Rus - madár hármas - orosz hír
Nikolai Vasilievich Gogol
Oroszország egy út. Oroszország - széles. Három madár rohan. A mozgás és a dinamika iránti szenvedély a tér speciális felfogásának következménye. Egy időben Nikolai Vasilievics Gogol filozófiai kérdést kért, ami a szokásos módon nem jelentette a választ: "És milyen orosz nem szereti a gyors vezetést?" Nehéz nem szeretni a sebességet, mivel az orosz hossza van. "Igen, innen, legalább három év letöltés, nincs állam elérni." Mind a "felügyelő", mind a "halott lelkek" főszereplője egy hatalmas Oroszország. És mégis - az impozáns vezetés iránti szeretet. És - Mr. Khlestakov repült "... egész úton egy haranggal", ahol a görbe vezet, és feléje Pavel Ivanovics Chichikov - kacsintott egymás felé, és haladt a kaland felé. ”. És gyorsabb shibche fog edzeni rohan a nyílt terepen, „teljes sebességgel, hogy betörjön a XX század ahol távolságok csökkennek, és a világ lesz kicsi és zsúfolt, arra kényszerítve az embert, hogy vegye le az ismeretlen kozmoszban. „Nem tudja, hogy az élő lovak nyerte az acél ló?” - kérdezte naivan kimenő költő paraszti Oroszországban „Iron ló helyét veszi paraszt ló !.” - szarkasztikusan válaszolt Ilf és Petrov a szája a nagy cselszövő.
XX. Század - a hódító mobilitás kora. Igor Severyanin szintén verseket írt a "repülőgépek kiütéséről", a "expressz vonatok szélsebességéről" és természetesen az "autók futásáról". Motorversenyek és versenyversenyek - a viharos idő valósága. "A vakító fények blokkjai az út mentén öblítettek. A kerekek alatt repedt a hamu. Szarvas szarvak. A szél minden irányba rohant. Egy perc alatt minden eltűnt, és csak hosszú ideig az utolsó autó rubinlámpája ugrott, és ugrott a sötétben. Az igazi élet elhaladt, vidáman trumpetált és fényezett szárnyakkal csillogott. ”. A korszak nemcsak a közlekedésben, hanem a nemek kérdésében is saját korrekciókat tett. A kerék mögött álló nő kedvelt hősnője a háború közötti időszak íróinak, művészeinek és tervezőinek. Yuri Pimenov írta az új Moszkva (1937) tankönyvszimbólumát - egy fiatal hölgyet egy nyitott tetejű autóban. Fűtött nedves levegő, szél az arcban és tiszta öröm. A császári főváros a négyzetek, paloták és autópályák pátoszterme. Menj át a napsütötte utakon - és taxival a külvárosi autópályára, egy nyári nap nyugodt nyugalmába. Boris Rybchenkov "Leningrádi autópálya" (1935) festménye - a Sztálin Metropolis egyik főutcája. A művész feltűnően megmutatja az antik és az újdonság keverékét: a futurisztikus formákkal rendelkező konstruktivista házat és a homályban a katedrális kupolákat. Mindazonáltal a fő szereplők villamosok és trolibuszok; az emberek meglehetősen absztraktak és alkalmazzák mindezeket a városi költészeteket.
"De ugyanazokkal a hangokkal ébrednek fel az éjt - az acél is - vonatok!" - állapította meg Alexander Block. A repülő vonat mindig örömteli hubbub, vegyes szomorúsággal és - megvalósíthatatlan. Miért vezetsz múltat? Gaidar fiúk, akik egy elveszett félállomáson élnek, álmodnak a távoli országokról és a csillogó világról, amelyet a távolsági vonatok jelképeznek. Saját világuk stabil, elfeledett, hóborított és, ahogyan nekik tűnik, unalmas. A korai vonat létezése - ez az igazi élet: "Felzárkózik, szétszórva szikrákat. Fényes lámpákkal csillog. Mint az árnyékok, valaki arcának ablakaiban villognak, virágok a nagy étkezőkocsi fehér asztalán. A nehéz sárga tollak, a színes üveg arannyal ragyog, a szakács fehér kupakja átszúrva. És soha, soha nem állt meg gyorsan a kis utazáson. Mindig sietve, egy nagyon távoli országba - Szibériába ... Nagyon, nagyon nyugtalan életet a gyorsvonaton ... ". ArtistGeorgy Nyssa - az állomás orvosának fia - a gyermekkori vonatok megtekintésére használták, és rájuk álmodtak. Ő sikerült újrateremteni a gyorsvonatok "nyugtalan életét". A rohanás, a síp, az izgalom és a változás vágya. A Nyssa vonatai a felgyorsító tudat, a lélek lelke a térben, a "Joy" odéta, vászonra festett színek.
