Hogyan tükrözzük a nem állami célzott finanszírozást a könyvelésben?

A szervezet a célzott finanszírozás forrásait a következő formában kaphatja meg:

- állami támogatás (állami támogatás);
- más szervezetektől vagy állampolgároktól származó vagyon (beleértve a monetáris forrásokat is) (nem állami célzott finanszírozás).

Nem állami célzott finanszírozás

A nem állami célfinanszírozás például:

- támogatások (az oktatás, a művészet, a tudományos kutatás, a kultúra, a környezetvédelem stb. területén végzett tevékenységek végzése céljából);

- befektetési ajánlatok során kapott befektetések;

- a külföldi befektetők tőkebefektetések finanszírozására kapott befektetések;

- a fejlesztő szervezet beszámolóiban felhalmozódott tulajdonosok és befektetők pénzeszközei;

- az alapítóktól bizonyos tevékenységek finanszírozására és az egyéni igények (például bónuszok kifizetése, a kiállításon való részvétel finanszírozása stb.) beérkezett alapok.

A fő célok, amelyek lehetővé teszik a célfinanszírozásként kapott források természetének meghatározását:

1. A pénzeszközök biztosításának feltételei. Bizonyos esetekben a szervezetnek meg kell felelnie bizonyos követelményeknek, hogy vonzzák a nem állami célzott finanszírozást. Például támogatás igénybevételéhez a szervezetnek kutatási projektet kell benyújtania.

A számvitelben a célfinanszírozási alapoknak a "Célzott finanszírozás" 86 számláján kell megjelenniük. A befektető által nyújtott ingatlant a szerződés határozza meg (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 421. cikke). Mind pénz, mind anyagi eszköz (például állóeszközök, MPZ) lehet.

A helyzet: hogyan lehet meghatározni a szervezet által a nem állami célzott finanszírozás részét képező vagyon (például tárgyi eszközök) értékét a számvitel során?

Mivel a nem-kormányzati szervezet kap célzott finanszírozás díjmentesen tulajdon, akkor annak értéke kell meghatározni általános jelleggel, az aktuális kapcsolatban kapott eszközök ingyenes (p. 10.3 RAS 9/99).

A számviteli folyamatban a célfinanszírozásra szánt pénzeszközök átvételét a befizetések tükrözik:

Kifizetés 76 Kredit 86
- a finanszírozás forrása (befektető) a célzott finanszírozás (a szerződés alapján) pénzeszközeihez való tartozása tükröződik;

51. terhelés (50, 08, 10 ...) Hitelezés 76
- a finanszírozás forrásától (befektető) lévő célzott finanszírozás alatt lévő vagyontárgyak átvétele (a pénzátutaláshoz kapcsolódó dokumentumok alapján történik, például a pénzeszközöknek a szervezet számlájára történő átutalása esetén - banki kimutatás).

Ezt az eljárást a Számlatükör utasításai biztosítják.

A célfinanszírozás számviteli alapok felhasználása a kiadások irányaitól függően tükrözi.

Ha a nem állami célzott finanszírozás rovására a szervezet beruházásokat végez (például állóeszközöket szerez), ezt tükrözi:

Debit 08 Hitel 60
- tükrözi a díjért megvásárolt ingatlan értékét, amelyet az ingatlanok, gépek és berendezések részeként számolnak el;

Kifizetés 01 Hitel 08
- az állóeszközöket figyelembe veszik és üzembe helyezik a kezdeti költségen;

Kifizetés 86 Credit 98-2
- a célzott finanszírozás alapja a halasztott bevétel összetételében (a megszerzett tárgyi eszköz értéke).

Ezután havonta (értékcsökkenésként számolják fel):

20. terhelés (23, 25, 26, 44 ...) Hitel 02
- Az értékcsökkenés a nem állami célzott finanszírozás keretében vásárolt állóeszközök esetében keletkezett;

Béra 98-2 Hitelezés 91-1
- Az egyéb bevételek közé tartozik a nem állami célzott finanszírozással vásárolt állóeszközökből felhalmozott értékcsökkenés összege.

