Rakományfeldolgozás (32
A 14. fejezetben megismerkedünk a rakománykezelés alapjaival. Számos okból a rakománykezelés kulcsfontosságú tényező a raktár üzemeltetésében.
Először is, annyira sok munkaórát igényel, hogy a termelékenység bármilyen csökkenése jelentős veszteséghez vezet. A rakományfeldolgozás óriási nehézségei miatt a raktári műveletek érzékenyebbek a termelékenység szintjére, mint a termelési folyamatok. Másodszor, a Cargo feldolgozása természeténél fogva kevéssé jutott az információs technológia fejlesztéséből. A számítógépesítés természetesen megváltozott, de a fizikai kézimunka túlsúlya változatlan maradt. Harmadszor, egészen a közelmúltig, a logisztikai műveletek teljes komplexumának integrált irányításának elveit nem alkalmazták a rakománykezelésre, és a vállalkozások vezetői szinte nem foglalkoztak releváns kérdésekkel. Negyedszer, csak ma olyan automatizált rakománykezelő technológiák telepítése, amelyek kiszoríthatják a fizikai munka egy részét.
A raktári szektorban a Cargo feldolgozás elnyeli az oroszlán részarányát a munkaerő-forrásokból. A megrendelések kiválasztásában és az áruk feldolgozásában a munkaerő-fizetés költségei a logisztika munkaerőköltségeivel kapcsolatos költségek egyik legnagyobb elemét képezik. A rakományfeldolgozási technológiák fejlesztése az e területen folyó műveletek munkaerő-intenzitását csökkenti, és új lehetőségeket nyit meg a munkaerő-termelékenység növelése érdekében. A logisztikában a legfontosabb az áru-anyagáramlás mozgása, és nem a készletek tárolása. Ezért a raktárgazdaság legfontosabb feladata a rakománykezelés. Ennek következtében a raktár tervezése (tervezése) a műveletek hatékonyságának és a munkaerő-termelékenység növekedésének egyik tényezője a rakományfeldolgozásban.
A 14. fejezet elején megismerkedünk a raktárkezelés feladataival, tekintettel arra a követelményre, amelyet a készletek tárolására és a rakománykezelésre vonatkozóan megfelelő módon kell kialakítani. A rakománykezelésre vonatkozó követelmények kiterjednek a raktárba érkező áruk kirakodására, a rakományba történő szállításra és a rakományba történő szállításra. A tárolásra vonatkozó követelmények magukban foglalják mind a tervezett, mind a túltermelt tartalékokat. Ezután a rakománykezelő rendszer rugalmasságának mértékét tekintve másként fogunk fontolóra venni, beleértve a félig automatizált és az automatikus mattot is. Végezetül bemutatjuk, hogy a raktárak elrendezése és a raktári műveletek szervezése hogyan befolyásolja a rakománykezelést. A raktári műveletek leírása során különös figyelmet fordítunk a rakomány elfogadására, az állományok tárolására, a kiválasztásra és a küldési megbízásokra, valamint a rakományfeldolgozási folyamatok automatizálásával ezen a területen megnyitott gyakorlati lehetőségekről.
Készletgazdálkodás
A raktár nyersanyagok és anyagok, alkatrészek és alkatrészek, késztermékek tárolására szolgál. A raktár üzemeltetése a bejövő áruk szétválasztására, az ügyfelek igényeinek megfelelő újbóli válogatásra és szállítmányozásra korlátozódik. A kihívás a hatékony
a raktárat elegendően nagy mennyiségű termékkel töltsék be, és ezeket a termékeket a megrendeléseknek megfelelően a raktárból küldjék. Ideális esetben, ha az árut a raktárba szállították és ugyanazon a napon az ügyfeleknek szállították.
Az alábbiakban ismerjük meg a raktározás és a rakománykezelés szervezésének alapelveit, amelyeket ezen a területen az alternatív technológiák, a raktár munkájának megtervezésének szakaszai fogadnak el. A raktárnak két fő funkciója van: a rakomány áthelyezése és tárolása. A legfontosabb a mozgás, a tárolás másodlagos. Három alfunkció van elosztva a mozgásban, kettő a tárolóban.
Áruszállítási követelmények
A rakománykezelés fő feladata a bejövő rakományszállítmányok szétválasztása és a szállítmányok kiválasztása szigorúan összhangban a fogyasztók igényeivel. Az alábbiakban három rakománykezelési műveletet fogunk megvizsgálni: bejövő rakomány befogadása és kirakodása, raktáron belüli áthelyezése, elküldése.
Elfogadás és kirakodás. Általában az áru nagyobb mennyiségű raktárba kerül a raktárba, mint ami a raktárból az ügyfelek felé történő szállításhoz szükséges. Először is, a rakományt ki kell tölteni. A legtöbb raktárban ez a művelet kézzel történik. A kirakodás automatizálásának és mechanizálásának néhány módszere létezik, amelyek széles körben alkalmazhatók a nagyon változatos műszaki jellemzőkkel. Jellemzően a jármű egy vagy két embert tölt ki. A csomagolást kézzel rakják fel raklapokra vagy csúszó lapokra, hogy könnyen mozgatható rakományegységet alkossanak. Néha szállítószalagokat használnak a kirakodás felgyorsítására. Nagy csomagok közvetlenül a raktárból küldhetők a teherautóból. Amint azt már említettük, a szállítmányok konténeresítése jelentősen megnöveli a kirakodási sebességet.
A raktárban lévő áruk áthelyezése. A kirakodott árut a raktárba kell vinni - a raktározási területen vagy a szállítmányok szedési / picking területén. Végül, a megrendelés kézhezvételekor az árut fel kell venni a specifikációnak megfelelően és át kell vinni a szállítási területre. A rakománykezelés két típusa van: szállítás és kiválasztás.