Ráadásul a gyorsaság az ipari erő garanciája. Nem véletlen, hogy az egyik kultikus szovjet regényt "Az idő előre" nevezik. A legfontosabb jelentés: sietni kell. "A késlekedés késleltetése azt jelenti, hogy el kell hagyni. És az elmaradottat megverték. De nem akarunk legyőzni. Nem, nem! Ezért nem maradhat hátra. A vonat repült ... ". Nyssa végtelen ságot komponált a vasútról. A festmény a „The Road” (1963), bemutatva a kiállításon, jellemző rá, itt és jeges hajnali előrevetíti egy fényes nap, és a mozdony - szinonimájaként sebesség, és a számok az emberek - mindig olyan függő a Nyssa. Kedvenc hőse, a vas isten a mozdony. Mint a hangulat vagyunk, nézte a festmény Michael Anikeeva „utolsó szakasza” (1961): szürkés-fehéres háttér és a kontraszt -on - vyrazitelnyykorpus vasúti kolosszus.
A vonatok azonban romantikusak is. A Thaw korában "... a köd mögött és a taiga szaga" ment, és úgy gondolta, hogy a "LEP-500 - egy nehéz vonal ...". Az ironikus intellektus, aki a Khibiny-t meghódította a kibernetikától mentes időben, szemben állt az utcán a gúnyos emberrel. Hol vannak a fiatal srácok az Alexander Deineka "Majakovszkij versei" című képéből (1955)? Utazás vagy munka közben? Itt szó szerint a világok összeütközését látjuk: Mayakovsky fiatal csodálói és - néhány jól öltözött, hízott középosztálybeli ember. Deineka nem kíméli õket - a kalapácsok képét a groteszk karikatúrájába hozza, hangsúlyozva a kövér oldalakat, az arcok ostobaságát és a szemek szeszélyes kifejezését. A skála másik oldalán a sportos ruhákban a szép hajú félistenek vannak. Túlzóan szépek és hasonlítanak az ősi szobrokra. Mayakovszkij csalás és harag. Azok, akik elájultak és rosszak. "Murlo philistine" és "vissza, erős mosdóként" - az etonikonda nem ment el - mondja a művész - Megkapjuk a nómáikat, biztosan megkapjuk. Egyébként mit harcoltál? Miért - küzdött?
"Proletár elvtárs, menj a gépre!" - ugyanaz a keverő költő vonzott. Az ég szent. Az ég tudható. Orosz ég - magassági törekvés. Ez a templom kupola és a Sztálin felhőkarcolója. Ez a Lomonosszosz kinyilatkoztatása: "A mélység nyitva van, vannak csillagok tele vannak, nincs csillag, nincs alja". Ugyanakkor - Gagarin "Menjünk!" Az ég a civilizációs áttörés és az emberi lehetőségek szimbóluma. A pilóták égitestek, a fény istenei. Pilóta lány Samuel Adlivankin "Katya Melnikova portréjától" (1934) - hercegnő álma az energikus harmincas évekből. A repülés, a sport és a sztratoszféra története. Az összes rádióállomásról hangzott: "A készüléket engedelmeskedve engedelmeskedve / Soha nem látott repüléshez ...". Híres modelersha Elsa Schiaparelli, 1935-ben meglátogatta Moszkvát, megjegyezte, hogy az orosz nép teljes mértékben foglalkozik ejtőernyőzéssel. Gaidar hős (vagy pontosabban - az antihős) - egy törekvő büntetőjogi Yurka- „... kimaradt az iskolából, és minden hazudott, hogy a levelező képzés előkészítésére pilóták.” Mert tisztességes és méltó. Jurij Nagibina az ő „Chistoprudny ciklus” egy történet egy lány feleség Rumyantsev, aki arról álmodott, a csillagok és a sztratoszféra, de sors másként: meghalt a háborúban. Repülni. Töltsön fel. Ahhoz, hogy a világ a magasból - mind nagyméretű vásznak Boris Cvetkovot „hidroplán” (1933) - árnyalatú kék és kék, az ég egybeolvad a víz felszínén, átalakítja a mindennapi táj tündérország tündérország. Ugyanez a fantasztikus háttér jelenik meg Alexander Deineka "In the Air" (1932) képében: hegyek, hó, felhők és sík, egy a természetben.