Ha a nem állami célzott finanszírozás rovására a szervezet folyó kiadásokat (pl. A bónuszok kifizetését a munkavállalóknak) hajtja végre, a következőképpen tükrözik:

20. terhelés (23, 26, 44 ...) Hitel 70 (69, 73, 76 ...)
- tükrözi a folyó kiadásokat, amelyek finanszírozási forrása a nem állami célzott finanszírozás alapja;

Kifizetés 86 Credit 98-2
- a folyó kiadások fedezésére szolgáló, nem állami jellegű speciális célú finanszírozás összegét a halasztott bevétel terheli;

Béra 98-2 Hitelezés 91-1
- Az egyéb bevételek szerkezetében figyelembe vették a folyó kiadások fedezésére szolgáló, nem állami jellegű speciális célú finanszírozást.

Az ilyen számlák könyvelése az utasításból a számviteli tervhez (számlák 98, 91) következik.

A részvételi építési szerződések esetében a különleges célú finanszírozásra történő felhasználás elszámolásának speciális nyilvántartási eljárását írják elő.

Ha a szervezet építő kapott elkülönített alapok együttes befektetők építésének finanszírozása, majd elszámolására kapcsolatos összes költség az a létesítmény építése (költsége a munkát a vállalkozó, a töltött anyagok, berendezések szállított szerelési helyén, és így tovább. D.) tükröződnek a fiók 08 -3 "Állóeszközök építése" az általános eljárásban.

Miután a kész tárgyat átruházták a befektetőknek, az elszámolás során a kiküldetést:

Beszedés 86 Hitel 08-3
- tükrözi az épített tárgy áthelyezését a befektetőknek.

A nem állami célra szánt pénzek átvételének és kiadásának részeként az is lehetséges, hogy az alapok kedvezményezettje kevesebbet költ a célzott tevékenységekre, mint amit a befektető osztott ki. Ha a szerződés alapján ez az összeg továbbra is a pénzeszközök címzettje, akkor a könyvelés során beírja a következőket:

Bindázat 86 Hitel 90-1 (91-1)
- a célfinanszírozás forrásainak kedvezményezettje (a fejlesztő, amikor az objektum átkerül a befektető felé) tükröződik.

Ha azonban a szerződés a befektető és az alapkezelő között a tényleges költségek alapján végleges elszámolást ír elő, akkor ebben az esetben a megtakarítás összegét visszaadják a befektetőnek:

Kifizetés 86 Credit 51 (50, 52)
- a célzott finanszírozás megtakarításainak összege a befektető felé került.

A helyzet: szükséges-e az alkalmazottak fizetését biztosító biztosítási díjak felmérése, amelynek finanszírozási forrása nem állami célzott finanszírozás?

A jogszabály nem kötelezi a biztosítási díjak kiszámításának kötelezettségét a munkavállalók javára történő finanszírozási forrásokra.

Helyzet: Meg kell-e tartani a személyi jövedelemadó kifizetését a munkaszerződések (fizetések) alapján a munkavállalóktól, amelynek finanszírozási forrása a szervezet által kapott támogatás?

Az állampolgárok támogatások formájában kapott összegei a személyi jövedelemadó adóalapjába nem tartoznak, amennyiben:

Ezt az Orosz Föderáció adótörvénye 217. cikkének 6. bekezdése tartalmazza.

Ez az előny azonban csak olyan esetekre terjed ki, ahol a támogatás kedvezményezettje az állampolgár (a személyi jövedelemadó fizetője) (az Adótörvénykönyv 217. cikkének (6) bekezdése, (1) bekezdése).

Ezért, ha a kedvezményezett szervezet, akkor az Orosz Föderáció adótörvényének 217. cikk (6) bekezdésében előírt kiváltság nem lehetséges. Tehát a szervezetnek meg kell tagadnia a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét a munkavállalóktól, amelynek finanszírozási forrása a szervezet által kapott támogatás.