A történelem materialista és idealista megértése

A történelem materialista és idealista megértése.

így a történelmi materializmus először a társadalmi gondolkodás történetében összekapcsolja az emberiség történetét a társadalmi termelés fejlődésével. Marx kifejezetten kijelenti, hogy az emberiség története "egyre inkább az emberiség történelmévé válik, annál inkább az emberek termelési ereje nő, s ennek következtében társadalmi kapcsolatai".

A materialista történelem adott egy világos és egyértelmű választ arra a kérdésre: hogyan lehetséges, hogy az emberek a saját történetét, ha nincs külső, a környezet vagy a saját emberi természet nem függ őket? E szerint a doktrína, sem egyik, sem a másik nem határozza meg a természet a társadalmi struktúra és az emberiség történetében, és határozzuk meg csak a szociális termelés, ami a kétoldalas történelmi folyamat: egyrészt, a változás az emberek a külső természet és a másik -, hogy változtatni az emberi természet maga, emberi fejlődés.

Csak a marxizmus alapítói vették fel a társadalmi termelést nemcsak az anyagi javak előállításának, hanem a társadalmi kapcsolatoknak, s így az embernek a társadalom tagjaként való előállításában is.

A termelés társadalmi viszonyainak felfedezése és vizsgálata megalapozta a történelem materialista megértését.

Marx és Engels úgy vélik, hogy a munkaerő emberré tett emberré. Az emberi létezés körülményei között a munka nem csupán az emberek életének egy meghatározott, hanem meghatározó módja. A gyakorlati tevékenységek során felismeri társadalmi céljait, kielégíti szükségleteit és érdekeit.

így a társadalom története a termelési módok megváltoztatásának természetes folyamataként jelent meg. A társadalmi kapcsolatokban bekövetkezett változások az emberek életének objektív törvényeit követik, mint például a munka jellege és munkamegosztása, az anyagi erők és eszközök fejlődése.

A nyilvánosság tudata magában foglalja az adott társadalom tagjai összes tanításának, nézeteinek, ismereteinek és tapasztalatainak összességét, amely a társadalmi lény tükröződésének eredményeként keletkezik. A nyilvánosság tudatossága nem egyszerû összeg az egyéni tudatból, amely egy adott idõben és egy adott társadalomban él. Ez az, ami egy adott történelmi korszakban a társadalom tagjai, osztályok és társadalmi csoportok elméjében osztozik.

A nyilvánosság tudata nemcsak a társadalmi lényt tükrözi, hanem aktív visszalépést is gyakorol rajta. A rendszer köztudatban, az aggregált nézeteit és tanításai egy adott történelmi korszak, mondjuk a tőkés támadhatnak formában a forradalmi eszmék, amelyek tükrözik a belső válság a kapitalizmus. Miután elsajátította a fejében a tömegek, ezek a gondolatok lehet lefordítani forradalmi tevékenység, és vezet az átalakulás a lény. Ennek eredményeként a kapitalista helyett egy új lény keletkezik - egy szocialista társadalom létezése. A közvélemény tudata, annál inkább befolyásolja a társadalmi lényt, annál pontosabban tükrözi. Ezért a marxista-leninista elmélet, a legmélyebben, és hűen tükrözi a lényege a társadalmi élet, amely őt a legerősebb Optimális és átalakítja befolyása. Összefoglalva mindazt, amit mondtak, most megfogalmazhatjuk a történelmi materializmus alapelvét.

• Ön itt van:
• legfontosabb
• A vizsga a filozófiában
• A történelem materialista és idealista megértése.