A víz és a szennyvízhálózat tulajdonjogának elismeréséről
Az Első Fővárosi Jogi Központ
Összhangban az 1. És 2. Az Orosz Polgári Törvénykönyv 209. cikke szerint a tulajdonos birtokolja a tulajdonát, használatát és az ingatlanát birtokló jogot. A tulajdonos jogosult saját belátása szerint, hogy tekintettel a tulajdonhoz olyan intézkedésekre, amelyek nem ellentétesek a törvény és más jogszabályok, és nem sérti a jogait és törvényes érdekeit, más emberek, köztük elidegeníti az ingatlan tulajdonjogát más személyek, hogy adja át nekik, miközben a tulajdonos, jobb a tulajdon birtoklása, használata és elosztása, fedezetként való tulajdonlása és más módon történő megterhelése, más módon történő elidegenítése.
PERMSKY ÖTÖDIKI BÍRÓSÁG
A Polgári Polgári Ügyek Bíróságának Kollegiális Igazgatósága, amely a következőkből áll: elnökjelölt Kiseleva NV,
bírók DA Piankov és VI Fomin
K. titkárnál
"A Los Angeles-i pert a korlátozott felelősségű társadalomhoz <…> a víz és a szennyvízhálózat tulajdonjogának elismeréséről.
Miután meghallgatta Pyankov DA bírót, miután tanulmányozta az ügy anyagait, az igazságügyi tanács,
A felperes, a harmadik személy képviselője nem jelent meg a tárgyaláson, tájékoztatták az ülés helyéről és időpontjáról.
A bírósági ülésen, amikor az ügy első fokon eljáró bíróságát vizsgálta, a felperes képviselője ragaszkodott a felszólított igények teljesítéséhez.
Az alperes képviselője egyetértett a perben.
A bíróság elrendelte a fent említett határozatot, amelynek törlését kérte
A fellebbező azt kifogásolja, hogy a bíróság nem vette figyelembe az összes
az eset lényeges körülményei. Megjegyzi, hogy a vitatott objektumok átadásra kerültek
a felperes a szerződés alapján, és korábban az alperestől kapott a ZAO-tól <…> megállapodás alapján is
vásárlás és eladás. Számít. A bíróság indokolatlanul elismerte a megállapodásokat
A felek nem jelennek meg a fellebbviteli bíróság bírósági ülésén, értesítették őket a gazdaságának helyéről és idejéről.
Az igazságügyi testület, miután tanulmányozta az ügy anyagait, a következőhöz jön.
Amint az az ügy anyagaiból következik, és az elsőfokú bíróság helyesen állapítja meg, az ingatlanok objektumainak technikai és kataszteri útlevelét szennyvíz és vízellátó hálózat formájában az utcán. <…> a városban Kungur igazolják, hogy megfelelnek az ingatlan tárgyak, építmények, akkor hozzárendelt leltári számokat <…>, <…>.
Ezt a megállapodást a törvény által megállapított eljárásnak megfelelően sem jegyezték be, és jelenleg az Egységes Ingatlanok Országos Nyilvántartása és a vele való tranzakciók nyilvántartása nem tartalmazza a ZAOT bejegyzett jogait <…>, UAB <…>, Nyílt vállalat <…>, vagy a felperes.
Így, amint azt a bíróság helyesen állapította meg, a felperes által benyújtott bizonyítékok és az ügy megvizsgálása során kapott bizonyítékok nem utalnak arra, hogy a vitatott ingatlan tárgyak a ZAO <…>, UAB <…>, Nyílt vállalat <…> bármilyen jogi alapon, mivel az ilyen jogot a ZAO indokolja <…> Nem, és a későbbi megállapodásokat nem vették nyilvántartásba.
A bíróság, miután megállapította a fent említett körülményeket, az Art. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 8., 131., 209., 218., 223., 302., 420., 432., 549., 551. és 544. cikke, 5. cikk, 9. cikk, A vízellátásról és csatornázásról szóló szövetségi törvény 2. cikke helyes és indokolt következtetésre jutott az állítólagos követelmények kielégítésének megtagadásával kapcsolatban.
A bírói testület egyetért a bíróság megállapításával a következő okok miatt.
Az Art. A Polgári Törvénykönyv 8. §-a alapján az állami nyilvántartásba vétellel járó tulajdonhoz fűződő jogok a megfelelő jogok nyilvántartásba vételének pillanatától keletkeznek, hacsak a törvény másként nem rendelkezik.
Összhangban az 1. És 2. Az Orosz Polgári Törvénykönyv 209. cikke szerint a tulajdonos birtokolja a tulajdonát, használatát és az ingatlanát birtokló jogot. A tulajdonos jogosult saját belátása szerint, hogy tekintettel a tulajdonhoz olyan intézkedésekre, amelyek nem ellentétesek a törvény és más jogszabályok, és nem sérti a jogait és törvényes érdekeit, más emberek, köztük elidegeníti az ingatlan tulajdonjogát más személyek, hogy adja át nekik, miközben a tulajdonos, jobb a tulajdon birtoklása, használata és elosztása, fedezetként való tulajdonlása és más módon történő megterhelése, más módon történő elidegenítése.
