A könyv nem a sárkányok ideje, 82. oldal
- Loy! A lány összeráncolta a homlokát. A macskák vezetője nem ismeri el az ismereteket. Ez a Tel nagyon sok ... nagyon. Valószínűleg csak Ritor fog megbirkózni vele. És aztán nagyon izzadt.
Egy ismeretlen klán. Ez mindent elmond.
- Mi a Loy? Nem gondolja, hogy Victor használata nem túl becsületes?
Gyerünk, ember, miért nem beszélsz? Rázd fel, légy felháborodva, legalább lepődj meg - és a csata fele megtörtént.
Victor azonban csak Loy-ról társaira nézett. És semmi több. És Iver nem törődött a lábával.
Tael vállat vállat vontatva válaszul egy nyílt provokációra.
- Ez a sors. És akkor semmi sem változtatható meg. Az Izninkivel együtt sétáltunk ...
- És maga természetesen már végiggondolta az összes sorsát? - Megértettem, Loy folytatta a támadást. - Meggondoltad őt neki? Természetesen anélkül, hogy bármit kérne volna, és nem kérne volna saját vágyát? Milyen elbűvölő, ismeretlen. Vegyél - és ne adjon semmit cserébe ...
- Nem mindenki ugyanazt a véleményt kapta - sziszegte Tel durván. Tiszta női ellenvetés ... - Még olyan területen is, ahol nincs egyenlő ... Úgy értem - az ágyban jobb volt valamiben ...
A csapás elérte a célt. A Theel felidézett valamit, amiben a Cats-klán soha nem tudná felruházni őket. Az erőfeszítések ellenére. Ó, te kis fattyú! Dicsőségben vagy ebben? Maga még csak nem is próbálta ragyogni az éjszakát!
Loy alig ellenezte a választ, mint: "Hogyan" jobb "ez? Megmutatom "jobb", egy agglegény! "
Még a legjobb macskának is van türelme!
- Nos, jól van, hát remek, jól van az egészségben, - angyali hangon énekelt. - De mi van Viktorral?
- Vigyázott a jó viselkedésemre, Loy? Lett a gyalogló lelkiismeretem? Vagy keresel, mint mindig, a kiscicáknak nyújtott előnyöket? - Nem annyira öröm, mint észrevenni - Tel zavaros. Remélte, hogy ragaszkodni fog egy olcsó podnachki csalihoz; De Loy még nem szexi mániákus, és nem szenved a nymphomániában.
- Megválaszolatlan kérdéseink reggelére - felelte Loya. - Mindenki megkérdezi, senki nem válaszol. És néhányan - gyors pillantást vetett Victorre - vannak emberek teljesen csendben. Mint a nyelv nyelt.
- Elégtelen beszélni - Thael összeráncolta a homlokát. - Loy Iver, a Cats-klán vezetője, te útba fogsz menni?
Ez volt a hivatalos kihívás első mondata. Loy látta a lány szemét, és türelmetlenül villant.
Nos, mit? Küzdünk az Ismeretlen Klán egyikével?
- De én vagyok az úton? - Loy meglepődött. - A bárka lebeg ... senki sem állítja meg. Egyedül vagyok. Bár, hozza ide a fiúkat ...
- Igen, talán akkor velem volna velem - felelte Tel. - De nem vele. - Bólintson Victor irányába.
És még mindig hallgatott. És ez volt a legjobb dolog, amit most tehet. Igaz, bizonyos mértékig. Mert ha ezek a telefonok tényleg érintkezésbe kerülnek ... Még mindig ismeretlen, ki nyer. A lány, úgy tűnik, maga nem túl biztos az önmagában; ez jó, de furcsa. Az ismeretlen küldött szinte gyermeket a csatába? Nem volt senki erősebb? Bár ki ismeri őket, ezek az Ismeretlenek ...
- Nem kell foglalkoznom vele - Loy könnyedén tiltakozott. "Ő és én nem az én klanom ellensége."
