Rezepov ildar

A választottbíráskodás elveinek egyik oka a funkcionális elemek szerint történő felosztása. E besorolás szerint a következő elveket különböztetik meg:
1) szervezeti és funkcionális (hajógyártás);
2) funkcionális (bírósági).
Az elvek első csoportja a következőket foglalja magában:
1) az igazságszolgáltatás igazgatásának elve csak a bíróság által. Az igazságszolgáltatási hatáskörök hatáskörének gyakorlását csak a törvénynek megfelelően létrehozott bíróságok végezhetik. Csak a választottbíróság jogosult jogorvoslati eljárást a joghatósága alá tartozó gazdasági joghatóság területén;
2) a bírák függetlenségének elve. A választottbíróságok bíráira gyakorolt ​​külső befolyás, az állami szervek, a helyi önkormányzati szervek, más szervek, szervezetek, tisztviselők vagy állampolgárok tevékenységeinek beavatkozása tilos, és törvényben meghatározott felelősséget von maga után. A választottbíróságok bírái függetlenek, csak az Orosz Föderáció Alkotmányának és a szövetségi törvényeknek megfelelően;
3) a tárgyalás nyilvánosságának elve. Az ügyek tárgyalása a választott bíróságokon nyitott;
4) a kollegiális és az egyszemélyes ügyek kivizsgálásának elvét. Az ügyek tárgyalását a választottbíróságon kizárólag a választottbíróság bírája vagy egy kollegiális összetételű választottbíróság teszi;
5) a bírósági eljárás nyelvének elve. A bírósági eljárás a választottbíróságon az állam (orosz) nyelvén történik, és a nyelv nem beszélő személyek lehetőséget kapnak arra, hogy lefordítsák annak érdekében, hogy megértsék az általuk vállalt eljárási intézkedéseket;
6) a választottbírósági eljárásban résztvevők egyenlőségének elve a törvény és a bírósági - választottbírósági igazságszolgáltatás tekintetében a polgárok és a szervezetek egyenlőségén alapul, függetlenül bármely jeltől és kritériumtól. A választottbíróságnak nincs joga arra, hogy valamelyik fél részéről preferenciális pozícióba lépjen, és ne csökkentse az egyik fél jogát.
Az elvek második csoportja a következőket foglalja magában:
1) a jogi igazság elve. A választottbíróság a felek által benyújtott bizonyítékok határain belül dönt a joghatósága alá tartozó ügyekben;
2) a tárgyalás folytonosságának elve. Az ügy tárgyalása változatlanul a bíróság összetételével zajlik;
3) a bizonyítékok tanulmányozásának azonnali elve. A választottbíróságnak közvetlenül meg kell vizsgálnia és elfogadnia az ügy valamennyi bizonyítékát;
4) a bírói vezetés elve. iránymutatást ad a bírósági ülés előrehaladásához, a megbízás betartásához; a feleknek a jogaik és kötelezettségeik gyakorlása során történő megkönnyítése;
5) a versenyképesség elve;
6) az elhasználódás elve;
7) a jogszerűség elve.

A kontradiktórius eljárás elve az a szabály, amely szerint érdekelt személyek az ügy kimenetele szempontjából joga van megvédeni ügyüket a vitát bizonyítékokkal alátámasztva, részt vesz vizsgálata által benyújtott bizonyítékok másik fél, véleménynyilvánítással a valamennyi kérdésben figyelembe kell venni a tárgyaláson.
Ennek az elvnek az a lényege, hogy a felek a választottbíróság előtt versenyeznek, különféle bizonyítékokkal győződve arról, hogy joguk van a vitában. A versenyképesség elve a természet, a társadalom és a megismerés objektív törvényeit tükrözi - az ellentétek egységének és küzdelmének törvényét. Ez az eset áll fenn, ha az igazságnak vitában kell lennie. A versenyképesség feltételezi, hogy a bizonyítási terhet magukra a felekre kell terhelniük, és általános szabályként a választottbíróságtól el kell vonni a bizonyítékok összegyűjtésének kötelezettségét.
A folyamat versenyszerű kezdete tükrözi a folyamat jelenlegi modelljét, és meghatározza a felek viselkedését a választott bíróságon. Ebben az értelemben az ellentétes elv a bírósági folyamat "lelke".
Az elhasználhatóság elve egy olyan szabály, amely szerint az ügy kimenetelében érdekelt személyeknek joga van a szubjektív anyagi jogaik és eljárási eszközeik önálló elidegenítéséhez.
Az elidegenítés elve az ügy mozgását és fejlődését a választottbírósági eljárás szakaszaihoz, a vita tárgyának sorsát az érdekelt felek - a felperes és az alperes - mérlegelésével köti össze. Az alkalmatlanság, mint jogilag biztosított lehetőség a jogok szabad gyakorlásához, nemcsak a magánjogi jellegű szubjektív jogok, hanem az állami jogi és vegyes jogi természetű szubjektív jogok is jellemző.
A jogszerűség elve olyan szabály, amely szerint az igazságszolgáltatásban részt vevő bírákat az Orosz Föderáció Alkotmánya és a törvények, valamint a jelenlegi eljárási szabályok kötelezik. A bírák jogállamiságának kettős feladata. Először is, a jogszerűséget az igazságszolgáltatás igazgatásának megfelelő alkalmazása biztosítja. Másodszor, a jogszerűséget a bírósági eljárások szabályainak tiszteletben tartásával biztosítják, amelyek választottbírósági eljárási formában nyilvánulnak meg, mint az igazságszolgáltatás igazságszolgáltatási eljárása.
A jogszerűség elve és megfordult, hogy a résztvevők a folyamat, amely arra kötelezi őket eljárási tevékenységek is érkeznek a meglévő jogszabályok, létrehozásáról a különböző szankciók megsértése a törvényes jogait és érdekeit más személy, köztük a visszaélés eljárási jogait.

