A termoreguláció a hőtermelés és a hőátadás élettani folyamata
A termoreguláció a hőtermelés és a hőátadás élettani folyamatainak kombinációja, amely biztosítja a normál testhőmérséklet fenntartását. A hőszabályozás alapja e folyamatok egyensúlya. A testhőmérséklet szabályozását az anyagcsere intenzitásának megváltoztatásával kémiai hőszabályozásnak nevezzük. A termogenezis megemeli a nemkívánatos izomtevékenységet remegés formájában, az önkéntes motoros aktivitást. A hő a legaktívabb a működő izmokban. Nagy fizikai munkával 500% -kal nő. A hőképződést fokozza az anyagcsere folyamatok intenzívebbé tétele, ezt nem reszkető termogenezisnek nevezik, és barna zsír biztosítja. A sejtjei számos mitokondriumot és speciális peptidet tartalmaznak, amelyek stimulálják a lipidek lebomlását a hő kibocsátásával, azaz az oxidáció és a foszforiláció folyamata szétválasztódik.
A hőátadás a felmelegített hőtöbbletet elkülöníti, és fizikai hőszabályozásnak nevezik. Ez végzi hősugárzás, amellyel van allokálva 60% a hő konvekciós (15%), hővezető (3%), a víz párolgása a bőrt, és a tüdőből (20%). A hőtermelés és a hőátadás egyensúlyát ideges és humorális mechanizmusok biztosítják. Amikor a testhőmérséklet eltér a normálértéktől, a bőr, az edények, a belső szervek, a felső légúti traktusok thoreceptorai izgatottak. Ezek a receptorok az érzékszervi idegsejtek, valamint a C. típusú finomszálak. A bőrben lévő hideg receptorok nagyobbak, mint a termikus receptorok, és ezek felületesebben helyezkednek el. Ezekből a neuronokból származó idegi impulzusok a spinotalamus traktusok mentén belenyúlnak a hipotalamuszba és az agyféltekék agykéregébe. Hideg vagy meleg érzés keletkezik. A posterior hypothalamusban és az elülső preoptikus régióban a termoreguláció központja található. A hátsó neuronok főként kémiai termoregulációt és az elülső fizikai rendszert biztosítanak. Ebben a központban háromféle neuron van. Az első hőérzékeny idegsejtek. A preoptikus régióban helyezkednek el, és reagálnak az agyon áthaladó vér hőmérsékletének változásaira. Ugyanazok a neuronok vannak jelen a dorzális és medulla oblongában. A második csoport interneuronok, és információt kap a hőmérsékletreceptoroktól és a thoreceptor neuronoktól. Ezek a neuronok megtartják az alapértéket, azaz E. egy bizonyos testhőmérséklet. Ezeknek a neuronoknak egy része információt kap a hidegtől, a másik pedig a termikus perifériás receptoroktól és a thoreceptor neuronoktól. A harmadik típusú neuronok efferensek. A hátsó hipotalamuszban helyezkednek el, és szabályozzák a hőképződés mechanizmusát. Az efferens mechanizmusokra kifejtett hatása, a termoreguláció központja szimpatikus és szomatikus idegrendszer, endokrin mirigyek révén valósul meg. Amikor a testhőmérséklet nő, a bőr termikus receptorai, a belső szervek, a hajók és a hypothalamus thoreceptor neuronjai izgatottak. Impulzusok belőle interneuronokba, majd efferensekké. Efferensek a hypothalamus szimpatikus központjai neuronjai. Serkentésük eredményeképpen szimpatikus idegek aktiválódnak, amelyek kibővítik a bőrön lévő edényeket és stimulálják a verejtékezést. Ha a hideg receptorok izgatottak, az ellenkező kép látható. Az idegimpulzusok gyakorisága csökkenti a dermális edényeket és a verejtékmirigyeket, a hajók szűk, a verejtékezés gátolva van. Ugyanakkor a belső szervek hajói kibővülnek. Ha ez nem vezet a hőmérsékleti homeosztázis helyreállításához, akkor más mechanizmusok is szerepelnek. Először is, a szimpatikus idegrendszer fokozza a katabolizmus (bomlás) folyamatát, és így a hőtermelést. A szimpatikus idegek végétől elválasztva a noradrenalin stimulálja a lipolízis folyamatát. Különleges szerepet játszanak ebben a barna zsír. Ezt a jelenséget nem reszkető termogenezisnek nevezik. Másodszor, a posterior hypothalamus idegsejtjeiből az idegi impulzusok a középső és a medulla oblongata motorközpontjaiba kerülnek. Izgatottak és aktiváltak # 945; a gerincvelő motoneuronjai. Vénytelen izomtevékenység hideg tremor formájában. A harmadik út az önkéntes motoros tevékenység erősítése. Nagy jelentőséggel bír a kéreg által adott viselkedés megváltozása. A humorális tényezők közül az adrenalin, a noradrenalin és a pajzsmirigyhormonok a legfontosabbak. Az első két hormon rövidtávon fokozza a hőtermelést a fokozott lipolízis és glikolízis miatt. Hosszabb hűtésre való alkalmazkodás esetén fokozza a tiroxin és a triiodotironin szintézisét. Jelentősen növelik az energia-anyagcserét és a hőtermelést azáltal, hogy növelik az enzimek számát a mitokondriumokban.
