GOST 27326-87 (st sev 5093-85) fa és fa alapanyagok és termékek
Ez a szabvány a 30 μm-nél nagyobb vastagságú védő és díszítő bevonatokra vonatkozik a fa és a fa anyagok vonatkozásában, és meghatározza a keménység meghatározására szolgáló módszereket a karcolással, hogy jellemezzék teljesítményüket.
Az 1. módszer lényege, hogy meghatározza a sclerométer tű által a karcolás alatt levő karcolás szélességét. Az eljárást a típusvizsgálathoz használják.
A 2. módszer lényege meghatározni a terhelést, amely alatt a sclerométer tűje 50 μm szélességű karcot hagy. Az eljárást a bevonatok összehasonlító vizsgálata során alkalmazzák.
A szabvány nem vonatkozik a lágyított bevonatokra.
1. A MINTÁK KIVÁLASZTÁSA
1. A MINTÁK KIVÁLASZTÁSA
1.1. A keménység meghatározása a részekből (termékekből) kivágott mintákon vagy a részekből (termékekből) származó anyagokból készült mintákon történik.
1.2. A vizsgálathoz három minta 100x100 mm legyen.
1.3. A vizsgálandó minták által 1. módszer, előinkubáltuk legalább 3 órán keresztül levegőn, szobahőmérsékleten (20 ± 2) ° C és a relatív páratartalom (55-70)%.
A 2. módszer szerinti vizsgálatra szolgáló mintákat legalább 3 napig előkondicionálják egy helyiségben, 23 ± 3 ° C-os levegő hőmérsékleten és 50 ± 5% relatív páratartalom mellett.
2. VIZSGÁLATOK
2.1. A vizsgálatok elvégzéséhez a következőket kell alkalmazni:
egy gyémánt tű (45 + 10) ° szög és 15 ± 3 μm sugarú;
a súlyok száma 5; 10; 20; 50; 100 g a GOST 7328-82 szerint;
legalább 50 teljes nagyítású mérőmikroszkóppal (lásd az 1. függeléket);
Mikrométeres szemcsavar típusú МОВ-1-15 a GOST 7865-77 szerint.
1 - a kocsi; 2 - a vizsgálati minta; 3 - a tű; 4 - tűtartó; 5 - rakomány; 6 - rocker; 7 - ellensúly;
8 - a lengőkar forgásának középpontja; 9 - állni
3. A VIZSGÁLAT ELŐKÉSZÍTÉSE
3.1. A 2 próbadarabot az 1 kocsin az ütközővel szemben a keresztirányú peremmel szemben helyezik el úgy, hogy a karcolás a fa szálán vagy nyomtatott mintán végbemegy.
3.2. Az Igloo 3-at mikroszkóppal vizsgáljuk. A tű tetejének gömbjének sima felületűnek kell lennie. Összehasonlításképpen ajánlott egy tűt elhelyezni mellette, amely nem volt használatban. Ezután a tű a 4 tartóban van rögzítve.
3.3. A 6 lengőkarját a 7 ellensúlyok elforgatásával ellensúlyozzuk oly módon, hogy a tű pontja terhelés nélkül megérintse a vizsgálati felületet, de ne gyakoroljon nyomást.
A tű érintkezésének beállításához javasoljuk, hogy egy borotvapengét helyezzünk a tű hegyénél a felületre, ami biztosítja a tű mozgásának zavartalan indítását a minta felületén.
4. MÓDSZER 1
4.1. Teszt elvégzése
4.1.1. A lengőkarját 5-ös terheléssel emeljük fel, majd óvatosan leeresztjük a minta felületére. A rakomány méretét a bevonatok speciális típusaira vonatkozó normatív és műszaki dokumentáció határozza meg.
4.1.2. A kocsit a mintával egyenletes sebességgel (10 ± 5) mm / s sebességgel hajtották végre, így 50-60 mm hosszúságú karcolás alakuljon ki.
4.1.3. A mintát eltávolítjuk a kocsiból, töröljük egy puha ronggyal és mérjük a karcolás szélességét a mikroszkóp alatt.
4.1.4. A szélessége a karcolások mérjük kombinálásával következetes menetes orsó okulármikrométer a mikroszkóp határait karcolások a teljes hossza mentén a látómezőben a mikroszkóp (chert.2). Ezáltal a megfelelő értékeket jelzések okulármikrométer skála megosztottság a dob, a jobb és bal határai karcolások és adja meg azokat a protokoll (ld. 2. melléklet).
4.1.5. A karcolások szélességét három szakaszban kell mérni a teljes hosszúság mentén: lehetőleg középen és a középső 5 mm-es távolságon. Ha az egységmérések értékei több mint 15% -kal különböznek a számtani átlagtól, a mérések eredményeit nem veszik figyelembe, és a méréseket a karcolás más részeiben végzik.
4.2. Feldolgozási eredmények
4.2.1. A karcolás szélességét μm-ben a képlet adja meg
hol és hol vannak a szemmérő mikrométer-értékek a karcolás jobb és bal szegélyén, a méretosztályokban;
- a szemlencse mikrométer dobjának felosztásának ára, mkm.
4.2.2. A bevonat keménységét a karcolás szélessége () határozza meg, amelyet a három mérés eredményeinek számtani átlagaként számítanak ki.
Az eredményt a legközelebbi egész számra kerekítik.
A mérések eredményeit a protokollban rögzítik (lásd a 2. függeléket).
5. MÓDSZER 2
5.1. Teszt elvégzése
5.1.1. A szalagot terhelés terheli. A terhelést úgy választják ki, hogy a vizsgálati felületen karcolás alakuljon ki, 40-50 μm szélességgel. A lengőkaros gyengéden leereszkedik, amíg a bevont tű meg nem érint, és a 4.1.1-4.1.5. Pontban leírt műveleteket elvégzi.
5.1.2. A karcolás szélességét () μm-ben a 4.2. Bekezdés szerint kell kiszámítani.
5.1.3. A teszteket ugyanazon a mintán megismétlik, és ilyen terhelést választanak ki. 50-60 mikron szélességű karcolódást ().
5.2. Feldolgozási eredmények
5.2.1. Az újtonok bevonatának keménységét grafikusan vagy számítással határozzuk meg.
5.2.2. A bevonat keménységének grafikus meghatározásánál a 3. mellékletnek megfelelően egy logaritmikus skála szerint minden egyes vizsgálati minta grafikonját ábrázolja, amely egy, a vizsgálatban kapott karcszélesség () értékének megfelelő két ponton átvezetett egyenes vonal.
A keménységet a grafikon határozza meg.
1. pont () = 42 μm; = 0,15 N;
2. pont () = 58 μm; = 0,35 N;
vagy = 0,24 N.
5.2.3. A Newtons bevonatának () keménységét a képlet adja meg
ahol és a vizsgálati terhelés, H;
és - a karcolás szélessége, μm.
A vizsgálatok eredményeit a jegyzőkönyv rögzíti (lásd a 2. mellékletet).