Először is, az alárendeltség interdiszciplináris jogi intézményként működik, amely a különböző joghatósági szervek közötti jogi ügyek disztributív mechanizmusait látja el.
Az ügyek joghatósága a választottbíróság számára az ügynek a választottbíróság hatáskörébe történő beadása.
Az új APC RF, miközben az egyes vitás és a kapcsolódó kérdésekről joghatósági végül alakult megértése alapvető kritériuma a joghatóság mind a természetét és tartalmát a vitatott jogi vita (az ügy), hogy a vita tárgyát kapcsolódik vállalkozói vagy más gazdasági tevékenységet, vagy sem. A feltétel az adott készítmény, bár maradt, de fokozatosan eltűnt az út, biztosítva ezzel a specializáció az egyes civil bíróságok joghatóságát.
Az alábbi kritériumok különíthetők el:
1) az ügy jellege vagy tárgya (gazdasági és üzleti vagy más gazdasági tevékenységhez kapcsolódó);
2) a felek szubjektív összetétele;
3) a felek közötti megállapodás létezése;
4) a jogvita vagy vitathatatlansága;
5) a normatív aktus természetét (normativitás és a rendelet tárgya alapján). E kritériumok mellett az eljárási jogszabályok további joghatósági kritériumokat is alkalmaznak.
A joghatóság elhatárolásának problémája jelentősen megnőtt a közelmúltban. A joghatósággal kapcsolatos vitatott kérdések megoldása különböző lehet:
1) a vonatkozó szövetségi törvények módosításával, amely szabályozza. E tekintetben az Orosz Föderáció új APC-jének és az Orosz Föderáció Polgári Védelmi Törvénykönyvének (CCP RF) pozitív szerepét;
2) annak szükségességét, hogy folytassa a körülhatárolása bírósági joghatósági általános hatáskörű és választott bíróságokon a megértése a jogi jellegétől választott bíróság szerveként bírói hatalom terén a vállalkozói és egyéb gazdasági tevékenység, amely felelős az összes vitás és más esetekben az ezen a területen;
3) jelenléte számos esetben, amelyek kizárólagos hatáskörébe döntőbíróság, jellegétől függetlenül a követelmények, mint például a fizetésképtelenség esetén, amelynek hatásköre csak a választott bíróságokon, mert a csődeljárás ügyekben elnyeli az összes többi megállapított követelményeknek egyaránt választottbírósági és polgári eljárások, valamint a végrehajtó termelés. Az Orosz Föderáció új APC-je az Art. 33 kiterjesztette azon ügyek körét, amelyek kizárólag a választottbíróságok alá vannak rendelve;
4) magasabb testületek és érdekelt joghatósági szervek, különösen az Orosz Föderáció Legfelsőbb Választottbírósága és az Orosz Föderáció Legfelsőbb Bírósága közös határozatainak elfogadása;
5) különleges kollíziós szabályok.

