Politikai menedzsment
22. téma: A média fogalma és funkciói
22. téma: A média fogalma és funkciói
22.1. A kommunikáció szerepe a politikában
Szerves része a politika tömegtájékoztatás. A politika, mint a többi társadalmi tevékenységnél, speciális információcserére van szüksége, a tantárgyai közötti állandó kapcsolatok kialakításában és fenntartásában. Ha például a gazdaság jól működik alapján a piaci önszabályozás, korlátozott, elsősorban a közvetlen formája az emberi interakció, a politika nem lehetséges anélkül, hogy a közvetített kommunikációs formák és különleges közötti kommunikáció hatalom birtokosai, valamint az állam és a polgárok számára.
Ez a politika természetéből fakad, mint kollektív, komplex módon szervezett, céltudatos tevékenység, az emberek kommunikációjának speciális formája az egész társadalmat érintő csoportcélok és érdekek megvalósítására. A politikában követett célok kollektív természete magában foglalja a kollektív tagok (államok, nemzetek, csoportok, pártok stb.) Tagjainak kötelező ismeretét, amelyek az űrben oszlanak el, és összehangolják az emberek és szervezetek tevékenységét. Mindez általában lehetetlen a polgárok közvetlen, kapcsolattartói kölcsönhatásával, és különleges információcsere-eszközöket igényel, amely biztosítja az akarat egységét, integritását és sok ember cselekvési irányát. Ezeket az alapokat médiának, QMS-nek vagy tömegmédiának nevezik.
22.7. Artikuláció és integráció
A média nem csak a politikában és a társadalomban mutatkozó hiányosságokat bírálja el, hanem teljesíti a különböző közérdekeket alkotó, alkotó és integráló politikai szereplők konstruktív funkcióját. Lehetőséget adnak a különböző társadalmi csoportok képviselőinek arra, hogy nyilvánosan fejezzék ki véleményüket, megtalálják és egyesítsék a hasonló gondolkodású embereket, egyesüljenek közös célokkal és hiedelmekkel, artikulálják és bemutassák érdekeiket a közvéleményben.
A politikai érdekek artikulálása a társadalomban nem csak a média, hanem más intézmények, és mindenekelőtt olyan pártok és érdekcsoportok, amelyek nemcsak információs, hanem más politikai befolyással rendelkeznek. Azonban a média használata nélkül, és általában nem képesek azonosítani és rallyozni a szurkolók, mozgósítani őket egy cselekvés.
A modern világban a médiához való hozzáférés elengedhetetlen feltétele egy befolyásos ellenzék kialakulásának. E hozzáférés hiányában az ellenzéki erők elszigeteltségre vannak ítélve és képtelenek nagymértékű támogatást nyerni, különösen az állami rádió és televízió részéről történő kompromisszumukkal. A média egyfajta gyökér, amelynek segítségével bármely politikai szervezet élvezheti életképességét.
22.8. Mobilizálás és egyéb médiafunkciók
A média mindezen funkciói közvetlenül vagy közvetve mobilizációs funkcióként szolgálnak. Ez kifejezetten arra bátorítja az embereket, hogy bizonyos politikai lépéseket (vagy szándékos tétlenséget) vállaljanak, és bevonják őket a politikába. A médiának nagy lehetőségei vannak arra, hogy befolyásolják az emberek elméjét és érzéseit, gondolkodásmódját, az értékelések módját és kritériumát, a politikai viselkedés stílusát és konkrét motivációját.
A média politikai funkcióinak köre nem merül ki a fentiekből. Egyes tudósok, közeledik a témát különböző pozíciókban, megkülönböztetni a funkciók, mint az innováció, megnyilvánuló kezdeményező politikai változások a széles és tartós átmeneti egyes társadalmi problémák és hozza őket, hogy a figyelmet a hatóságok és a nyilvánosság számára; operatív - bizonyos pártok és egyesületek tömegtájékoztatási politikájának fenntartása; a közvélemény és a közvélemény kialakulása.