Az Art. 131 A polgári törvénykönyv a tulajdonjog és más dologi jogot ingatlanokat, korlátozást a jogokkal, azok eredetét, transzfer és megszűnése vannak kitéve az állami nyilvántartásba az Egységes állami nyilvántartás végző szervek állami regisztrációs jogok ingatlan és a tranzakciók vele. Figyelemmel a regisztráció: tulajdonjog, a jobb gazdasági irányítás, a megfelelő operatív irányítás, a jobb életre örökölhető birtoklás joga állandó használat, jelzálog, szolgalom és egyéb jogok előírt esetekben a Kódex és más törvények.
Az Art. 218 A polgári törvénykönyv a tulajdonhoz való jogot, amely a tulajdonos, lehet szerezni a másik személy egy adásvételi szerződés, csere, ajándék vagy egyéb tranzakciós elidegenítési tulajdon.
Az 1. rész 2. cikkelye szerint. 551 Polgári Törvénykönyv Az ingatlan tulajdonjogának átruházása ingatlanvásárlási szerződés alapján a vevő részére állami nyilvántartásba vételhez kötött. A tulajdonjog átruházásának állami nyilvántartásba vétele előtt a felek ingatlanvásárlásáról szóló szerződés megkötése nem indokolja a harmadik felekkel való kapcsolatának megváltoztatását.
Az Art. 6. A szövetségi törvény „A állami regisztrációs jogok ingatlanra és a tranzakciók vele”, hogy az ingatlan felmerült időpontja előtt hatályba lépésének e szövetségi törvény, elismert jogilag érvényes hiányában az állami nyilvántartásba bevezetett határozott. Az ilyen jogokat állami nyilvántartásba vételük tulajdonosuk kérésére történik.
Ebben az esetben az Art. 6. A szövetségi törvény állami regisztrációs előforduló bevezetése előtt a jelen szövetségi törvény az ingatlanra van szükség az állami regisztrációs eredő bevezetése után a jelen dokumentum átmenet a jobb, a korlátai (terhek) vagy jobb bevezetése után a jelen dokumentum tranzakciós egy ingatlannal.
Állam az átruházás bejegyzése jogokat az ingatlanért, a korlátai (terhek), illetve ügyletet az objektum tulajdonság lehet, feltéve, hogy az állami regisztrációs mielőtt bármilyen jogot a tárgy állami nyilvántartás jogok (para. 3, n. 2. v. 13 FL „O az ingatlanok jogainak nyilvántartása és a velük való ügyletek ").
Így a jelenlegi jogszabályok egy bizonyos szabályt írnak elő
eljárás az ingatlan tulajdonjog kialakulásához, amely
az állami regisztrálás tényéhez kötődik. Ugyanakkor a
az állami nyilvántartásba vétel az ügyletben részt vevő felek kérelme alapján történik a nyilvántartó hatósághoz, mellékelve az igazoló dokumentumokat.
Így a törvény köti a elismerésének lehetőségét tulajdonjogok ingatlan megkötésének időpontjában a szerződés alapján, amely e jog keletkezik, és az ilyen alkalmazások teljesíteni kell az esetekben, amikor a jogot, hogy a vitatott ingatlan előtt keletkeztek hatálybalépése a Ctv.
Ugyanakkor a megkötött után hatálybalépése a regisztrációs e jogorvoslatok, mint az elismerése tulajdonjogok nem vonatkoznak, mert a szóban forgó ügylet bejegyzése előtt nem tekinthető kötött vagy érvényes, és nem lehet az alapja a megjelenése tulajdonjogokat.
Az ilyen ügyleten alapuló jog védelme az állami nyilvántartásba vétel követelménye (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 3. része, 551. cikke).
Mivel ebben az esetben a CJSC között létrejött megállapodások <…> és az LLC <…>, és az alperes és a felperes zajlott az időszakban a Ctv, és még nem vettek nyilvántartásba a megállapított sorrendben az e törvény, ez egy ésszerű következtetés a bíróság a nem e megállapodások megkötéséről, valamint a rossz jogorvoslat.
A panasz azon érvei, hogy a bíróság nem vette figyelembe a ZAO felszámolását <…> NITROGEN <…>, valamint a megállapodás érvényességét, nem szolgálhat indokként megsemmisítését a bíróság, mivel azok téves értelmezése az anyagi jog, mint az adott körülmények között, hogy megoldja az előírt követelményeket nem bír jogi relevanciával.
Valójában a kereset és a panasz érvelése arra korlátozódik, hogy a felperes a fellebbezőnek a vitatott ingatlan birtoklásának jogi okát megakadályozza, amelyből néhányat felszámoltak.
Ezeket a körülményeket azonban a bírósági tárgyaláson nem állapították meg elégséges és megbízható bizonyítékokkal, amelyekkel kapcsolatban a bíróság helyesen állapította meg, hogy ezek a megállapodások nem fejeződtek be.
Így az Indokolásban foglalt bírósági határozat törlésére vonatkozó indokok. Az Orosz Föderáció 330 KKP-ja a fellebbezés érveiről nem áll rendelkezésre.
Az Art. 199, 328-330 ГПК az Orosz Föderáció, igazságügyi testület
Az Első Fővárosi Jogi Központ.