A kőépületek konstruktív sémái
1. Épületek konstrukciós rendszerei
A kőből (téglafal) rendelkező épület egy hosszanti és keresztirányú falakból, burkolatokból és fedlapokból álló térbeli rendszer.
Az épületfalak statikus számítása a térbeli rendszer elemeként meglehetősen bonyolult. Ezért egy egyszerűsített számításnál úgy gondolják, hogy a falak átfedésekkel vannak összekötve. A horizontális terhelésű külső falak támaszai átfedik egymást, amely viszont a keresztirányú falakra kerül. Ezért minél kisebb a keresztirányú falak közötti távolság, annál nehezebb és stabilabb lesz az épület. Ha a keresztirányú áramkörök közötti távolság jelentős, akkor az átfedés nem merev (rögzített) tartó, hanem rugalmas.
A normák meghatározzák a keresztirányú falak közötti határátlépéseket, amelyeknél a felesleges bevonatok és az átfedések rugalmas támaszoknak tekintendők. Ennek megfelelően megkülönböztetik az épület merev és elasztikus szerkezeti sémáit [1, fül. 27]. A merev építési rendszer lakóépületekkel és középületekkel rendelkezik. Az elasztikus konstrukciós rendszerrel rendelkező épületek közé tartoznak a termelési, tárolási és mezőgazdasági épületek.
Az épületek szerkezeti szerkezete a keresztirányú stabil szerkezetek (falak, keretek, támpillérek, membránok) közötti távolságoktól függően a mennyezet merevségétől és a falazatcsoporttól függ.
A falazat négy csoportja van, amelyek függenek a falazat típusától, a kő és a habarcs szilárdságától [1, táblázat. 26]. Például az M10-es és az azt meghaladó minőségű M50-es vagy magasabb osztályú téglából vagy kövekből álló folyamatos falazatok az első csoportra és az M4 osztályú oldatra vonatkoznak - a második csoportba. A М25 és a M35 jelű ásványok kőből való falazása a М4 jelzés megoldásánál a harmadik csoportra vonatkozik, és egy megrepedt törmelékrétegről a М4 - a negyedik csoporthoz tartozó megoldásról szóló megfogalmazást.
3. Az épületek falainak kiszámítása merev szerkezeti rendszerrel
A számítás a függőleges és a vízszintes terhelések hatására történik.
A többszintes épületek külső falainak kiszámítása és a keresztirányú falak számítása különböző.
Többszintes épületek külső falainak számítása. A többemeletes épületek külső falai folyamatosan többcsatornás gerendáknak tekinthetők, amelyek támaszai átfedésben vannak.
Egy egyszerűsített sémával a többcsatornás sugárnyalábot egyszálúak cserélik ki. Az egyes padlók számításánál a terhelést a fenti struktúrákból kell összegyűjteni, és a fal súlypontjában kell alkalmazni. Ezenkívül az excentricitású padló terhelés figyelembe veszi az átfedésből származó terhelést, valamint a padló falának saját súlyát, amelyet a szelvény súlypontján alkalmaznak (23.
Ábra. 24. A külső fal kiszámítási tervei a szél kiszámításakor:
a) a közbenső emeleten; b) a felső szinten
A falak hajlását a széltől nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha a szokásos szélterhelés által okozott normál feszültségek nem haladják meg a 0,1 MPa értéket.
A falra átfedő nyomás (koncentrált erő) a fal belső felületétől számítva (de legfeljebb 7 cm-re) számolva az átfedés szerkezetének tartóhosszának 1/3-át teszi ki.
A fal közötti válaszfal szilárdságát a kapillár és az ablakpárnák szintjén ellenőrizzük. Az átfedés alatt fellépő hajlítónyomatékot a külső fal támaszai vízszintes reakciói kiegyensúlyozzák: a tetején a falat az átfedéshez nyomják, és az alján elmozdul az átfedésből. Ezért a falakat és oszlopokat legalább 0,5 cm2 keresztmetszetű horgonyokkal ellátott mennyezetekre és burkolatokra kell rögzíteni (25. ábra).
A keresztirányú falak kiszámítása merev szerkezeti rendszerrel. A merev tervezési rendszerben lévő épületekben a mennyezetek által szállított szél a függőleges konzolokként működő, a bázisba ágyazott kereszttámaszokra továbbítódik.
