Rajzolj egy kecskét egy szarafán, vagy bennünk a bölcsesség körülöttünk

Nehéz vitatkozni azzal a kijelentéssel, hogy világunk nagyon ésszerű. És mindenütt, ahol a Teremtő nyomot hagyott a teremtés koronájára. Itt a napraforgó egész nap eléri az égre, a nap sugarai után fordulva, és tanít minket, hogy mindig kövesse a jót és a fényt. De a hangya a tudományos és technológiai haladás gyermekei felépítésében hajnalról sötétedésre vállon hordoz valamit: egy szalma, egy homokszem vagy akár egy teljes hernyó.

Ahogy Isten bölcsességet hozott ebbe a világba, az ember maga körül alakítja a teret. Mindannyian ékesszólóan beszélünk otthonról és a munkahelyről: még egy csecsemő sem zavarja meg a pékséget az orvosi rendelővel. Ráadásul a művészi műhely boltját is nehéz összetéveszteni a művész stúdiójából, mert ugyanazok a dolgok különböző helyeken más légkört teremtenek.

Felhívást kaptunk arra, hogy világokat hozzunk létre, és ezt meg is tesszük, még akkor is, ha nem akarjuk. Emberi tartózkodás - és a vallomás és az értékek prédikálása. Nem lehet filozófus, nem esztétikus, de az a mód, ahogy lefeszedi a kabátját, vagy egy csészealjra tesz egy csészealjat, sokat mondhat egy figyelmes pillantásra.

Az emberiség egyik legvirtuáltabb imitációja a Teremtőre kifejtette azt a képességünket, hogy összeállítsuk a gyermekek meséjét. Minden ott van, mint a hétköznapi életben: tárgyak, állatok, emberek. Csak a tanácsok koncentrációja és elérhetősége, hogy minden gyermek megértse az alapötletet, és képes legyen pedagógiai ajánlásokat végrehajtani tapasztalataik során. És egy felnőtt, ha nem egy automata módban elolvassa a meseat, deduktálhatja önmagát, és filozófiai, sőt vallásos gondolatot is.

Szóval próbáljunk elolvasni és elemezni a "The Wolf and the Seven Little Kids" tündérmesét.

Amikor először olvassuk el a történetet a kisbabának, akkor a leginkább felületes érzést tesszük: nem beszélhetünk az ismeretlenről. Nem nyithatja meg az ajtót senki számára anélkül, hogy megnézné a kukucskát. Másrészt, annak érdekében, hogy ne szúrjon szörnyű rémületet a gyermeke szívébe, egy másik gondolat jut: Az anya soha többé nem hagy benneteket, bébi. A mamám még a szelíd farkas hasából is kap.

És a hét gyerekről szóló mesék filozófiai jelentése így hangzik: nem hiszek mindazok, akik megpróbálnak hozzáférni az életéhez. A gonosz annyira ötletes, hogy néha nehéz megkülönböztetni a jóktól. És minden ártalmas, gyermeki boldogságként álcázva, anyám hangja alatt. Édesanyám gyakran veszélyt érez a gyermekének életében: "Lehet, hogy egy farkas érkezik, úgy érzem, a szívemben van!"

Ezért fontos hallgatni az anyai szavakat. Ki, ha nem anya, tudja, hogyan mentse meg a gyermeket a bűn kegyetlen világának tapogató kezéből. Anya szíve úgy érzi, mi a jó, és mi a rossz, és nem nyugodjon meg, ha nem talál választ arra a kérdésre, hogyan kell megfelelő módon korrelálni az anyagi és szellemi előnyöket valamivel a gyermek számára.

A mese legmagasabb jelentése Istenhez vezet. Emlékszel, ki nem ment a farkas szájához? A legfiatalabb gyerek! A gyerekek, különösen a legtapasztaltabb gyerekek, könnyedén és természetesen olvassák el a nemverbalizmust. Kegyetlenül adják ki ítéletüket egy személy vagy jelenség teljes elvesztése formájában, akik úgy tesznek, mintha nem lennének azok. És a gyerekeknek nem kell megtanulniuk egy hazug hét gesztus alapját, és tanulmányozniuk kell egy személy kis arckifejezését. Ezért csak egy kis kecske rejtőzik a tűzhely mögött, úgy érzi, hogy nem Mama kopogott az ajtón. És ezért mondja az Úr: "Ha nem fordulsz, és olyan leszel, mint a gyerekek, akkor nem lépsz be a mennyek országába."

Kár, hogy felnőni, elveszítjük azt az érzést, ami káros a lelkünkre. Olyan jelentésekkel rendelkezünk, mint a megváltás hazugsága, ne podmazhesh - ne menj, ne csinálj jóat - nem fogsz gonoszulni és más cinikus következtetéseket levonni.

Nézzünk ma-kecske-t. Újra dolgozunk a lubok műfajában. Lubok magában foglal egy kecske alakot egy medve-kompozícióban, de nélküle fogunk csinálni. A népi stílus nagymértékben leegyszerűsítette az állat anatómiáját, így egy trapézzel kezdhető, amely később szarafángá válik. Ábrázoljuk a fejét, a kecske felső végtagjait, és rajzolunk egy patkót, amely a szarafán alatt kinyúlik. Nagy részleteket és vonalakat töltünk fel a nagy foltokkal.

Amikor elkészült a rajz, a vonalakat fekete fonott tollal húzzuk, színes ceruzával festjük a munkát. Próbálja meg, hogy ne vegye be a legfényesebb színeket, és nézze meg, hogy a munka érzéketlen, mint egy mesebeli erkölcs, szépség. És a legfontosabb dolog a lubok műfajában a képen szereplő felirat. Válasszon árajánlatot a meseból az ízlésednek megfelelően, és a gyermekek kézírása csak díszíti a mesebeli képet.

A gyerekeknek szóló tündérmesék olvasása, ne felejtsük el a mindig nyitott könyvet - a körülöttünk lévő természetről. Ne feledje a hangya: mi csoda, hogy pontosan az anthill a világon tájékozódott, és mennyire néz ki egyetlen szervezet. Nem olyan, mint egy emberi épület, ahol a földszinti lakók nem ismerhetik az utóbbiak bérlőit, hacsak nem ütköznek a liftben, vagy egymásba zárják a parkolóban.

Lássunk további példákat? Nézzük meg, milyen gyönyörűen rendezettek a hétköznapi levelek a földre, a pocsolyákban, a sárban, és készen állnak az új növények talajba fordulására. Minden körülmények között megtanítanak bennünket, hogy intelligens, nagylelkű, türelmes oktatók maradjanak. És az eső, amely ugyanolyan szorgalmasan öntözött és jó, és gyenge termés? Megmutatja, hogyan kell kezelni mind a tehetséges gyerekeket, mind azokat, akiknek képességeit még nem fedezték fel.