Elszámolt összegek igénylése
A munkavállaló köteles a számlán megadott összegeket időben a munkáltatónak visszaküldeni. De mi van akkor, ha a dolgozó ezt nem tenné? Hogyan tükrözni ezt a tényt a számvitelben? Mint kiderült, az ilyen összegeket az elévülési idő szerint is le lehet írni.
A menedzser felirata új információkat tartalmaz a dolgozó számára - arról az időszakról, amikor a fel nem használt pénz visszafizethető. A munkavállalónak tehát (írásban) meg kell erősítenie, hogy ezt a parancsot hozták neki. Például a kérelem kézírásos felirata betartása: "A fennmaradó határidőre (aláírás, dátum) ismerem és elfogadom a határidőt". Úgy véljük, hogy ilyen fenntartás nélkül a pénzre nem vonatkozik jelentés.
Így a munkavállaló köteles visszatéríteni a nem finanszírozott pénzeszközöket a kérelemben meghatározott időtartamon belül. Ezután három munkanapra van szükség ahhoz, hogy előzetesen készítsenek jelentést.
Követelések keletkezése
Bármely oknál fogva a számvitelért felelős követelést alakítanak ki, annak méretét hivatalosan értesíteni kell. A 373-P sz. Rendeletből lehet következtetni, hogy az előzetes jelentés és a jóváhagyás időpontja közötti végső rendezés időpontja egybeesik. Az alkalmazott tudomásul veszi az általa esedékes tartozást, vagy nem ért egyet vele.
70. KÖTELEZETTSÉG 71
- az előzetes jelentésben szereplő egyenleg a bérek kifizetéséért (beleértve a hónap első felében a bérek előlegét is) számolja el.
Az ilyen hitelt azonban a polgári törvénykönyv 410. cikke nem állapíthatja meg egyoldalúan. Ezt a munkajogi normák figyelembevételével kell elvégezni. A felek nézeteltéréseit bírósági végzéssel oldják meg.
Az elszámoltatható személy felelőssége
Ebben az esetben az elszámoltatható személyi jogviszonyban dolgozó munkavállalóval rendelkező települések befejeződnek, a 71. szám lezárul. Ezután eljárást kell alkalmazni a pénzügyileg felelős személy eladósodásának kérelmezésére, a Munka Törvénykönyve szerint.
A munkáltató további intézkedései a munkaügyi jogszabályokat szabályozzák. Valódi kárt szenvedett a készpénzben való valódi csökkentés formájában, amelyet a könyvelő teljes mértékben köteles megtéríteni (az LC RF 238. cikke, 242. cikke).
De a kár megtérítéséről szóló döntés meghozatala előtt a munkáltató köteles ellenőrizni az események okainak meghatározását. Ehhez írásbeli magyarázatot kell kérni a munkavállalótól a pénz visszavonásának okainak meghatározásához. A munkavállaló e magyarázat elutasítása vagy megtagadása esetén megfelelő jogi aktust állít össze (az RF RF 247. cikke).
A 94-es "hiány és anyagi kár vesztesége" számlákon szereplő összegek megkövetelik a nyomon követést és a döntések meghozatalát.
Hiányosságok leírása
A munkavállaló vagy magyarázatot ad, vagy a dacha, aki tartózkodhat. És magyarázata szerint, vagy elismerheti bűnösségét, azaz az adósságát vagy az adósság fennállását, nem ért egyet. A második lehetőség a munkáltató számára megegyezik a megtagadással vagy a kijátszással. Ezekben az esetekben saját maga dönt.
91. CSEDITEL 94
- a hiányt a pénzügyi eredményre leírták (az FASB 28. bekezdése "b" alpontja).
De az adósság megbocsátása azt jelenti, hogy a munkavállaló gazdasági előnyöket kapott. A jövedelem fogadásával kapcsolatban személyi jövedelemadóval kell számolnia.
Igaz, a munkavállaló megtámadhatja és visszatarthatja a személyi jövedelemadót. Ezenkívül a forrásadó összege nem haladhatja meg a fizetési összeg 50 százalékát (az Orosz Föderáció adótörvénye 226. cikkének (4) bekezdése). Emlékezzünk továbbá: az adósság megbocsájtása ajándékként kiadható. Ezután mentesül a személyi jövedelemadóról 4000 rubel összegben (az Orosz Föderáció adótörvénye 217. cikkének 28. bekezdése).