A testhőmérséklet csökkenését hipotermiának nevezik, a növekedés hipertermia. A hipotermia akkor fordul elő, ha hipotermia fordul elő. A szervezetben vagy az agyban a hipotermiát használják a klinikán, hogy meghosszabbítsák az emberi test vagy agy életképességét az újraélesztés során. A hipertermia hősokk hatása esetén, amikor a hőmérséklet 40-41 ° C-ra emelkedik. A termoreguláció mechanizmusainak egyik megsértése a láz. Fejlett hőtermelés és csökkentett hőátadás eredményeként fejlődik ki. A hőveszteség a perifériás hajók szűkülése és a verejtékezés csökkenése következtében csökken. A hőképződés növekszik a bakteriális és leukocita pirogének hypothalamusának, azaz a lipopoliszacharidok hőszabályozó központjának hatására. Ez a hatás lázas remegés társul. A helyreállítás során a normál hőmérsékletet a bőr edényeinek kibújásával és a verejték kiöntésével helyreállítják.
AZ ELOSZTÁSI FOLYAMATOK FIZIOLÓGIA
Izolálás - az anyagcsere része, amelyet a test és az anyagcsere végső és közbenső termékeiből eltávolítanak, az idegen és a felesleges anyagokat, hogy biztosítsák a belső környezet és a normális élet optimális összetételét. kiválasztási folyamatok egyik alapvető jellemzője az élet, így törés őket óhatatlanul zavarokat homeosztázis, anyagcsere, és a test funkcióit, egészen haláláig. Az elválasztás elválaszthatatlanul kapcsolódik a vízcseréhez, mivel a testből való kiválasztódásra szánt anyagok nagy része a vízben oldva szabadul fel. A kiválasztás fő szerve a vesék, amelyek a vizeletet alkotják és kiszabadítják, és vele együtt a testből eltávolítandó anyagokat. A vesék a legfontosabb szervek a bemeneti-só-metabolizmus biztosításában.
A szelekció szervei és folyamata
Funkció anyagok kiválasztása a belső környezet a test végzi a vese, gyomor-bél traktust, a tüdőket, a bőr és a nyálkahártyák, a nyálmirigyek. Az általuk végzett kiválasztási folyamatok összehangolt kapcsolatban állnak, ezért ezek a szervek funkcionálisan integrálhatók a szervezet "kiváltó rendszere" fogalmával. Isolation szervek közötti léteznek funkcionális és szabályozási összefüggés, ahol a váltás a funkcionális állapot egy szerv elosztása változó tevékenységet egy másik egyetlen kiválasztó rendszer. Például, a felesleges folyadékot a kiválasztás a bőrön keresztül izzadás magas hőmérsékleten - a csökkentett térfogatú vizelet képződésének csökkentésével kiválasztódása nitrogéntartalmú vegyületek a vizeletben - növeli azok kiválasztását a gyomor-bél traktus, a tüdők és a bőr.