A területi illetékesség meghatározza az egyszintű választottbíróságok hatáskörét.
A területi illetékesség lehet:
1) az általános;
2) alternatív;
3) kizárólagos;
4) ügyek közlésére;
5) szerződéses.
Az általános területi illetékességi szabályoknak megfelelően az igényt az alperes tárgyában az ellenzék lakóhelyén vagy lakóhelyén benyújtott választottbíróság elé terjesztik. A jogi személyek és állampolgárok fizetésképtelenségi (csődeljárás) eseteit az adós - jogi személy vagy polgár lakóhelye szerint kell figyelembe venni.
Az alternatív joghatóság bizonyos választási lehetőséget jelent az adott tárgyalóhely felperese számára. A fellebbező választása szerinti alternatív joghatóság szabályai a művészeti alkotások. 36 agrár és ipari komplexum az Orosz Föderáció. Különösen olyan keresetet indítanak az alperes ellen, amelynek tartózkodási helye vagy lakóhelye ismeretlen, a választott bírósághoz a vagyonának helyén vagy az Orosz Föderáció utolsó ismert helyén vagy lakóhelyén lehet benyújtani. Az Oroszországi Föderáció különböző alanyai területén tartózkodó vagy ott letelepedett alperesekkel szembeni követelés az egyik vádlott helyén vagy tartózkodási helyén kerül bemutatásra a választottbírósághoz. A külföldi állam területén lakóhellyel rendelkező vagy ott tartózkodó alperes ellen indított keresetet az alperes vagyonának az Orosz Föderáció területén található választottbírósághoz lehet benyújtani.
A jogalanynak a jogi személy helyén kívül eső fióktelepe vagy képviseleti irodája tevékenységéből származó követelést a jogi személy vagy annak fióktelepének vagy képviseletének székhelyén a választottbírósághoz lehet benyújtani.
A kizárólagos joghatóságot az jellemzi, hogy az ügyet csak az azokra az arbitrázsbíróságra kell vizsgálni, amely szigorúan az Orosz Föderáció APC-ben van meghatározva.
Az ingatlantulajdonra vonatkozó igényeket a választottbírósághoz a vagyon helyén kell benyújtani. A tengeri és légi járművekre, a belvízi hajókra, a űrbefektetésekre vonatkozó állítások a nyilvántartásba vétel helyén kerülnek a választott bírósághoz.
Az áru-, az utas- és poggyászszállítási szerződésből eredő, a fuvarozóval szembeni követelést - beleértve a fuvarozót is az alperesek egyike - a fuvarozó székhelyén a választottbíróság előtt benyújtják.
Az ügyekkel kapcsolatos joghatóságot az jellemzi, hogy területi jellegétől függetlenül a vita választottbírósági eljárás tárgyát képezi, amennyiben egy másik ügyet kezelnek, amelyhez a vita kapcsolódik.
A szerződéses joghatóság szabályainak megfelelően az Orosz Föderáció agrár- és ipari komplexumában megállapított általános területi és alternatív joghatóság a felek egyetértésével megváltoztatható (a propogációs megállapodások).

A választottbírósági eljárásjogban részt vevők négy csoportra oszthatók:
1) a választottbíróság mint vitarendezési testület;
2) az ügyben részt vevő személyek, akik saját vagy más személyek jogait és törvényes érdekeit védik, és jogi érdekeltségük van a választottbírósági eljárás eredményében;
3) olyan képviselők, akik az ügyben részt vevő személyeket az ügyben való részvétel lehetőségével látják el, és képviselik érdekeit a választott bíróságon;
4) a választottbírósági tevékenységhez hozzájáruló személyek a bizonyítási kötelezettség és más esetek (tanúk, szakértők, tolmácsok stb.) Miatt.
A választottbírósági eljárási jog alanyainak első csoportja különböző szintű választottbíróságokat foglal magában.
A választottbíróságok mint választottbírósági eljárásjogok két csoportra oszthatók:
1) az érdemi ügyek vizsgálata (az Orosz Föderáció alpereseinek választott bíróságai és az Orosz Föderáció Legfelsőbb Választottbírósága a joghatósága alá tartozó esetekben);
2) a bírósági határozatok felülvizsgálata (fellebbviteli bíróságok, szövetségi körzeti bíróságok, RF Legfelsőbb Választottbíróság).
Az ügyben résztvevő személyek a következők:
1) a felek;
2) harmadik felek;
3) a felperesek és az érdekelt felek különleges eljárások, fizetésképtelenségi ügyek (csődeljárások) és egyéb ügyek esetén, amelyeket az Orosz Föderáció APC-jében írtak elő;
4) az ügyész, az állami szervek, a helyi önkormányzati szervek és a választottbírósághoz forduló egyéb szervek a 40 agrár és ipari komplexum az Orosz Föderáció.
Ezenkívül a választottbírósági eljárási jog alanyainak ez a csoportja magában foglalja azokat a személyeket is, akik nem vettek részt az ügyben, de a jogok és kötelességek kérdését a választottbíróság határozta meg (az Orosz Föderáció igazgatási eljárási törvényének 42. cikke).
A képviselõ (vagy ügyvéd) bírói képviselõként jár el, akit egy másik személy érdekeinek védelmére vádolnak. A választottbírósági eljárásban való képviselet célja a választottbíróságon képviselt személy érdekeinek védelme, eljárási jogok gyakorlása és eljárási feladatok ellátása.
Az eljárási képviselet során a képviselő különféle eljárási cselekményeket követ el, melyeket az általa képviselt személy védelme szükséges a választottbírósági eljárásban.
A választottbírósági eljárási törvény negyedik csoportja magában foglalja az igazságszolgáltatásot elősegítő személyeket. A polgári eljárásban részt vesznek a bíróság vagy az ügyben részt vevő személyek kezdeményezésére, a bizonyítási adatok átadására, a jogvita sikeres rendezéséhez és a bírósági feladatok ellátásához szükséges polgári folyamatban egyéb feladatok ellátására. A negyedik csoport a következőket tartalmazza:
1) tanúk;
2) szakértők;
3) szakemberek;
4) fordítók;
5) a tanúk;
6) egyéb személyek.

Az ingyenes értékelés vége