Az AES-nek a csodálatos üzemanyagot terjesztő cikkek nukleáris háborúhoz vezethetnek
A nukleáris erőművek "csoda üzemanyagának" elterjedése nukleáris háborúhoz vezethet
A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a "csoda üzemanyag" elterjedése nagyobb veszélyt jelenthet bolygónk lakóinak biztonsága szempontjából.
A négy brit egyetem nukleáris energetikai szakemberei bizonyították, hogy az elem elterjedése a jövőbeli atomerőművek magas minőségű üzemanyagaként a nukleáris fegyverek új körének mozdonyává válhat. A cikk azokat a módszereket vázolja fel, amelyek lehetővé teszik, hogy a tóriumból kis mennyiségű urán-233 keletkezzen. Ezt az anyagot nukleáris fegyverek fejlesztésében használják. Veszélyes elemet lehet beszerezni a tóriumtól kémiai elválasztással egy másik izotóptól - protactinium-233.
A protaktinum izolálásához szükséges kémiai folyamatokat standard laboratóriumi berendezéssel lehet elvégezni. Ez a lehetőség a támadók és más érdekelt felek számára lehetővé teszi, hogy titokban titokban tartsák ezt a folyamatot, anélkül, hogy félnének a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtől (IAEA) származó szankcióktól.
A tóriumot széles körben az urán alternatívájaként tekintik nukleáris üzemanyagforrásnak. Úgy tartják, hogy tartalékai három-négyszer nagyobbak. Ugyanakkor a fém lerakódások elterjedtek az egész világon. Egyes országok már régóta tanulmányozták a polgári atomenergia-programok üzemanyagként való felhasználásának lehetőségét.
A földkéregben lerakódott bőségével együtt a tórium egyik legvonzóbb tulajdonsága az, hogy lehetetlen használni a fémeket a nukleáris fegyverek részeként. Ha ugyanazzal az uránnal összehasonlítjuk, a tórium-232 (a leggyakoribb fémtípus) önmagában nem képes az atommaghasadás megindítására. Ehhez a radioaktív bomlás több lépcsőjének keretén belül el kell különíteni az izotópokat a fémtől. Ezt úgy érik el, hogy a tóriumot neutronokkal bombázzák. Ennek eredményeképpen a kimenet uránium-233-at termel, amelyet nukleáris fegyverek használhatnak.
Ennek a folyamatnak melléktermékévé igen magas radiotoxikus urán-232 izotóp jelenik meg. Ezért az urán-233-at a tóriumtól szerezzük be, speciális árnyékolt kamrák és más drága berendezések szükségesek. Ez magában foglalja a viszonylag nagyméretű objektumok és különleges szolgáltatások használatát.
A brit tudományos munka elmélete szerint elméletileg megkerülhetők az urán-233 tórium termelésének minden akadályai. A kutatók megjegyzik, hogy a tórium négy szakaszban bomlik izotópokká: az izotóp-tiszta tórium-232 bomlik a tóriumba (233). 22 perc múlva disszociálódik a protaktinum-233-ba. És 27 nap múlva ez az anyag lebomlik az urán-233-ra, amely képes nukleáris hasadásra. Ashley és munkatársai megjegyzik, hogy a protactinium-233 kémiailag izolálható a tórium-232 neutron besugárzása során. Ezután a protaktinum tiszta urán-233-hoz oldódik. A probléma az, hogy ez még egy kis létesítményben is elvégezhető, ahol egy kutatóreaktor telepítve van (körülbelül 500 ilyen a világon), ami megnehezíti az ellenőrzést.
A természet és a Nyílt Egyetem (Nagy-Britannia) anyagait használtuk fel.