A tó mint biogeocenosis példa
Édesvíz biogeocenosisai
Bármely természetes testvíz, például tó vagy tó, növényi és állati populációjával külön biogeocenosis. Ez a természetes rendszer, mint más biogeocenózisok, képes önszabályozásra és folyamatos önmegújításra.
A tározóban élő növények és állatok egyenetlenül oszlanak el ott. Minden faj olyan körülmények között él, amelyekhez adaptáltak. A part menti övezetben a legváltozatosabb és kedvezőbb életfeltételek jönnek létre. Itt a víz melegebb, mivel a nap sugarai melegítik. Megfelelően telített oxigénnel. Az alulról áthatoló fény bőséges volta sok magasabb növény fejlődését biztosítja. Számos és apró alga található.
A part menti övezetben a legtöbb állat él. Néhányan a vízi növények életéhez igazodnak, mások a vízoszlopban (halak, húsevő bogarak és vízsugarak) is aktívan úsznak. Sokan találhatók alul (perlovitsy, bezbubki, egyes rovarok lárvái - caddis legyek, szitakötők, podoken, egy sor férgek stb.). Még a vízfelszíni film is a speciálisan adaptált fajok élőhelye. A csendes dombok között láthatók a vízfelszínen futó húsevők és a gyorsan lebegő vertigo bogarak. Az élelmiszerek és egyéb kedvező feltételek sokasága vonzza a hal tengerpartját (lásd a 38. ábrát).
A tározó mély alsó területein, ahol a napfény gyengén áthatol, az élet szegényebb és monoton. Fotoszintetikus növények itt nem léteznek. A gyenge keverés miatt az alsó vízfázisok hidegek maradnak. Itt a víz kevés oxigént tartalmaz.
Különleges feltételek keletkeznek a víz vastagságában a tartály nyitott területén. A legkisebb növényi és állati organizmusok tömege lakozik, amelyek a felsőbb, fűtött és jól megvilágított vízrétegekbe koncentrálódnak. Itt alakulnak ki különböző mikroszkopikus algák; az algák és a baktériumok számos protozoa - infusoria, valamint rotifers és rákfélék fogyasztanak. Mindezek a komplex kisméretű vízorganizmusokban felfüggesztve planktonnak nevezik. Az anyagok ciklusában és a tározó életében a planktonnak nagyon fontos szerepe van.
Élelmiszer kapcsolatok és a tó biogeocenosisának stabilitása.
Gondoljunk csak arra, hogy mi létezik és hogyan támogatja a tározó lakosságának rendszerét. A tápkörök több egymást követő összeköttetésből állnak. Például a növényi maradványok és a baktériumok, amelyek fejlődnek rájuk, táplálják az alvadékot, amelyet kis rákok fogyasztanak. A rákok viszont élelmiszerként szolgálnak a halak számára, és az utóbbit ragadozó halak fogyasztják. Majdnem minden faj nem egyféle ételt eszik, hanem különböző élelmiszert használ. Az élelmiszerláncok összetett módon összefonódnak. Ez fontos általános következtetést von maga után: ha a biogeocenosis valamely tagja kialudt, a rendszer nem zavart, mivel más táplálékforrásokat is használnak. Minél több a fajok sokfélesége, annál stabilabb a rendszer.
A vízi biogeocenózis elsődleges energiaforrása, mint a legtöbb ökológiai rendszer, a napfény, amelyen keresztül a növények szerves anyagokat szintetizálnak. Nyilvánvaló, hogy a tóban lévő összes létező állat biomassza teljesen a növények biológiai termelékenységétől függ.
A természetes víztestek alacsony termelékenységének oka gyakran az ásványi anyagok (különösen a nitrogén és a foszfor) hiánya, amelyek az autotróf növények növekedéséhez vagy a víz kedvezőtlen savasságához szükségesek. Ásványi műtrágyák bevezetése és savas környezet esetén a víztestek meszezése hozzájárul a növény plankton reprodukciójához, amely a hal takarmányozására szolgáló állatok táplálására szolgál. Ily módon fokozza a halastavak termelékenységét.