Agyhártyagyulladás diagnosztizálása
- Növelt hőmérséklet
- fejfájás
Hogyan diagnosztizálható agyhártyagyulladás helyesen? Nagyon gyakran a beteg nem veszi észre, hogy fertőzött ezzel a betegséggel. Még a jellemző tünetek gyakran nem adnak pontos választ. Ebben az esetben csak a diagnózis segít.
Agyhártyagyulladás tünetei
Az agyi boríték gyulladása, az agyhártyagyulladás számos jellegzetes tünettel rendelkezik. Összességük lehetővé teszi a betegség gyanúját, de ugyanakkor nem lehet pontosan megmondani, hogy pontosan mi ez a meningitis.
Láz, hányinger és hányás fordulhat elő, még akkor is, ha elég súlyos mérgezés következik be, de az agyhártyagyulladásra nem jellemző olyan tünetek jelentkezhetnek, amelyeket az orvos ellenőrz.
Kezeletlen egy ideig tüdőgyulladás is nyilvánvaló, mint a láz, fejfájás, hányinger, sőt megváltozott tudatállapot, de nem ellenőrizhető pozitív tünetek.
Végül, láz, fejfájás, hányinger vagy hányás, valamint tudatzavar pozitív agyhártya tünetek kísérhetik nemcsak agyhártyagyulladás, hanem subarachnoidalis vérzés - egyfajta stroke, amelyet az jellemez, hogy a gerinccsatorna miatt némi kárt a hajó többé-kevésbé jelentős vérzés.
Az orvos, aki a panaszokkal és a betegséggel kapcsolatban felkéri a beteget vagy rokonait, megvizsgálja a meningeal tüneteit. A legfontosabbak a következők:
- fekvő helyzetben lehetetlen meghajlítani a beteg nyakán úgy, hogy az álla húzta a szegycsont (lehet álpozitív súlyos osteochondrosis a nyaki gerinc);
- ellenőrizze felváltva jobb és bal lábát a beteg fekvő helyzetben: nyugodt, ha behajlítva a térd és a csípő ízületek akkor lehetetlen, hogy kiegyenesedik a térd.
Agyhártyagyulladás diagnosztizálása
Diagnózis agyhártyagyulladás alapul, hogy elvégezve az összes fenti vizsgálatok, a gyűjtemény a panaszok és anamnézis fertőző betegségek orvos vagy neurológus dönt arról van jelzéseinek ágyéki (lumbális) defekt. Csak a cerebrospinalis folyadék tanulmányozása alapján, melyet e manipuláció végrehajtásával hoztak, biztos lehet benne, hogy van-e meningitis vagy sem. Ha igen, milyen mikroorganizmusokat okoz (vírus, baktérium, protozoa) anélkül, hogy pontos meghatároznák nevüket és fajaikat. Lehetőség van pontosan meghatározni, hogy pontosan mi okozta az agyhártyagyulladást, a folyadék különféle tápanyagokban való disszeminálásával, de az eredmény csak 3-5 nap múlva tanulható meg.
A fenti vizsgálatok nagyon fontosak a helyes diagnózis és kezelés taktika szempontjából.
A fennmaradó vizsgálatok (ultrahang, röntgen, sőt CT vagy MRI) az agyhártyagyulladás diagnózisában nem informatívak. Rájuk az agy héjában bekövetkező változások és az agy gyulladásának gócai csak a betegség kezdetétől számított egy-két hét elteltével láthatók. Ha ezt az időt kezelés nélkül töltené el, a halálos kimenetel majdnem elkerülhetetlen.