A vízkészletek oroszországi elosztásának sajátosságai - a felhasználás ökológiai és gazdasági értékelése;
Oroszország az egyik olyan ország, amely gazdag vízforrásokban van, de vannak vízzel kapcsolatos problémák is. A lakosságnak, az iparnak, a mezőgazdaságnak nyújtott vízellátáshoz szükségük van arra, hogy szükségleteiket egy bizonyos mennyiségű víz határozza meg, amelyet az optimális rendszerben és a megfelelő minőségű fogyasztók számára biztosítanak. Ha az egyik ilyen feltétel megsérül, vizes problémák merülnek fel. Nem kevésbé fontos a népesség természete és vízellátottsága, a mezőgazdaság és az ipar maga a víztestek hidrológiai rendszere.
A vízi problémákat hazánkban mind természetes, mind antropogén tényezők okozzák.
Az egyik természeti tényezők - légtárfogatáramot forgalmazás területén: 84% a felszíni vízkészletek esik a medence a Jeges (3030 km 3 / év) és a Csendes-óceán (950 km 3 / év). Esnek a nagyobb folyók az ország: a Jenyiszej, Lena, Ob és Amur, ami így 44% -a mennyiség az összes folyók. A déli és délnyugati részeit (Fekete-tenger és az Azovi, Aral-kaszpi Depresszió), ahol 75% koncentrálódik 80% -át a lakosság és az ipar és a mezőgazdasági termelés, már csak 750 km 3 vagy 16% -a felszíni vizekben. Európai területén Stock déli lejtőjén folyók (Volga, Ural, Dnyeszter, a Dnyeper, Don, Kuban, Kura, Terek et al.) 605 km 3, illetve 50% -át a folyó áramlását ezen részét Oroszországban.
Egy másik természetes tényező, amely a vízproblémák előfordulását okozza, az évszakok egyenletes eloszlása a lefolyásnak. Az oroszországi európai, nyugati és keleti szibériai, valamint Távol-Keleten folyó legtöbb folyón a folyó több mint 2/3-a a tavaszi árvíz 2-3 hónapja alatt zajlik.
Az egyes folyók medencéiben jelentkező folyó áramlás jelentős ingadozása évről évre. Ez különösen az ország száraz területein nyilvánul meg, ahol az alacsony vízvízi időszakban a folyóvíz az átlag vízévben a lefolyás 3-4% -a, a magas vízévben pedig a lefolyás 1% -a lehet. Ezenkívül mind a magas, mind az alacsony víz éveket általában csoportosítják, vagyis több évet egymás után ismételnek meg. És ha csapadékos években általában 2-3 év, az alacsony víz gyakran követik egymást, 6-7 éves, és egyes esetekben a vízhiány észleltek 15-20 év.
Az elmúlt években a vízfolyások jelentősen romlottak a folyó áramlása és a rossz gazdálkodás antropogén változásai miatt. Az ország legelterjedtebb területein nincs olyan nagy folyó, amelyet a gazdasági tevékenységek nem zavarnák magukban sem a vízgyűjtőkben, sem a folyókban. A lefolyásra és a vízminőségre gyakorolt jelentős hatás a következő volt: agro-technikai erdőmeliorációs intézkedések; az urbanizáció, melynek következtében minden városban több száz négyzetkilométernyi földfelszín borított aszfalttal; az öntözés és a vízelvezető melioráció, amely jelenleg több millió hektár területet fed le; az áramlás szabályozása számos tározóval; jelentős öntözővíz kerítések, ipari és települési vízellátás; szennyezett víz kibocsátása vízforrásokba. Az utóbbi évtizedekben az antropogén okok között a folyók lefolyására jelentős hatással volt a víz visszavonása csatornáknak az akut vízhiánnyal rendelkező területekre való átvitelére. A csatornák már több mint 100 km 3 vizet terjesztenek el, és ez két éves lefolyónak felel meg egy ilyen nagy folyó, mint a Dnyeper. A nemzetgazdaság különféle igényeihez tartozó vízforrásokból történő vízkivétel eredményeképpen a Dnyeper, a Dony, az Urál és a Terek éves lefolyása 17-25% -kal csökkent. Az alacsony vízveszteség esetén a lefolyás 40-60% -kal csökken. Néhány évtizeddel ezelõtt a folyók vízgyûjtõinek csökkenése nem haladta meg a 2-5% -ot. Az Amu Darya és a Syr Darya állománya az elmúlt években szinte teljesen megszüntette a gazdasági igényeket.
Különösen a folyókra, a tavakra és a tengerekre gyakorolt negatív hatásokat a vízszennyezés okozza. A gazdaságilag fejlettebb területeken folyó folyók többsége szennyezett valamilyen mértékben az ipari és települési szennyvíz, az állattenyésztésből származó szennyvíz, mezőgazdasági területek. A vízi közlekedés, az ipari vállalkozások légköri kibocsátásai, az ásványi anyagok bányászata, a tömeges szervezett pihenés, különösen a kis méretű flották használatával, szintén szennyezik a folyókat.
Mindezen okok miatt az akut vízi problémákat meg kell hozzá a növekvő és egyre összetettebb kapcsolatot a regionális vízügyi kérdések, hogy biztosítani kell az optimális hidrológiai, hidrogeológiai kémiai és hidrobiológiai rendszerét beltenger. Sok összetettség teremt és ellentmondásokat jelent, amikor a távoli perspektíva aktuális feladatainak és feladatainak megoldása és egyeztetése történik. Ezen kívül, a modern megoldási módjait, a vízzel kapcsolatos problémák, mint például a szabályozás lefolyás, a területi újraelosztás, nyomja viszont egy csomó nem csak technikai, hanem más, elsősorban környezetvédelmi és gazdasági kérdések. (1)
Menjen a fájl letöltéséhez