Ez a forradalom bizonyos értelemben megoldja az ember problémáját

De Kant "kopernikus forradalma" más jelentést is hordoz, jelezve számunkra a kantias helyzet ellentmondásosságát (kettősségét). Ez a forradalom egy bizonyos értelemben megoldja az ember problémáját, amelyet maga Kopernikus határozott meg: Kopernikus elvitte az emberiségtől a világ központi helyét. Kant "kopernikus forradalma" ennek a pozíciónak a helyreállítása, hiszen a nagy Koenigsberg nemcsak azt bizonyította, hogy a világ térbeli helyzete elhanyagolható, hanem azt is kimutatta,

Világunk körül forog, hogy mi vagyunk azok, akik legalábbis részben létrehozzák azt a rendet, amelyet a világon felfedezünk. Mi vagyunk az, aki megteremti tudásunkat a világról. Mi vagyunk azok, akik felfedezik a világot, és a kutatás a kreativitás, a művészet.

A kopernikus forradalom az etikában

Most pedig a Kant-kozmológus, a gnoseologist és a tudomány filozófusa, forduljunk Kanthoz, az erkölcs filozófusához. Nem tudom biztosan, ha valaki már korábban rámutatott arra, hogy Kant etikai alapgondolata a fent leírt kopernikus forradalomon alapul. Kant ugyanúgy teremtette az embert az erkölcs törvényhozójává, mint a természet törvényhozójává. Ennek a puccsnak köszönhetően egy személy kezdte elfoglalni ugyanazt a központi helyet az erkölcsi világban, mint korábban a fizikai világban. Kant humanizált etikát, valamint humanizált tudományt.

Az antinominek tana

Ugyanezt az elképzelést bátran követte Kant a vallás területén. Ő írja: "Kétesnek hangzik, de egyáltalán nem lehet elítélni, amikor azt mondják, hogy minden ember egy istenhez teremt magának és erkölcsi fogalmaknak. még azt is meg kell teremtenie, hogy tiszteletben tartsa őt, aki teremtette. Mert bármi módon, egyes entitást tanulmányozták és leírták másoknak istenként és talán, talán. hogy neki először is össze kell hangolnia ezt az elképzelést az ideáljával annak eldöntése érdekében, hogy jogában áll-e istennek tekinteni és tiszteletben tartani ezt a lényt.

Az erkölcsi törvény

és az ő személyében, és mindenki másban, mint célként, és soha nem kezelné őt csak eszközként. "17 Kant etikájának szelleme talán össze lehet foglalni a következőképpen: cselekedjen, hogy megőrizze szabadságát és tiszteletét, és mások szabadságát védi.

Ezen etika alapján Kant épít az államra és a világ-polgári jogra vonatkozó doktrínát. Ő támogatta a népek egyesülését, a "szabad államok föderalizmusát", alapulva a földi béke megteremtése és megőrzése érdekében.

Kant és Socrates

Néhány mozdulattal próbáltam körvonalazni a világ és ember kanti filozófiáját két alapvető elgondolásával: a newtoni kozmológia és a szabadság etikája; ötleteket, amelyeket Kant oly szépen szavakban (gyakran tévesen megértettek) a felettünk levő csillagos ég és a bennünk lévő erkölcsi törvény miatt.

Általánosságban meg kell határozni Kant helyét a történelemben, vessünk egy pillantást a múltra. Talán csak Szókratonnal lehetünk összehasonlítani. Mindkettőt azzal vádolták, hogy megpróbálja vallást vallani és fiatalokat korruptítani. Mindketten ártatlanok voltak, és mindketten a gondolkodás szabadságáért harcoltak. A szabadság számukra nem csupán az erőszak hiányát jelentette: a szabadság számukra az egyetlen méltó életmód.

A beszéd és a szókratész halálát a szabad igazságnak az élõ valóságban rejlik. Socrates szabad volt, mert lelke szabad volt; ő (Socrates - I.Sh.) szabad volt, mert rájött, hogy semmi sem ártana neki. Ez a Kant ötlete egy szabad embernek, Nyugaton jól megalapozva, Kant új jelentést adott a tudás és az etika területén. Fejlesztette azt a szabad emberek társadalmának eszméjévé - a civil társadalom eszméjévé (einer Gesellschaft aller Menschen). Kant megmutatta, hogy mindenki szabad: nem azért, mert szabadon született, hanem azért, mert született már terhelt - felelőssége a döntés szabadságáért.


MEGJEGYZÉSEK

1 Ez Nyugat-Európára utal.

3 Kant I. Nyilatkozat a Fichte Tudományáról / Kant I. Értelmezés és levél. M. Nauka, 1989. 626-tól.

4 Kant I. A kérdésre adott válasz: Mi a felvilágosodás? / / Kant I. Művek. 6 kötetben M. Thought, 1966, T. 6. S. 27.

5 Hippel Theodor Gottlieb 1741-1776, egy német író, I. Kant barátja propagandálta filozófiai elképzeléseit. Itt Popper utal Hippel "Életútjai a növekvő sorban" című regényében (3 1778-1781. Lásd Hippel Th. G. Lebensl d ufe nach aufsteigender Linie. Lipcsében. 1859.

6 Lásd Kant I. Univerzális Természettudományi és Égettelmélet // Kant I, Soch. M. Gondolat, 1963. T. 1.

7 Wright Thomas (1711-1786) angol csillagász. Előadta a hipotézist (1750), hogy a Tejút egy leválasztott, kiegyenlített csillagrendszer, és létezik más hasonló rendszerek is.