A fogorvosok szakmai stresszének tanulmányozása

Az elmúlt 3-4 évtizedben a foglalkozási stressz (PS) vizsgálata mind az orosz, mind a külföldi kutatók figyelmét felkeltette.

A szakmai stressz sokrétű jelenség, amely szellemi és szomatikus reakciókban nyilvánul meg a stresszes helyzetekben az egyén munkája során. Jelenleg a Nemzetközi Betegségek Osztályozása (ICD-10: Z 73: "Az élet kezelése nehézségeivel kapcsolatos stressz") külön kiemelendő.

Mint tudják, a fogorvos szakmai munkája rendkívül érzelmes, mentális és fizikai. A fogorvos tevékenységében számos olyan oka lehet azonosítani, amelyek hozzájárulnak a betegség kialakulásához. Ezek közé tartozik: a szakmai tevékenység túlterheltsége, pénzügyi kudarcok, az orvos-páciens interakció sajátosságai, a munkaközösségben nem kielégítő kapcsolatok, a szakmai növekedés és karrier problémái, a személyes élet bonyolult körülményei.

Ismeretes, hogy az intenzív munka túlterhelése provokálja a szív- és érrendszeri, légúti, vázizomrendszeri betegségeket. A szájüregben végzett munka összefügg a különböző fertőző betegségek fertőzésének lehetséges veszélyével.

Érdekes, hogy a stresszorok jelentősége idővel változik. Tehát, ha 10 évvel ezelőtt az első helyen előadott egy ideig nyomás, problémák a betegek, és a kérdések a kölcsönhatás a személyzet, a későbbi vizsgálatok kimutatták, a vezető szerepet a hiányzó karrierlehetőségeket, és érezte, „egy rab a praxisomban.” Az orosz és külföldi tudósok meggyőzően bizonyítják, hogy a megelőző intézkedések nélkül a szakmai stressz depresszióhoz, alkoholfogyasztáshoz és kábítószerrel való visszaéléshez vezet, és néha az öngyilkossági viselkedéshez is vezet. A hosszan tartó foglalkozási stressz az érzelmi kiégés szindrómájának kialakulásához vezet.

A tanulmányban 596 orvos foglalkozik az állami és magán fogászati ​​klinikákkal. A vizsgált szakemberek életkora 21-72 év (átlagéletkor 41 év), 1-49 éves tapasztalattal (átlagosan 17 év). A fogorvosi szakmai stressz jelenlétét a D. Fontana professzionális stresszteszt segítségével határoztuk meg [6]. A skála 22 kérdésből áll, és lehetővé teszi számodra, hogy az egyes témakörök súlyosságát felmérjék (a pontok maximális száma -60). Ha az orvos egyre skálán 0-15 pont, akkor feltételezhetjük, hogy nincs feszültség alatt, nem mutat az érzelmi stressz és a tevékenység nem okoz neki nehézséget (1. csoport). At 16-30 pontszámok rögzítve mérsékelt stressz szintjét alkalmazott és sok szakértő rabotayuscherabotayuschego tapasztalt mentális stressz, de még mindig nem rendelkező adaptív mechanizmusok kimerülése jellemzői (2. csoport). A stressz-szint a 31-45 pont azt jelzi, hogy a stressz egy olyan probléma, és a munka olyan szinten a stressz, az orvos úgy érzi, kézzelfogható nehézséget a munka, és kialakulhat a neurotikus és pszichoszomatikus zavarok (3. csoport). Ha a stressz szintje van rögzítve a 46-60 pont, hogy a stressz alá ilyen jelentős probléma, és lehet, hogy megközelíti a teljes szakaszában az általános adaptációs szindróma széthányódnak szakmai tevékenység és a kockázat a mentális és pszichoszomatikus betegségek meredeken emelkedik (4. csoport).

596 kérdőívet dolgoztak fel, 186-at férfiak és 410 nő betöltötte. A megkérdezett fogorvosok közül 391 terapeuta, 32 parodontológus, 66 sebész és 74 ortopéd, 70 orvos volt a gyermekgyógyász. 433 orvos az állami poliklinikában dolgozott, 163 magánklinikában (33 orvos nem határozta meg a szakmát).

Az eredmények feldolgozásához az SPSS programot használták fel. A felmérés eredményei szerint 286 orvos esett a csoportba, ahol a stressz hiányzott, 302 orvos volt a mérsékelt stresszes csoportban, és 8 olyan orvos vett részt a csoportban, ahol a stressz feltétel nélküli probléma. Olyan esetek, amikor a stressz a fő probléma, nem vették észre.

A felmérés eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a női fogorvosok stresszszintje jelentősen meghaladja a férfi orvosok stresszszintjét. A férfiak átlagos stresszszintje 15,53 pont volt, a nők esetében pedig 16,68 pont volt a PS skála, míg az eszközegyenlőségre vonatkozó hipotézist a t-teszt (t = -2,394, p

Ábra. 1. Átlagos pontszám a PS skálán az orvos szakirányától függően.

Megállapították, hogy az orvos kora és a stressz szintje milyen összefüggést mutat. Az orvosok osztottuk 7 csoportok életkor szerint: 1. csoport - akár 29 év között, 2. csoport - 30-34 év, 3. csoport - 35-39 éves, egy csoport 4 - 40-44 éves, egy csoport 5 - 45-49 év, csoport 6 - 50-54 év és a 7 - 55 éves és idősebb csoport. A felmérés eredményei szerint a PS skála legalacsonyabb átlaga (15,14) volt 1 orvoscsoport és a legmagasabb (18,16) - 5 csoport.

Korreláció volt az orvos tapasztalatai és a stressz szintje között is. Az orvosokat a tapasztalatok szerint 5 csoportra osztották: 1. csoport - 0 és 9 év között, 2. csoport - 10 és 19 év között, 3. csoport - 20-29 év, 4. csoport - 30-39 év és 5-40 év közötti csoport és így tovább. Megállapították, hogy a stressz szintje nő az orvosi munka hosszának emelkedésével - az 1. csoportban a stressz átlagos szintje 15,47 pont volt, az 5. csoportban pedig 18,42 pontot.

Megállapítást nyert, hogy az állami poliklinikában dolgozó orvosok nagyobb stresszhelyzetben vannak, mint a magán klinikákon dolgozó orvosok. Az állami poliklinikai orvoscsoport átlaga 16,92 pont, a magán klinikák csoportja 14,72 pontot tesz ki, a t-teszt elutasítja az eszközök egyenlőségének hipotézisét (t = 5,286; p