A család mint a gyermek elsődleges szocializációjának intézménye - esszé, 1. oldal

2 A gyermek-szülő kapcsolatok főbb jellemzői

3 Az érzelmi kapcsolatok jellege

Tehát a munka célja a gyermek-szülő kapcsolatok pszichológiai jellemzőinek megfontolása.

1 A család mint a gyermek elsődleges szocializációs intézménye

2 A gyermek-szülő kapcsolatok főbb jellemzői

A gyermek-szülő kapcsolatok a családi kapcsolatok legfontosabb alrendszereit alkotják integrált rendszerként, és folyamatos, hosszú távúnak tekinthetők, és a gyermek életkori jellegzetességei és a szülői kapcsolatok közvetítik. A gyermek-szülői kapcsolatokat a mentális fejlődés legfontosabb meghatározó tényezője és a gyermek szocializációs folyamata a következő paraméterekkel határozható meg:

• az érzelmi kapcsolat jellege: a szülő oldaláról - a gyermek érzelmi elfogadásáról (szülői szeretetről), a gyermek részéről - a szülő kapcsolata és érzelmi hozzáállása. A gyermek-szülő kapcsolatok sajátossága az egyéb interperszonális kapcsolatokhoz képest mindkét fél számára kiemelkedő jelentőségű;

• a nevelés és szülői motiváció;

• a szülő és a gyermek részvételének mértéke a gyermek-szülő kapcsolatokban;

• a gyermek szükségleteinek kielégítése, gondozás és figyelem a szülőre;

• a kommunikáció stílusa és a gyermekkel való interakció, a szülői vezetés megnyilvánulásának jellemzői;

• a problémás és konfliktushelyzetek megoldásának módja; a gyermek autonómiájának támogatása;

• a családi oktatás stabilitása és konzisztenciája (inkonzisztencia).

A gyermek-szülő kapcsolatok integratív mutatói:

• szülői helyzetben természete határozza meg az érzelmi döntés-gyerek motívumot és oktatási értékeket, úgy a gyermek önkép, mint a szülő, a szülői szerep modell viselkedését, mennyire elégedettek a szülői;

• a családi oktatás típusát, amelyet az érzelmi kapcsolatok paraméterei határoztak meg, a kommunikáció és a kölcsönhatás stílusát, a gyermek szükségleteinek kielégítését, a rocoriális kontroll jellemzőit és a megvalósítás mértékét;

• a szülő képét oktatóként és a gyermek oktatási rendszerének képét. Ez a mutató a tudományos kutatás és a széles körű vita tárgyát képezte viszonylag korábban. A gyermek helyzetének tanulmányozása iránti érdeklődés a gyermek-szülői kapcsolatok rendszerében annak a ténynek köszönhető, hogy a gyermek, mint a szülő, aktív résztvevője. A pedagógiai paradigmaváltás a gyermekkel szembeni attitűdök mint oktatási tárgyak humanisztikus hozzáállásra való megváltoztatása a gyermek a tanítás tárgya és a 20. század utolsó negyedében tapasztalt kapcsolatok egyenlő arányú résztvevője. a közvéleményben a gyermek-szülői kapcsolatok fogalmának felülvizsgálatának alapja, annak érdekében, hogy egyre inkább figyelembe vegyék a gyermek helyzetét, mint e kapcsolatok aktív alkotóját.

A szülő és a gyermek képének szerepe a gyermek-szülő kapcsolatban a kapcsolatrendszerben való orientáció, amelynek célja a közös tevékenység feladatainak megoldása és a gyermekek harmonikus fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása.

3 Az érzelmi kapcsolatok jellege

De ez tisztességtelen lenne vádolni és elítélni a szülők, persze, feltéve, hogy a szülői kötelességét, gondoskodó, a figyelem és a gyermek gondozására. Szerelem gyermek - érzelmi intimitás és a megértés - nem veleszületett képessége, hogy anya és apa, és nem fordul elő varázsütésre megszületett a gyermek. Az a képesség, hogy szeretem őt alakul a gyakorlatban a szülői, a folyamat az együttműködés és a kommunikáció a gyermek, így apa és az anya a boldogság, az önmegvalósítás és a teljesség samozavershennosti. Éppen ellenkezőleg, a tapasztalat „ellenszenv” az elutasítás a gyermek a szülő a nehéz érzelmi és személyiségi zavarok - a bűntudat, depresszió, szorongás és a félelem, megsértve énkép és önfeláldozást formájában alacsony önbecsülés. Ezért ilyen esetekben a stratégia a lelki segítségnyújtást a család épített következetes céljai a következők: stabilizálni az érzelmi állapot a szülő - tudatosság elutasítása a gyermek és a tárgyiasításának okait és képződésének mechanizmusát az ellenszenv neki -, hogy felszámolja a bűntudat - optimalizálás kommunikáció és együttműködés a gyermek - a tudatosság az empátia, az érzelmi megértés és csatolás a dyad szülő-gyermek.

Kapcsolódó cikkek