Egy tipikus raktárban az áruk mozgását két, esetenként három szakaszban kell végrehajtani. Először is, az árukat a raktárba viszik és a raktárba helyezik. Ha az árukat raklapon rakják fel, erre a mozgásra villástargoncákat használnak, és más nagy járművekhez más mechanikus szállítóeszközöket is használnak. A raktárban végzett műveletek sorrendje azt követelheti meg, hogy az árukat a felszedési / picking területre költözzék. Ha az áru nehéz vagy nagy (pl. Tűzhely vagy mosógép), ez a második lépés eldobható. Végül, az utolsó szakaszban az áru választékát, amelyet az ügyfél választék specifikációja választ, átkerül a raktárból a szállítási / küldő területre.
A kiválasztás a raktár fő funkciója. A kiválasztás eredményeképpen a feladás a megrendelő által kért anyagokból, alkatrészekből és késztermékekből áll. Általában a raktárban levő mozgások minimálisra csökkentése érdekében egy zónát választanak ki a megrendelések szedésére / felkelésére. Jellemzően az ellenőrzési folyamatot számítógépes rendszer vezérli. A kiválasztási folyamat a raktári műveletek automatizálására irányuló erőfeszítések központi célja. Ebben a fejezetben az auto matricák különféle formáit vizsgáljuk.
Küldés. A küldemény (szállítmány) a szállítmányra előkészített áruknak az ügyfél igényeinek megfelelően történő ellenőrzése és a járműbe történő betöltés során történik. A legtöbb esetben a betöltés, valamint a kirakodás kézzel történik. Egyre népszerűbb a konszolidált rakományegységek küldése, mivel ez időt takarít meg a betöltés során. Az ilyen rakományegység több csomagból áll a termék egyik tartályában, és ennek eredményeképpen a jármű behelyezésekor nem szükséges szétszerelni az egyes dobozok vagy hullámkarton dobozokat, és egyenként dobni őket a testbe. A teljes küldési készlet ellenőrzése abban az esetben szükséges, amikor az áru küldésének eredményeképpen a tulajdonos megváltozik. Általában az ellenőrzés csak a csomagok újratervezésére korlátozódik, de néha a szállítmányt részletesen ellenőrizni kell minden jellemző tekintetében (nevek, méret, stb.) Annak biztosítása érdekében, hogy összetételét a megrendelésnek megfelelően pontosan választják ki.
Tárolási követelmények
A raktárak kétféle tárolási tartalékot kínálnak - tervezett és túlzottan szabványos. Az alábbiakban mindegyikre röviden megfogalmazzuk.
Ütemezett tárolás. Már megjegyeztük, hogy a raktár elsősorban az áru-anyagáramlás mozgásának színpadán áll. A készletforgalom bármely sebességével a raktárba érkező összes áru tárolható - még a legrövidebb idő alatt is. A rendszeres feltöltési cikluson belüli tárolást tervezett tárolásnak hívják. A tervezett tárolás időtartama függ a funkcionális ciklus időtartamától1. A tervezett készlet mennyiségének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a raktár feladatait ellátja a logisztikai rendszerben.
Túlzott tárolás. Ez nem teljesen pontos kifejezés olyan tartalékokat jelöl, amelyek meghaladják a raktárak rendes működéséhez szükséges mennyiségeket. Bizonyos esetekben a túlzott tárolás szükségessége abból adódik, hogy a készleteket néhány hónappal azelőtt kell létrehozni, hogy az ügyfeleket elküldenék. A raktárban felesleges állomány előfordulásának más oka is van. A raktári műveletek hatékonyságának értékelése során gondosan figyelemmel kell kísérnie, hogy a két tartaléktípus mindegyikének - a tervezettnek és a felülmúlónak - a megfelelő forgalommutatót alkalmazzák.
Bizonyos termékek (pl. Szezonális áruk) természetéből adódóan a kereslet előrejelzése vagy az ellátás folyamatának egyenletesebbé tétele szükséges. Ha a felesleges állomány funkciója a kínálat és a kereslet kiegyensúlyozásában áll, akkor a forgalom mutatója nagyon elhanyagolható. Valójában ez a logisztikai rendszer egyik tárolási célja - a kereslet vagy a kínálat szezonális különbségeinek kompenzálása. A többletkészletek létrehozásának egyéb okai: kiszámíthatatlan keresletcsúcsok, termékek piacra juttatása, spekulatív vásárlások és kedvezmények megszerzése.
Túlzott biztosítási tartalékok szükségesek az elfogadott szolgáltatási normáknak való megfeleléshez a hirtelen és kiszámíthatatlan kereslet ingadozása miatt. Ilyen például a klímaberendezések értékesítése. Ezek nagyon drágák, és a kereskedők inkább nem vásárolnak ömlesztve. És amikor a hő eljön, a gyárak gyártói néha nem rendelkeznek elegendő kapacitással az összes megrendelés ideiglenes végrehajtására.
Néha a termékeket piacra kell hozni (például a banán érlelése előtt), és ezt a funkciót a raktárak veszi át. A nagy élelmiszerraktárakban általában különleges szobák érhetők el, így a termékek megfelelő formában érkeznek a piacra.
A raktár is felhasználható spekuláció céljából megvásárolt árucikkek tárolására, vagyis kedvező árváltozásokkal vagy más piaci feltételekkel történő viszonteladásra. A Razmah spekulatív műveletei különböznek a különböző típusú termékek és iparágak esetében. A gabonaállomány például gyakran spekulatív.