A légkör vízszintes heterogenitása
A légkör fizikai tulajdonságaiban nem egységes, nem csak függőleges, hanem vízszintes irányban is. A meteorológiai elemek változása a horizonton egyenetlen.
A troposzférában nagy mennyiségű levegőt, amelyek viszonylag egyenletes tulajdonságokkal rendelkeznek és ugyanabba az irányba mozognak, légtömegnek nevezik.
A levegő tömegének tulajdonságait a kialakulásának helye határozza meg, vagyis az alapfelület jellegét, amely fölött hosszú idő telt el. Például az Északi-sarkvidék jégtakaróján keletkező levegő tömegét a vízgőz alacsony hőmérséklete és rugalmassága jellemzi, nagyobb átláthatóságot. És a légtömeg alakult a trópusi szélességi körökön - magas hőmérséklet, páratartalom és magas zavarosság.
Elfogadható, hogy megkülönböztesse a következő légtömegeket (földrajzi besorolás):
Az Északi-sarkkörön túl keletkezett sarkvidéki levegő, az Antarktisz medencéje és az ahhoz kapcsolódó kontinensek felett;
mérsékelt levegő, amelyet mérsékelt szélességi területeken alakítanak ki;
trópusi levegő, amelyet trópusi és szubtrópusi területeken alakítottak ki, és nyáron, néha a mérsékelt szélességi területek déli régióiban;
egyenlítői levegő, amely egyenlítői zónában alakul ki, és néha egy féltekétől a másikig átmeneti.
Vannak tengeri és kontinentális légtömegek, attól függően, hogy milyen felületen alakultak ki.
A troposzférában lévõ tömegek folyamatos mozgásban vannak, vagyis eljutnak a megalakulás helyérõl más régiókra. Amikor a légtömeg az egyik alapfelületről a másikra, például a szárazföldről a tengerre mozog, annak jellemzői megváltoznak, úgynevezett átalakulást. Átalakításkor néha megváltozik a földrajzi típus is.
A földrajzi besorolás mellett a levegőtömeget hideg és meleg levegőre osztják.
A hideg levegőtömeget ilyen légtömegnek nevezik, amelynek megérkezése hűlést okoz ezen a területen. A hideg tömeg általában a melegebb mögöttes felületre költözik.
A meleg levegőtömeget nevezik a légtömegnek, amelynek megérkezése ezen a területen felmelegedést okoz. A meleg levegő tömeg hidegebb alapfelületre mozog.
A légtömeg folyamatosan kölcsönhatásban áll egymással. Egy légtömeg határain belül a meteorológiai elemek jelentéktelenül változnak. Az egyik légtömegből a másikba való átmenet során hirtelen megváltozik a meteorológiai elemek.
A szomszédos légtömegek közötti átmeneti zónák, amelyekben a meteorológiai elemek gyorsan változnak a vízszintes irányba, frontális zónáknak (felületeknek) vagy frontoknak nevezik. Az elülső zóna mindig a hideg levegő felé hajlik, de a dőlésszög csak néhány szögperc.
A 2.4. Ábra mutatja be a légköri front kialakulását.
2.4. Ábra - A légköri front kialakulási diagramja
A homlokzat hideg és meleg.
Ha a hideg levegőt ék segítségével a visszahúzott meleg levegő alatt nyomja felfelé, az elülső részt hidegnek nevezik.
Ha a meleg levegő fokozatosan beáramlik a visszahúzott hideg levegőbe, akkor az elülső rész meleg.
A légi tömegek földrajzi besorolása szerint három fő frontot különböztetünk meg:
Sarkvidék - az sarkvidéki és a mérsékelt levegő között;
a mérsékelt szélességi területek eleje - a mérsékelt és a trópusi levegő között;
trópusi - a trópusi és az ekvatoriális levegő között.
A légtömegek és az elülső felületek mozgása, átalakulása és kölcsönhatása a szinoptikus meteorológia legfontosabb tárgya, mivel időjárási változásokat okoznak. A frontok áthaladása során gyakran megfigyelnek felhők, csapadék, szélintenzifikáció, ködök, zivatarok, sziklák és egyéb meteorológiai jelenségek intenzív felépülése.
A légtömegek és az alatta lévő felület kölcsönhatása alapján két réteg különböztethető meg a légkörben:
a légkör vagy súrlódási réteg határoló rétege;
A Föld felszínéről átlagosan 1-1,5 km magasságig terjedő határrétegben a mozgás természetét erősen befolyásolja a Föld felszíne és a turbulens súrlódás. Ebben a rétegben a hőmérséklet, a nyomás, a levegő páratartalma, a szél iránya és sebessége, valamint más meteorológiai elemek napi változásait egyértelműen kimutatták.
Szabad légkörben a turbulens keverés erői elhanyagolhatóak. Itt a földfelszín gyakorlatilag nincs hatással a légmozgás természetére, és a meteorológiai elemek napi folyamata még simaabb.