Mi a jelzálog?

Az adósságok megszerzéséhez és az ingatlanok biztosítékként való biztosítása érdekében az emberek az ősi időkben megtanultak. Az õsi görögök adós kötelességét adták a hitelezõnek földjével. A hitelfelvevő földterületének határán egy felirattal ellátott oszlopot állítottak fel, amely azt mondta, hogy ez a terület adósságot nyújt. Az ilyen oszlopot "jelzálognak" nevezték, az ókori görög fordításból - "prop", "podstava". Jelenleg a zálogkötelezettség megnevezése más formát ölt, így a nyilvántartásba vevő hatóság a jelzáloggal kapcsolatos információkat regisztrál, és a "pillér" már nincs telepítve. Ehelyett a regisztráló hatóság a tulajdonjogot nyilvántartásba véve regisztrálja a terheket, és regisztrálja a jelzálogot. A jelzálog bejegyzése nem előfeltétele a jelzálog-ügyletnek. de ha a hitelintézet megköveteli annak összeállítását, akkor nem lesz lehetséges hitelt szerezni jelzálogkötés nélkül.

A jelzálog olyan bejegyzett értékpapír, amely igazolja jogszerű tulajdonosának jogait egy ingatlan-jelzáloggal biztosított monetáris kötelezettségek alapján.

A jelzálogkötelezettség kötelező feltétele az állami nyilvántartás. A jelzálog összes lapjának egyetlen egésznek kell lennie. Azokat a testületnek kell számoznia és lepecsételnie, amely a jogok nyilvántartását végzi. Az egyes jelzáloglevelek nem képezhetik ügyletek tárgyát. A jelzálogot általában a jelzálogügylet során állítják össze és írják alá, majd ezt követően a jelzálogügylethez tartozó dokumentumok csomagjával együtt átruházzák az állami regisztrációra. Az állami nyilvántartásból a jelzálognak joga van a meghatalmazás alapján csak a zálogjog képviselőjének bevonására. Ezért a jelzálogkölcsönbejegyzés benyújtásával a hitelfelvevő legközelebb csak akkor látja majd azt, amikor a terhelés megszűnik, vagy amikor a jelzálog feltételeire változik.

A jelzálog-tulajdonos joga

A jelzálog tulajdonosának joga van:

  • hogy a jelzáloggal fedezett monetáris kötelezettséget teljesítse, anélkül, hogy további bizonyítékot szolgáltatna e kötelezettség fennállására vonatkozóan;
  • a jelzáloggal terhelt vagyontárgyak zálogának joga;
  • a nyilvántartó hatósághoz való jogot arra, hogy az Egységes Állami Jogok Nyilvántartásába (EGRP) zálogjává tegye.

A zálogjog az adós a jelzáloggal fedezett vállalkozás és a zálogjog alatt. Ha a zálogjog jogait jelzáloggal igazolják, ezt feltétlenül a jelzálogkötegben kell feltüntetni, kivéve a jelzálogjog alapján történő jelzálog kiadását a törvény értelmében.

A jelzálog-jelzálog-hitelezés szerepe

Valójában a jelzálogkölcsönök alapja a jelzáloghitelezés kétszintű modelljének megvalósítása, amelyet az Orosz Föderáció a lakáspolitika modelljeként választott. Ennek a modellnek a lényege a jelzálogkölcsön eladása más jelzálogkölcsönzők számára, akik a jelzálogkölcsönöket maguk számára hagyhatják, vagy jelzáloggal fedezett értékpapírokat adhatnak ki a tőzsdén. Ily módon biztosítható, hogy pénzeszközök vonzzák a pénzügyi piacot a jelzálogkölcsön kiadásáért a közönséges hitelfelvevők számára. A jelzálogkölcsön eladása a hitelfelvevő számára nem változtat semmit. A hitelfelvevőt írásban értesítik a zálogjog, pl. egy szervezet (bank) a másikba. Általában ugyanaz a hirdetmény tartalmazza a havi kifizetések készítésének új részleteit is.