A poláris repülés az orosz életrajz egyik speciális vonala. Veniamin Kaverin a hősét nem a hajó kapitánya (mint Tatarinov), és nemcsak egy pilóta, hanem egy sarki pilóta. "A harc és a törekvés, a megkeresés és a meg nem adás" a mesterrajz a Vörös Birodalom új lovagi kasztjáról. Érdemes megjegyezni, hogy az Arany Kulcs (1939) filmes változatában Pinocchio és barátai egy poláris pilóta mentek meg, aki nem érti, hogy hol a mese mesél. Egy bátor ember, aki meghódítja a Pólust, és minden távolságot repül, jogában van (sic!), Hogy elérje a feltalált világokat, hogy megmentse a fáradt babákat. George Nyssa állandóan az örök téma felé fordult: az ég, az ember és - az orosz északi misztérium. "A hó felett" (1960) - ez a ciklus számos műve. A sík világító teste a sötét ködön át vág. A kompozíció - súlyossága miatt - egyáltalán nem tűnik komornak. Ellenkezőleg, a hideg életerősítő erő. Hyperborea - és a szovjet légiközlekedés.
Olvasunk Ivan Efremovról: "Angyalok - így a régi időkben a vallásos európaiak a mennyeknek szellemeit, az istenek akaratának hírnökeit hívták. A mennyek, a kozmosz hírnökei ... ". Az egész világon az "Oroszország" szó elsősorban a "tér" fogalmával társul. A Szovjetunióban sokat írtunk az eljövendő Emberről - ő fogja átirányítani a természeti agresszivitását egy másik irányba. Fedezze fel a világokat, szelídítse a viharokat a Venuson, állítson zászlókat a Marson, és nyomokat hagy "a távoli bolygók poros ösvényén". A lenyűgöző kozmikus jövőt nem kellemes lehetőségként ábrázolták, hanem tervezett valóságként. A távoli vándorok múzsája megpróbált egy öltözékön, és legyőzte a földi vonzerőt. Az õrmonauták a nap hõsei lettek, a mosolygó Yuri Gagarin fényképe pedig a 20. század szimbólumává vált. Ám az űrhajósok egységek, míg a társadalomnak szüksége van egy "mindennapi", közeli érthető bálványra. Fiatal fizikusok felszerelték ezt a rést, és elkezdték "kakivsyaauka-boldogság emberi". Nem könnyű technokraták aritmométerrel a szív (és az agy) helyett - költők és álmodozók. Vladimir Nesterov, a "Earth Listens" (1965) című festményében egy fiatal tudós egy univerzális extázisban ábrázolja: felkapta a jeleket, a válaszokat, a gondolatokat. Talán meg tudta különböztetni a távoli világok hangjait? Azt hitték. Aztán megélték.
Azonban a "Oroszország az úton" kiállítás nem hoz szomorú gondolatokat, mert mesél a teljesítményünkről és a távolságainkról. Azokra az emberekre, akik nem félnek a hosszú utatól és a határtalan makrokozmosztól. - Ó, három! Három, aki feltalált? tudni, csak egy okos emberhez tudsz születni, olyan országban, amely nem szeret viccelni, hanem egyenletesen, simán feloszlatva a félig fényt, és folytassa a férgek számolását addig, amíg a szeme el nem éri. ”.
Ábra. A. Deineka. "Majakovszkij versei" (1955)
A legérdekesebb
A "Kirish Souvenir - Bird of Paradise" versenyen szakképzett mesterek munkáit mutatják be
„Jó reggelt. Dawn. Csillogó éjszaka »
Edward Asadov "Ó, hogy minden a relatív ebben a világban!"
"És a kultúrából készítettek habot ..."
A nemzetiségi diktálás Oroszországra és a szomszédos országokra terjedt ki