De ha a munkáltató kár megtérítésére törekszik, a hiányt a munkavállalónak a beleegyezésének jelenlététől vagy hiányától függetlenül írják le:
73. KEDVEZMÉNY 94
- A hiány a pénzügyileg felelős személynek tulajdonítható.
A 73. "Egyéb tranzakciók személyzettel történő rendezése" számlán szereplő összeg, az "Anyagi kár megtérítésére szolgáló elszámolások" alszámla követelést képez.
Követelések visszafizetése
Ha minden üzleti tranzakciót következetesen tükröz, akkor a 71-es számlán szereplő "követelések" nem maradhatnak meg. De a rendelkezésre állás nem hiba. Végül is a számlák alkalmazására vonatkozó utasítás tanácsadó jellegű, és a számlák használatának eljárása nem szigorúan szabályozott.
A munkavállaló adósságának fennállása nem akadályozza az elbocsátását. Azonban a bizalom elvesztése, ha a munkavállaló bűnösségét a bíróság hozza létre, az alapja a munkáltató kezdeményezésére való elbocsátásának (az RF Munkatörvény 81. cikkének 7. pontja). Az adósnál kötött munkaszerződés megszűnése esetén a könyvelő rögzíti:
76. SZÁZALÉK 73
- az adósságot a munkavállaló elbocsátása kapcsán átsorolták.
Ha egy dolgozó, a dolgozó vagy az előbbi nem fogadja el az adósság visszafizetését, és a munkáltató nem szándékozik bepanaszolni őt, akkor az "adós" megszabadulhat a szokásos módon. A PBU 77. §-a alapján az elévülési határidő lejárta után, azaz három év elteltével (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 196. és 199. cikke) törlésre kerül. Ezenkívül ez az adósság általánosan alkalmazandó a kétes követelésekre képzett tartalék képzésére (70. bekezdés PBU-ra). Ebben az esetben a könyvelő a következő bejegyzéseket teszi:
MEGBÍZÁS 91 HITEL 63
- az elszámolható összeg alá tartozó adóssággal kapcsolatos kétes követelések tartalékát kell hozzáadni;
63. HITEL 73, 76. HITEL
- Az adósság az általános elévülési idő lejártát követően keletkezik.
Az elmaradt adósság elkülönítése a mérlegen kívüli számlán 007 "A fizetésképtelen adósok adósságának leírására nincs ok", mivel a fizetésképtelenség megszüntetésének oka nem (a PBU 77. pontjának 2. bekezdése).
Indokolatlan adóelőny
Az elszámolási időszakra az elszámolható személy adósságának elszámolására vonatkozó rendszer, bár teljesíti a személyi jövedelemadó megtartását, ígéri, hogy a jövedelemadó megtakarításra kerül.
Ezenkívül a 373-P rendelet lehetővé teszi, hogy a végső elszámolás határidejét az elszámolható egyénre szabja meg. És mindaddig, amíg egy ilyen kifejezést nem a vezetõ határoz meg, és személyesen nem a könyvelõhöz kerül, a pénz akadálytalanul maradhat vele. Az ilyen módon történő készpénzfelvétel (a pénztárgépen kívül!) A munkavállaló és a munkáltató között nincs jogi kapcsolat.
A bérek visszatartása
A kárenyhítési eljárást a Munka Törvénykönyve 248. cikke írja elő. Ebből következik, hogy a munkavállaló bűnösségét fel lehet ismerni akár ő, akár bíróság. A munkáltató hatáskörébe nem tartozik a bűnösség meghatározása. Ezért a munkáltató kezdeményezésére visszafizetni az adósság visszafizetését nem engedélyezett.
Ha egy hónap hiányzik a döntés miatt, a munkáltató csak a bíróságon keresztül követelheti az adósságot. Formálisan ez azt jelenti, hogy a munkavállaló írásbeli hozzájárulása már nem érvényes.