánhatja, hogy egyetemes törvényekké váljon", vagyis másokat kezeljen, ahogyan azt szeretné, hogy bánjanak veled;
2) Kant "tegye úgy, hogy mindig az emberiséget kezelje az arcodban, a többiek személyében és a cél felé, és soha ne kezelje azt csak eszközként" - irányítsa az embert célként, és nem eszközként;
3) csak a törvényt, amelyet maga teremtett.
4) a szem szeme, a fog foga (a "talion" elve a kereszténység előtt keletkezett)
5) Szereted a szomszédot, mint magát (a keresztény tézis)
6) mindenkinek szabad fejlődése legyen az összes (marxista) fejlõdés feltétele, az összes többi rabszolgaság valóban szabadsága.
A szociológiai pozitívizmus (R. Iering 1818-1892, Erlich, Muromtsev) nem a törvényben szokásos normára összpontosít, hanem a valós életben megvalósított normákra. Az életben létező magatartási szabályok vagy olyan személyek (családok, törzsek, települések) társulásait alkotják, amelyeket az állam elismer, vagy amelyeket bíróságok vagy közigazgatási szervek határozatok hoznak létre. Iering - jog védett érdek. Minden embernek szüksége van. Kell-kamat-akarat-cél. Az érdeklődés tudatos szükséglet. Szükségletek: anyagi és szellemi. A törvény az anyagi szükségletek kielégítésével foglalkozik (ivás, evés, ruházat, ház, reprodukció). Ehhez szerszámok és gyártási eszközök szükségesek, azaz tulajdon és erő a tulajdon megőrzésére. A tulajdonság energiát generál. Az emberi lét feltételeinek biztosításához való jog célja, és ez a tulajdon és a hatalom segítségével valósítható meg. Így a tulajdon és a hatalom iránti érdeklődés. Tulajdonát megvédheti érdeklődésével.
A fő különbség a p. mivel a törvény nem korlátozódik csak a törvényre, hanem figyelembe veszi a társadalmi kapcsolatokat is. A törvény szerint az "élő jog" kapcsolódik - Ehrlich, vagy a cselekvéshez való jog. A törvény mellett három másik elemet vezetnek be: 1-igazságügyi és közigazgatási határozatok, jogi tények, különböző szövetségek és szakszervezetek jogai.
Előnyök fil. megközelítés:
-az egy adott társadalomra jellemző szabadság és egyenlőség mértéke, mint az erkölcsiség, az alapvető emberi jogok, az igazságosság, a humanizmus és más értékek általános (elvont) elveinek és eszméinek. Ezt az elképzelést a jogalkotónak kell irányítania, aki az új jogszabályok elfogadásakor a természetes emberi jogoktól kell származnia.
-megkülönbözteti a törvényt és a törvényt. Nem törvényes.
1) a törvény homályos elképzelését, mivel, mint prof. MI Beitin: "a magas, de elvont eszmék, minden jelentőségük miatt, önmagukban nem helyettesíthetik az emberek közötti kapcsolatok erőteljes szabályozó szabályozóit, a törvényes és igazságtalan viselkedés kritériumaként szolgálhatnak";
2) az ilyen értékek közszolgálati szereplői közötti egyenlőtlen megértés, mint az igazságosság, a szabadság és az egyenlőség;
3) a törvényhez, a jogszerűséghez, a jogi nihilizmus kialakulásához való negatív hatás;
4) a polgárok, a tisztviselők, az állam, a közigazgatási szervek és egyéb normatív jogi aktusok szubjektív és akár önkényes értékelésének lehetősége. Ha ezt vagy ezt a normát a természetes emberi jogokkal ellentétes módon értékeljük, akkor egy állampolgár vagy más szervezet megtagadhatja ezt az alapot.
A jogi posztivizmus előnyei. az ügyvédek számára kényelmes, az államot alkotják - egyszerűen - jogszabályok kiadásával - ez a megközelítés lehetővé teszi egy jogszabályrendszer kialakítását, törvényességi rendszert biztosít, törvényi normákon keresztül rögzíti az engedélyezett és tiltott viselkedés határait; utal a közvetlen kapcsolat a jog és az állam, annak egyetemességét; hangsúlyozza a hivatalos bizonyosságot; a magatartási szabályok megszilárdítása az állam normatív jogi aktusaiban.
- a törvény abszolutizációja, a törvény azonosítása csak törvényben;
- a jogot önmagában véve figyelembe veszik a gazdaság, a közélet szféráiban. A soc. a pozitívizmus alulbecsüli a jogviszonyokat;
- elismeri a jogot, amely csak az államból származik, figyelmen kívül hagyva az egyén szubjektív jogait, a törvény azonosítását a törvényben;
- nem hozza nyilvánosságra a jog működését, hajtóerejét, szabályozási tulajdonságait, beleértve a társadalmi kapcsolatokhoz való viszonyát is. Más szóval, a "cselekvés" jogát nem hozták nyilvánosságra.
A sp. a gyakorlat irányítása. Így a norma nem képes valós jogviszonyba inkarnálódni, nem törvényes; a döntés mindig különbözik a normától, egy állampolgár számára a döntés, amely hatályba lépett, mindig fontosabb, mint a norma.
A sp. a bíróság döntése ahelyett, hogy az a normák helyett az ügy középpontjába került, arra a tényre vezet, hogy a törvény az, ami és nem az, ami kell;
- a törvény változatosságára összpontosít, és nem a stabilitásra.
- fennáll a veszély veszélye a jog fogalmának: nagyon bizonytalan;
- fennáll a bírósági és közigazgatási szervek önkényességének veszélye, azaz az állami apparátus és a tisztviselők bármely akcióját jogként ismerik el;
- figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a törvény nem tárgyi tevékenység, hanem tevékenységük szabályozója, társadalmi kapcsolatok. Lehetetlen lehet egy szabályozó tulajdonságait egy cselekvéshez rendelni.
Episztemológiai: episztemológia (tudomány tóriuma). Pravoponimanie - a céltudatos gondolkodás folyamata. az emberi tevékenység, beleértve a törvény megismerését, észlelését, értékelését, hozzáállását, azaz nem különíthető el a jogi megértés tárgyától. Így a megértés erkölcsi, vallási, filozófiai pozíciójától, fejlettségi szintjétől, jogi kultúrájának szintjétől, jogi ismereteinek nagyságától függ.
Ontológia: Ontológia (a filozófia egy része, amelyben a létezés univerzális elveit, szerkezetét és mintáit tekintjük). Ennek az az oka, hogy az állam és a törvény mindig megváltoztatható, folyamatosan átalakul, mindig mozgásban van. A történelmi korszakok és az ideológia változik. Ami a pluralizmushoz vezet.