A jelzálog tartalmára vonatkozó követelmények

  1. a "jelzálog" szó, amely szerepel a dokumentum címében;
  2. a zálogkötelezett nevét és a nyilvántartásba vétel helyét, illetve nevét és helyét, ha a zálogkötelezett jogi személy;
  3. a zálogjogosult nevét és a lajstromozás helyének megjelölését, illetve nevét és helyét, ha a zálogkötelezett jogi személy;
  4. a kölcsönszerződés vagy egyéb, a jelzálogkötelezettség teljesítésével járó olyan pénzügyi kötelezettség, amely a szerzödés megkötésének idöpontját és helyét, vagy a jelzálogkötelezettség fennállásának indokait tartalmazza;
  5. az adósnak a kötelezett által biztosított jelzálogkötelezettség alá eső neve, ha az adós nem tartozik a zálogjoghoz, valamint az adós nyilvántartásba vételének helyét vagy annak nevét és helyét, amennyiben az adós jogi személy;
  6. a jelzáloggal fedezett kötelezettség összegének és a kamat összegének megjelölése, amennyiben e kötelezettség alapján fizetendő, vagy olyan feltételek, amelyek lehetővé teszik a megfelelő időben történő meghatározást ezen összeg és kamat meghatározására;
  7. jelzi a fizetési határidő a kötelezettség biztosított a jelzálog, és ha ez az összeg fizetendő részletekben - időzítése (periodicitás) a megfelelő kifizetések és a méret mindegyikük vagy a feltételek lehetővé teszik, hogy meghatározza az időzítés és összege (törlesztési terv);
  8. A) a cím és a jelzálogkötelezettség alá eső ingatlan azonosítási leírása, valamint az ilyen ingatlan elhelyezése;
  9. a jelzálogkötelezettségre vonatkozó ingatlan monetáris értékelése, valamint olyan esetekben, amikor a jelzálogkötelezettség törvényes kötelezővé tétele, az ingatlan értékbecslése, amelyet az értékelő következtetése erősített meg;
  10. neve jog, amelynek értelmében az ingatlan tárgyát képező jelzálog, tulajdonosa a zálogkötelezett, és a hatóság regisztrált jobbra, a szám, időpontját és helyét az állami regisztráció, és ha a téma a jelzálog tulajdonosa a zálogkötelezett a bérleti jogát - a pontos neve, az ingatlan alá a bérleti szerződést, és e jog érvényessége;
  11. annak jelzése, hogy az ingatlan jelzáloggal való terhelés terhelt jobb élet használat, bérlet, szolgalmi vagy más jogot nem terheli sem a tárgya az állami nyilvántartásba a harmadik személyek jogait, amikor a jelzálog állami regisztrációs;
  12. a zálogkötelezett aláírása, és ha harmadik személy, az adós a jelzáloggal fedezett vállalkozás alatt;
  13. a jelzálog állami nyilvántartásba vételére vonatkozó információ;
  14. a jelzálog kibocsátása az eredeti zálogjoghoz. Jelzálogkölcsönbe adás esetén a törvény értelmében az adatok jelzálogba való felvételét az állami nyilvántartásba vevő szervezet biztosítja.

A "jelzálog" elnevezésű dokumentum, amelyben a fenti adatok hiányoznak, nem jelzálog, és a regisztráló hatóságnak nem kell kibocsátania a kezdeti zálogjogot.

A jogszabály előírja, hogy a zálogkötelezett (hitelfelvevő) és a zálogkötelezett (hitelintézet) közötti megállapodással a jelzálog más adatait és feltételeit is fel lehet venni. A gyakorlatban a jelzálog szövege sokkal informatívabb, mint a törvény által előírt minimum. A hitelintézetek, a jelzálog-formáik fejlesztése érdekében a szövegben a lehető legnagyobb mértékben próbálják a hitelszerződés vagy a kölcsönszerződés feltételeit feltüntetni.

A jelzálog fordítója felelősséggel tartozik az említett nem megfelelőséggel és megszüntetésével kapcsolatos veszteségekért.

Anyag, amelyet az ügyvéd Anton Lebedev készít

Kapcsolódó cikkek