A bordák törései - stadopedia
A leggyakoribb mellkasi károsodás. Mind a közvetlen, mind a közvetett károsodás mechanizmusa. A trauma közvetett mechanizmusa általában a bordák súlyosabb többszörös töréséhez vezet. Elszigetelt törések esetén a mellkasi gyakorlatilag nem változik, és a légzési elégtelenséget csak fájdalomszindróma okozza. A bordatörések leginkább következetes és megbízható tünetei a következők:
· Helyi fájdalom, rosszabb a légzéssel és a mellkas kényszermozgásával (köhögés stb.);
Helyi fájdalom tapintással;
· A törés helyén fellépő fájdalom az érintetlen mellkasi szakaszok ellenterhelése esetén (anteroposterior vagy latero-lateral compression);
· A csontritkulás, amelyet a légzés alatt a törés helyén végzett auszkuláció során határoztak meg.
A bordák többszörös törésekor a mellkas teteme megváltozhat. Közvetlen összefüggés van a törött bordák számának és a mellkasi ketrec megzavarásának mértéke között. Ebben az esetben egy különleges helyet foglal el a bordák ún. Flotációs (végleges, összecsukható) törése.
A törések ezen csoportjához olyan sérülések jelentkeznek, amelyekben a bordák egy töredéke képződik, a csont nem kapcsolódik a gerinchez. A törések lokalizációjától függően a következő típusú flotáló töréseket különböztetjük meg (15.1. Ábra):
Ábra. 15.1. A bordák flotáló töréseinek típusai: a - elülső kétoldalú törések; b - anterolaterális (anterolaterális) törések; c - posztertolaterális (dorsolaterális) törések; g - hátsó bilaterális törések.
· Anterior kétoldali törések (a bordák mindkét oldalán bekövetkező károsodása és az elülső mellkasi ligálás elvész a gerincoszloptól);
· Anterolaterális (anterolaterális) törések (amelyekben minden borda két vagy több helyen szétesik az egyik oldalon az elülső és oldalsó szakaszokban);
· Posterolateral (dorsolateralis) flotációs törések, amelyek a hátsó bordák kettős egyoldalú törésének jellemzik;
· Posterior bilaterális törések, amelyekben a bordák hátsó szakaszainak törése a gerinc mindkét oldalán megtörténik.
A flotáló törések közötti alapvető különbség az, hogy a mellkas tetemének megsértése miatt olyan alakzat keletkezik, amely nem vesz részt a mozgásban. Ez a töredék a mellkasüreg változó nyomásától függ. Amikor belélegzik, amikor az intrathoracikus nyomás csökken, a bordázott "ablak" leereszkedik, és a kilélegzés alatt az intrathoracikus nyomás növelése ellenkezőleg, akkor megduzzad (15.2. Ábra).
A flotáló bordatörések az egyik legsúlyosabb mellkasi sérülések. Néhány közülük a letalitás meghaladja a 60% -ot. A betegség súlyosságát a végső törés nagysága és lokalizációja, valamint a mellüreg szervek egyidejű elváltozásai határozzák meg. A legsúlyosabbak az elülső kétoldalú és bal oldali anterolaterális flotációs törések. A hátsó (oldalsó és bilaterális) flotációs törések a legkedvezőbbek. Ezt a borda "ablakának" legmegfelelőbb immobilizációja magyarázza a páciensnek a háton és izomtömegével szemben.
A flotációs törések kezelésének egyik fő feladata a borda "ablakának" paradox elmozdulása, a mellkas tetemének helyreállítása.