A szimpatikus-mellékvese rendszer fokozott aktivitása
Sympathoadrenalis rendszer részt vesz a vérnyomás szabályozásában, valamint a patogenezisében az esszenciális hipertónia, és magában foglalja a központi szakasz (hipotalamusz, neyroretikulyarnuyu képződés agytörzs), perifériás szimpatikus ganglionok, a szimpatikus idegeken és mellékvese velő. Részvételüket a vérnyomás szabályozásában szimpatoadrenális rendszer végrehajtja a kiválasztási katekolamin és adrenerg receptorokhoz. Az aktiválás a szimpatoadrenális rendszer stimulálása szimpatikus idegek érösszehúzó hatása, és növeli a vérnyomást.
szenvedő betegeknél az elsődleges hipertónia aktivitással sympathoadrenalis rendszer megnövekedett, ami abban nyilvánul meg vérében megnövekedett noradrenalin és az adrenalin (a 30- 40% -ánál, és általában a korai szakaszában a betegség), és a változás a érzékenysége posztszinaptikus adrenoreceptorai a noradrenalin és az adrenalin (emelése a-adrenoreceptorok és leeresztés # 946; adrenoceptor), amelyek növekedéséhez vezet a perifériás ellenállás. A nagy aktivitása a szimpatikus idegrendszer, hogy stimulálják a renin felszabadulását a vesében és az összes aktiválását okozza a renin-angiotenzin2-aldoszteron rendszert, amely növekedéséhez vezet a perifériás ellenállás, a nátrium és a víz-visszatartás, emelkedett vérnyomás a végeredményt.
A sympatho-mellékvese rendszernek a fokozott aktivitása az elsődleges arteriális hipertónia fontos patogenetikai tényezője, hozzájárul az artériás magas vérnyomás kialakulásához. A szimpatikus idegrendszer aktiválódása bizonyos mértékig a stressztényezők és az ülő életmód hatásának tudható be. A szimpatikus idegrendszer hiperaktivitásának kialakulásában nagy jelentőségű genetikai tényezők - örökletes hiperaktivitást okoztak a környezeti tényezőkben. A dohányzás a szimpatikus idegrendszer aktiválódását is okozza.
A szimpatikus idegrendszer aktivitásának növekedését a nagy kalóriatartalmú étrend folyamatos bevitelével is megfigyelhetjük.
A szimpatikus-mellékvese rendszer aktiválása nemcsak a megnövekedett vérnyomást és a későbbi artériás hipertónia stabilizációját segíti elő, hanem más káros hatással van a szív- és érrendszerre is. Az autonóm idegrendszer szimpatikus részének hiperaktív hatása hozzájárul a szívritmuszavarok kialakulásához, a myocardium elektromos instabilitásához, ezáltal növeli a hirtelen halálozás kockázatát. A szimpatikus hiperaktivitás jelentősen növeli a perifériás rezisztenciát, ami viszont hozzájárul a bal kamra szívizom hipertrófiájának kialakulásához. A szimpatikus rendszer megnövekedett hangzását a dyslipoproteinémia kialakulása kísérte, és ezáltal elősegíti a szívkoszorúér-betegség kialakulását.
A szimpatikus idegrendszer fokozott aktivitása hozzájárul a vérlemezkék aggregációjának, a vér viszkozitásának növekedéséhez és a trombózis kialakulásához.