Ha a keresztirányú és a hosszirányú falakat egy kötéssel köti össze, akkor figyelembe kell venni a keresztirányú fal együttes működését és a vele összekötő hosszirányú falrészeket. Ebben az esetben a konzol számított szakasza lehet I-gerenda, márka vagy csatorna.
Ebben az esetben a hosszirányú falak metszetei a polcok szerepét, a keresztirányú falakat - a konzolos gerendák falát (26. ábra).
A konzolok számításakor a padlómagasság közepén ellenõrizzük:
1) nyírási feszültségeket a hosszanti falak ütközőhelyeiben keresztirányban
ahol - keresztirányú erő a széltől a padlómagasság közepén; - a falazat megmunkálási ellenállása a vágásnak a függőleges sávos szakasz mentén;
2) nyírófeszültség a konzolszakasz súlypontjánál
ahol a statikus félszelvény-pillanat a tengelyhez viszonyítva. - A kőművesség becsapódásának ellenállása, krimpelő erő. ; ; - a falazás varrásainál a fő szakítószilárdságra tervezett ellenállás [1, táblázat. 10].
4. Az épületek falainak kiszámítása rugalmas konstrukciós rendszerrel
Ha a keretet statikusan számítjuk, akkor a falazat rugalmassági modulusát egyenlőnek kell tekinteni, ha a rácsos és gerendás terhelések jelentősek, akkor a falakat pilasztákkal megerősítik (28. ábra).
A pilasztákkal vagy pilaszták nélküli falaknál a fal szélességét a számítás során figyelembe kell venni:
1) ha a bevonat építése egyenletesen átad
Falra fektetés, egyenlő a nyílások és nyílások nélküli falak között - egyenlő a terek tengelye közötti távolsággal;
2) ha a falról kialakított oldalirányú nyomást olyan helyeken továbbítják, ahol a rácsos vagy gerendák vannak támasztva, akkor a fal egy olyan keretkeretnek tekintendő, amelynek állandó szakasza polcszélességgel egyenlő. mindegyik oldalon a pilaszták szélétől, de legfeljebb a nyílások közötti fal szélessége. Ha koncentrált terhelésű pilaszták nincsenek, akkor a szakasz szélessége egyenlő. a vázszerkezet vagy a gerenda támasztja el.
A fal kiszámítását a befejezetlen építési szakaszban a saját súlya és a bevonat nélküli szél hatására és a befejezett kivitelezés szakaszában kell végrehajtani a működési terhelések hatására
42. A kőépületek elhelyezésének módszerei negatív hőmérsékleten. A télen emelt kőszerkezetek számításának jellemzői.
2. A téli falazatok kivitelezésének módszerei
Az eredmények alapján a téli falazat három fő módszert fejlesztik ki és alkalmazzák.
Eljárás fagyasztás felfektetési jelet M50 a fenti oldatokkal, és fagyálló kémiai adalékanyagok, amelyek csökkentése a fagyáspont az oldat és a részleges készlet eredeti szilárdságát, majd felolvasztás után, falazat, és a teljes erőt és tapad a kő és az armatúra.
Az M10 és annál magasabb minőségű oldatok befagyasztásának módja kémiai adalékanyagok nélkül. Ebben a konstrukcióban elegendő szilárdsággal kell rendelkeznie, és a stabilitás mind során az első olvadás (legalább az erejét a megolvasztott oldat), és a művelet szakaszában az épület.
Ez a módszer lehetővé teszi az alacsony emelkedésű épületek építését legfeljebb 15 m magas (4 emeletes) épületekben, anélkül, hogy szűkös kémiai adalékanyagokat használnának, és jelentős megtakarításokat érne el a cementben, mivel az oldat minősége kisebb lehet, mint az M50 osztály.
Az M50-es és annál magasabb osztályú oldatok fagyasztásának módja adalékok nélkül, mesterséges kőfalakkal történő fűtéssel, hogy a falak felépítéséhez elegendő falfelületet érjen el.
A téli falazat számítása az építési fázisban és a befejezett épületen belüli működési terhelések hatására történik