- Annyira biztos vagy? - Ironikusan felhúzta a szemöldökét, és hirtelen nem egy lányt kezdett hasonlítani -, hanem egy bölcs asszony, aki sokáig élt és látott egy tanárt, akitől Loy minden mosószerben mosott, naiv tanulóként jelent meg. A vadmacska azonban nem állt meg. Éppen ellenkezőleg.
- Természetesen. A Sárkánygyilkos jó a Közel-világban. Soha nem szerettem a Urakat ... a klánjától eltérően, drágám.
- Nekünk sem tetszett nekik - mondta szárazon a The Tel. - Nem ítélkezel ...
Loy kétségbeesetten igyekezett legalább egyfajta válaszreakciót idézni Victorben. Nem olyan, olyan éteri, kezdve a legegyszerűbb, testi. Aztán legalább valamit olvasott ... És így - a fal! Süket fal! Golyóálló! Victor még csak nem is reagált a "gyilkosra", bár Iver reményei voltak ennek.
- Még mindig nem érted, Loy Iver - morogta Tal.
- Biztos vagy benne? És talán még mindig érdemes megpróbálni?
- Megkérdezel engem, Loy Iver, az első színpadra varázsló?
- Ó! Bébi, ne veszítsd el az önkontrollt - ha piros vagy, akkor nagyon csúnya leszel.
- Loi átkapcsolta "te" - vagyis rossz ", telött hirtelen felhőtlenül. - A macska úgy döntött, hogy megkarcolja. Nézd, nem számít, hogy nem tudja megtörni a karmokat.
- Mit akarsz ... Loy Iver? A férfi hirtelen nyugodtan kérdezte. - Mit akarsz tudni? Igen, én vagyok az Assassin ... valószínűleg. Ezt akarta tudni? Vagy az Erő korlátai megjelentek nekem? És miért van szüksége erre a tudásra, Loy Iver?
Jól beszélt. Csendesen. Magabiztosan. Az egyetlen, aki Iznankából jött, egyszerűen kiváló volt.
- Meg akarom érteni, hogy mi legyen a klánom - nézett a szemébe, szándékosan figyelmen kívül hagyva a feszült Telet, minden őszinteséggel, amit képes volt rá, Loy mondta. - Az én kötelességem, hogy megvédjem az embereimet. Ne dobja őket ágyú takarmányba. Az Elementális klánok intrikáira ... már tudjátok mi az? Tudod, Victor, hogy az Air klánja vadászik, és hogy a varázslói mindent megteszek, hogy megöljenek? És a Víz klánja megvédi önt ...
A szeme sarkából látta, hogy Tel alig észrevehető vigyorát látta. Mi ez? Miért?
- Szóval mit akarsz tudni? Victor ismét megkérdezte.
Loy habozott. Igen, ez az ember Assassin volt. Érezte. Már elhaladt két iniciációval, de az újonnan megtalált Erő nem mámorította. Még ritkább dolog az újítónak.
Érezte az édes melegséget az alsó hasban. Szereti őt, ez a Victor? Ó, talán, igen ...
- Szeretném tudni - mondta lassan -, akivel szándékában áll beszélni.
- Ezt nem tudhatja, Loy! Tel hirtelen megszakadt, szeme dühödött. "Ne vezess be mélyebbre, mint ő!"
Iver a lányhoz fordult. Láttam, hogy a szemek dühösen égnek, éreztem a varázslat készen áll a csapásra ...
Egy idők óta ismert ismeretlen klán képes volt az Izninkából származó embereket elhozni. Bárki, akinek választása esik. Lehetett volna ide az Assassin? Lehet ... mi Thorn mondott a teremtett Sárkányról?
Akkor miért kellett volna Ritoru megölnie? MIÉRT? Nem értem ... Loy Iver lelógott, nyugodt, egészen vonakodva a harcot. Nem itt az idő, hogy vitatkozzunk ezzel a büszkeséggel. Hadd próbálja megérteni, hogy fél a fenyegetéstől, vagy figyelmen kívül hagyja.