Önkormányzati választások, célok és végrehajtásuk rendje
Önkormányzati választások, célok és végrehajtásuk rendje
Az önkormányzati választások - egyfajta közvetlen kifejezése a polgárok számára, és elő az alkotmánnyal összhangban, a szövetségi törvények, alkotmány (charter), törvények, az Orosz Föderáció, okleveleket az önkormányzatok annak érdekében, hogy egy helyi hatóság, vagy lehetőséget teremtsen a helyi kormányzati tisztviselő. Ők tartják a célból megválasztása képviselők, tagjai a választott testület, a helyi önkormányzat, a helyi választott tisztségviselői samoupravleniyana alapján általános, egyenlő és közvetlen választási pravapri titkos.
Az X. 131-FL szövetségi törvény 2. cikkében a megnevezett személyekre a következő fogalmak kerülnek bevezetésre:
1) a helyettes egy település, önkormányzati kerület, városi körzet, szövetségi jelentőségű városi város tagja;
3) a helyi önkormányzat megválasztott testületének tagja egy helyi önkormányzati szerv választott tisztségviselője, például a felügyeleti hatóság tagja, de csak akkor, ha az ellenőrző szervet az önkormányzat állampolgárai választják.
Amint az előző témából is ismert, a település reprezentatív testülete csak önkormányzati választásokon alakul ki. A települési választásokra érvényesek az összes kritérium: a polgárok által közvetlenül hozott határozatok imperatív jellege; normatív szabályozás a hatalom három szintjén; részvétel a törvényekben meghatározott legalább polgári létszámú választásokon; Az állampolgárok számára biztosított jogszabályi garanciák garanciavállalásának intézményesített formája; területi lefedettség - minden önkormányzati forma, résztvevők - szavazók.
Az önkormányzati választásokat, mint bármely más, a következők végzik:
1) egy mandátumú választási körzetek (egy helyettes kerül megválasztásra a kerületben);
2) több mandátumú választókerületek (több képviselőt választanak meg a körzetben, amelyek mindegyikére a szavazók személyesen szavaznak);
3) egyetlen választási körzetben (a választók szavazóinál egy politikai párt vagy közszféra által kinevezett jelöltek listáját).
A választások első két lehetőségét általában többségi választási rendszernek nevezik, a harmadik lehetőség egy arányos választási rendszer vagy egy versenyző lista rendszer. A választásokon részt vevő pártok és a választásokon részt vevő köztisztviselők megbízottjainak arányos rendszere arányban oszlik meg a leadott szavazatokkal. Ha egy önkormányzati egységben a képviselők egy részét arányos rendszer választja meg, és többségi rendszert alkot, akkor az ilyen választási rendszer vegyesnek minősül.
Az, hogy a találkozó, előkészítése, holding, létrehozását az eredmények meghatározása és az eredményeket a helyhatósági választások törvények szabályozzák a téma az Orosz Föderáció szerint a szövetségi törvényeket és az általuk megállapított limiteken.
Ha a szokásos többségi rendszert arányos vagy vegyes rendszerré tesszük, figyelembe kell venni a helyi közösség politikai struktúrájának fejlettségi szintjét. Úgy tűnik, hogy a szavazók közösségének kialakulása a helyi fejlesztési problémákkal kapcsolatos közös álláspontok alapján (<<муниципальных партий»), выбор пропорциональной избирательной системы может стать предпочтительнее.